A rendőrség szerint országszerte érezhető lesz annak a hatása, hogy a múlt héten le tudtak kapcsolni Budapesten egy olyan ukrán hátterű, de magyarokból is álló csoportot, amelyik online csalásokból származó pénzt mosott tisztára. Az online csalások elkövetőit nem sikerült kézre keríteni, de könnyen lehet, hogy ők már akkor sem voltak Magyarországon, amikor a bűncselekményeket elkövették. A magyarországi kiberbűnözésről szóló sorozatunk 5. része.
„Azt látom a viselkedésén, a szavain, a mozgásán, hogy ő olyan, akire rá lehet bízni egy ilyen üzletágat” – így jellemezte Farkas Péter, a BRFK gazdaságvédelmi főosztályának vezetője azt az ukrán férfit, aki a rendőrség szerint egy online csalásokból származó pénzek „tisztára mosásában” segédkező csoportot irányított. Az ukrán férfit és társait múlt héten fogta el a rendőrség egy budapesti étteremben.
| Kiberbűnözés Magyarországon |
| Sorozatunk előző részeit itt olvashatja. |
A rendőrség egyik videója az akcióról:
A rendőröknek tulajdonképpen szerencséjük volt, mert azok az emberek, akik a hónapok óta tartó nyomozás során elkövetőként a látókörükbe kerültek (vagyis megfigyelték őket), az elfogás napján mind ugyanoda, egy Budapest belvárosában lévő étterembe igyekeztek. Közülük többen vidékről utaztak a fővárosba, mint később kiderült, azért, hogy az ukrán irányítóval az étteremben találkozzanak.
Ezen a találkozón az ukrán férfi amolyan eligazítást tartott volna. Azt beszélték volna meg, hogy a csoport tagjai mikor, hol és mennyi pénzt vegyenek fel.
Látva, hogy mindannyian Budapestre, azon belül is az étterembe mennek, a rendőrök úgy döntöttek, „bevárnak” mindenkit. A helyről 19 embert vittek el, köztük olyanokat is, akik addig nem voltak a látókörükben, de a megbeszélésre elmentek.
Igaz, ők egyelőre csak tanúk, de így is összesen 33 gyanúsítottja van az ügynek, mivel az étteremi elfogás mellett más helyszíneken, köztük vidéken is zajlottak előállítások, kutatások.
A rendőrök Farkas szavai szerint tengernyi kommunikációs eszközt, köztük laptopokat, tableteket, telefonokat foglaltak le. A gyanúsítottak – csak a rendőrség által eddig ismert ügyekben – összesen 212 millió forint kárt okoztak 33 sértettnek. Az elcsalt pénz töredéke, 30 millió forint került csak elő, de ez a hasonló ügyekhez képes nem is kevés pénz.
Az ukrán főnökről Farkas Péter a hvg360 kérdésére elmondta, hogy „valamennyire beszél magyarul”, a többiek pedig hallgatnak rá, ő az irányító, de egyébként nincs priusza és jogszerűen tartózkodik Magyarországon.
Youtube / PoliceHungary
Ahogy már említettük, egy olyan hálózatot koordinált, amely nem az online csalásokat követte el, hanem „szolgáltatott”. A csalásokból szerzett pénzt ugyanis el kell utalni, fel kell venni a pénzintézetektől, ezt viszont már nem a csalók, hanem olyan végrehajtók követik el, akik némi jutalékért fejében az arcukat adják a bűncselekményhez. Farkas szerint ezek azok az emberek, akiket a rendőrök mindenképpen elkapnak.
Igen ám, de az ukrán férfi nem egy ilyen végrehajtó volt, hanem a szervezetet irányította.
És a rendőrség gyanúja szerint biztosan kapcsolatban kellett állnia az online csalás elkövetőivel, hiszen az embereivel a csalásból szerzett pénzt mosta tisztára.
-
Egyszerű trükkel verik át az embereket
A most leleplezett ukrán hátterű csoport által „kezelt” pénz többféle online csalási formából származott, de a leggyakoribb a Foxpost-csalás néven ismert bűncselekmény. Ennek a csalásnak a lényege, hogy olyan áldozatot szemelnek ki a csalók, akik az interneten árulnak kisebb-nagyobb portékát.
