Persze nemcsak Budapesten, de az ország legkülönbözőbb részein is sorra nőttek ki a földből a pihenésre szánt, különböző méretű épületek – kevés lehet azonban különlegesebb, mint a hazai modern építészet egyik legnagyobb zsenije, a Tokajban született Bán Ferenc DLA (1940) munkája, aki szülővárosában valósította meg az álmát.

A XIX. század végén létrehozott, több ismert rabbi nyughelye mellett áttelepített XVIII-XIX. századi sírokat is rejtő új zsidó temető tőszomszédságában álló fehér épületre az utcán sétáló emberek jó része talán nem is tudja, mit lát: kitűnően mutatja ezt, hogy a tervezőnek számtalanszor kiáltottak be a kapun, hogy

Mi ez?

– amire hamarosan meg is érkezett az egyszerű válasz:

Ház!

GOOGLE STREET VIEW

A Bodrogra néző, 2001 tavaszára elkészült épületet a Kossuth-, Ybl- éd Príma Primissima-díjas Bán egy vékonyka szíjtelekre helyezte, hiszen az utcavonaltól

huszonöt méter mélyen benyúló földdarab mindössze 3,6 méter széles,

így a tervező egy három tömegből álló, hosszú házat tervezett, aminek hátsó, a hegy felé néző nappalival induló, konyhában végződő szakaszai dobozszerűek, az első födém alá azonban

két fehér, selyemgubóra, űrkapszulára, fészekre, vagy akár hógolyóra emlékeztető amorf testet költöztetett.

A hagyományos ajtóval nem rendelkező, csak a bebújást lehetővé tevő formák ihletét a folyópart a temető előtti szakaszán hosszú évtizedek óta működő kőrakodó adta, célja pedig egyszerű volt:

a nagy terasz fölé lógó nyári alvó- és pihenőhelynek, valamint a gyerekek játszóhelyének szánta,

hiszen sem szigetelést, sem fűtési rendszert, sem üvegezést nem kaptak. Ez a cél azóta sem változott, most azonban már a soron következő generációé a terep.

ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET, 2001/1. / ARCANUM DIGITÁLIS TUDOMÁNYTÁR

Az 1964-ben építésszé vált Bánnak persze távolról sem ez az egyetlen, nagy visszhangot keltett munkája, hiszen a diplomaszerzése után röviddel a nyíregyházi NYÍRTERV tervezőjévé, majd főmérnökévé (1966-1990) vált építész olyan csodákat jegyzett, mint a néhány évvel ezelőtt modernizált nyíregyházi művelődési ház (1982), de ő álmodhatta volna meg az Erzsébet térre tervezett Nemzeti Színházat is, feltéve, ha az alapozási munkák megkezdése után nem rántják ki a talajt a teljes projekt alól, és az első Orbán-kormány hatalomra jutása után Schwajda György miniszteri, majd kormánybiztos nem adja a megbízást a korábban a politikus saját családi házát is jegyző Siklós Máriának.