A régészek eddig mintegy százharmincöt sírhelyet tártak fel a kétezer évvel ezelőtti temetkezőhelyen, s a Gázai övezetben először szarkofágokat is találtak.

Az övezet északi részén, Dzsibália mellett, új házak építésekor palesztin munkások bukkantak az ősi leletekre.

A sírok közül kettőben ólomszarkofág is volt, az egyikre szőlőleveleket, a másikra pedig különleges módon delfineket véstek. A helyszínre érkező régészek megállapították, hogy a gázai övezet eddigi legrégebbi temetkezési helyére akadtak.

Az egyiptomi befektetők a tavalyi felfedezés után leállították a Dzsibalia melletti lakásépítési munkálatokat, majd francia régészek kezdték feltárni a mintegy kétezer négyzetméteres területet.

Januárig hatvan, októberig már százharmincöt sírhelyet azonosítottak. René Alter, az ásatást vezető francia régész több mint száz sír tudományos leírásáról számolt be, melyekből hatalmas mennyiségű kulturális információt gyűjtöttek, és rengeteget megtudtak az egykori lakosság egészségi állapotáról, betegségeiről is.

Az övezetben először bukkantak szarkofágokra.

A feltáráson dolgozó palesztin archeológusok szerint a leletek gazdagsága azt jelzi, hogy a korabeli elit tagjait temették erre a helyre, mely valószínűleg egy akkori város mellett volt.

A francia tudósok külföldre küldik további vizsgálatra a fellelt csontvázakat, melyek később visszatérnek a Gázai övezetet irányító iszlamista Hamász szervezet felügyelete alatt működő helyi régészeti hatósághoz.

A mintegy 2,3 milliós Gázai övezetnek gazdag történelme volt, ugyanis ősi kereskedő útvonal haladt át rajta Egyiptomtól a Földközi-tenger partvidéke felé.