Célkeresztben a költő, Serfőző Simon
Miskolc, május 13.
Dudujka Pál cikke
Évek óta csepegnek a hírek a megyei rendőrfőkapitányság politikai osztályára arról, hogy Serfőző Simon, a Napjaink versrovatvezetője nem őszinte híve a rendszernek. Apró elszólások, írásaiban elrejtett utalások tanúskodnak valódi véleményéről, az állambiztonság azonban hiába eresztette rá egymás után ügynökeit, most már kezdik úgy érezni, a költőt sem megközelíteni, sem leleplezni nem lehetséges.
Serfőző Simon korunk egyik nagy irodalmi reménysége. Pályafutását segédmunkásként kezdő, közel harminc éves fiatalember autodidakta módon küzdötte fel magát, s immár négy éve a Napjaink című irodalmi és kulturális folyóirat versrovatának a vezetője. Az elmúlt években rendre olyan hírek merülnek fel, miszerint a paraszti világ bemutatásához ragaszkodó költő nem a szocialista rendszer híve. 1968 tavaszán érkeztek az első jelzések az állambiztonsághoz. Serfőző nem volt hajlandó elmenni egy szovjet írókkal tartott találkozóra, s elutasítóan közölte: „az menjen el, akit ez érdekel”. 1969 tavaszán aztán egy perecesi rendezvényen egy kérdésre válaszolva nyíltan megmondta, hogy nem hajlandó pártos, tehát a szocialista rendszert éltető verseket írni és – ellenséges írókhoz hasonlóan –rejtélyesen megjegyezte, hogy „a szocializmus egy nagy kaland, melynek végső eredményeit mi már nem érjük meg”. Politikai körökben botrányt okozott egy sátoraljaújhelyi irodalmi esten is, amelyen a résztvevők szerint „nacionalista” hangot ütött meg. Az eset után Gulyás Mihály főszerkesztőtől fejmosást kapott, de komolyabb retorzió nem érte.
A főszerkesztő megengedő magatartását sokan nem osztották és meggyőződéssel vallják azóta is, Serfőző politikai tekintetben kétszínű, nem híve a szocializmus eszméjének. Erre hívta fel a figyelmet tavaly áprilisban a III/III. alosztály „Babics Károly” fedőnevű informátora is, aki tartótisztjével közölte, Serfőző veszélyes lehet, rendszeresen kétértelmű kijelentéseket tesz és baráti körében bizonyosan ellenségesen nyilvánul meg. Veszélyességét csak növelte, hogy versrovatvezetőként rendszeres kapcsolatot tart fenn a fiatalabb költő-generációval, akiket minden bizonnyal nem rendszerhűen, befolyásol. „Babics” jelzése után nyomban utasítást kapott tartótisztjétől, hogy gyűjtse tovább a véleményeket Serfőzőről, hogy aztán azokat fel lehessen használni ellene. „Babics” szorgalmasan gyűjtögetett, de alig tudott valamit felmutatni. Bár változatlanul úgy vélte, hogy Serfőző „ellenségesen figyeli rendszerünket” és szándékosan – de nem nyíltan – mellőzi a pártos verseket, mindössze egyetlen konkrét esetet tudott eddig felhozni Serfőző ellen. Tavaly, a Napjaink 1971. októberi számába ugyanis Serfőző egy olyan verset javasolt, ami miatt még főszerkesztőjénél is kiverte a biztosítékot, hiszen az egyik vers egyúttal egy rejtett utalás volt 1956-ra. Gulyás Mihály azzal tolta le, hogy „nem tudod te, hogy mi lesz októberben… az ellenforradalom évfordulója, s te pedig ilyen 1956 c. Ladányi verset akarsz megjelentetni?”
A történtek meggyőzték arról a politikai rendőrséget, hogy Serfőzőre és rejtett politikai üzeneteire oda kell figyelni, ezért „Babics” mellett egy másik hálózati személyt is ráállítottak egy „Radóczi Bertalan” fedőnevű informátor személyében. Mindketten ugyanazt a feladatot kapták: férkőzzenek Serfőző bizalmába és alakítsanak ki vele szoros kapcsolatot. A feladatot azonban egyikük sem tudta teljesíteni, hiszen a költő igen zárkózott életet él és másokkal szemben kifejezetten bizalmatlan. Hosszú hónapok alatt mindössze annyit tudtak megerősíteni, hogy Serfőző csak kifelé színleli rendszerhűségét, „rafinált”, bonyolult jelrendszerben, metaforákban rejti el kritikáját, amellyel komoly talányok elé állítja olvasóit. Nyíltan sosem nyilatkozik politikai kérdésekről, csak négyszemközt elejtett megjegyzéséből, arcrándításából lehet következtetni valódi véleményére. Az egyik ilyen megjegyzése épp egy „Radóczi”-val folytatott beszélgetés során történt, amikor megjegyezte: „Kádár Jánosnak jó a szocializmus, Brezsnyevnek a kommunizmus, de nekünk annál keservesebb”.
„Babics” és „Radóczi” tehát minden jel szerint befürdött Serfőző Simonnal. A III/III. alosztályon most már az a vélemény alakult ki, hogy Serfőző „nacionalista, soviniszta” voltát leleplezni egyszerűen lehetetlen, ráállíthatnak akár több ügynököt is, de egyikük sem fog tudni a bizalmába férkőzni. Megfigyeléséről azonban nem tettek le, változatlanul figyelik minden lépését, minden megnyilatkozását, gyűjtik az adatokat szorgalmasan, már ha tudják…https://bomie.hu/celkeresztben-a-kolto-serfozo-simon/
A kilencvenes években egy könyvvásáron vettem 6 forintos áron egy verseskötetet tőle. Átlapoztam akkor (azóta sem vettem elő, majd megkeresem), a falvak elnéptelenedéséről írt, mintha maga is onnan való lenne, de az okokat leplezve, például nem írta ki, mint Cseh Károly, hogyX