Lehetőleg olyanokra vadásznak, akik már régóta hirdetik a terméket, de még nem tudtak megválni tőle. A csalók ilyenkor sms-ben vagy egyéb üzenetküldő alkalmazásban jelentkeznek, és kérik az eladót, hogy adja meg e-mail-címét, mert a Foxpost hálózatán keresztül szeretnék megkapni az árut.
Az eladó ezt megteszi, nemsokára pedig kap egy e-mailt a Foxpost nevében, amiben van egy link is. Ha a linkre kattint, akkor egy olyan, úgynevezett „bankválasztó” kamu oldal jelenik meg, amely több ismert logóját tartalmazza. Ha az eladó a saját bankja logójára kattint, akkor egy olyan oldalra jut, amely a banki adatait kéri. Ha megadja az adatait, akkor a csalók egy pillanat alatt hozzáférést kapnak a netbankjához és mire feleszmél, már le is emelték a számláján lévő pénzt.
De hasonló csalásokat követnek el telefonon is, például amikor az áldozatot hívó csaló a bank munkatársának adja ki magát. Gyakori szöveg, hogy az áldozatnak azt mondja, „támadás alatt áll a bankszámlája”, és ezzel az ürüggyel csalja ki belőle azokat a banki adatokat, amelyekkel aztán ugyanúgy villámgyorsan megkopasztja a számlát.
Az áldozatok a leggyakrabban nem csak abban hibáznak, hogy kiadják az adataikat, hanem abban is, hogy kapkodnak, nem figyelnek oda – ezt a csalók nagyon tudatosan kihasználják, sokszor sürgetik is az áldozatot, hogy cselekedjen gyorsan.
„Azok, akik a csalásokat követik el, nem is biztos, hogy Magyarországon vannak, mert a telefonáláshoz nem kell az országban lenniük. A pénzfelvételhez viszont már fontos a személyes jelenlét, ha bankautomatában veszik fel a pénzt vagy átváltják valamelyik pénzautomatában” – magyarázta a hvg360-ban Farkas Péter azt, hogy miért nehezebb elkapni a csalókat, és miért könnyebb azonosítani azokat a végrehajtókat, akik a pénzfelvételhez szükséges számlákat megnyitják, a pénzeket felveszik.
-
Könnyebben utaznak a bűnözők
Az internetes bűnözésben jártas forrásaink szerint az online csalásokat Magyarországon jellemzően ukrán hátterű csoportok követik el, de a csalások végrehajtói között szép számmal vannak olyan határon túlról származó vagy ott élő magyarok, akik ukránul is beszélnek, ők segítik őket. Ezt Farkas Péter nem cáfolta, elismerve: a nyelv ismerete fontos szempont. „Az ilyen bűncselekményeknél kell valami közvetítő nyelv. Mert ha az áldozatom más nyelvet beszél, mint én, de a pénzhez hozzá szeretnék jutni, akkor ennél a módszernél nekem valamilyen módon kommunikálnom kell. Először is ki kell csalnom valamit. Ahhoz az ő nyelvén kell beszélnem. Persze azért az hallható, ha valaki nem tökéletes magyarsággal beszél, de az is lehet, hogy anyanyelvi szinten, hibátlanul” – mondta az alezredes.
hvg.hu
A betörők saját jelrendszert dolgoztak ki, hogy megjelöljenek bizonyos házakat. Összegyűjtötte ezeket a jeleket a Nap Híre, hogy Önnek is segítsenek abban, hogy megvédhesse az otthonát.
Kör: könnyen célba vehető ház; talán azért, mert nincs beüzemelve a ház biztonsági rendszere.
Háromszög: egyedülálló nő a házban; a tolvajok célpontjai nők vagy idősek lehetnek, mivel őket sebezhetőbb célpontnak tekintik.
Áthúzott kör: olyan ház, amelynél elkerülhető a betörés; esetleg a házban hatékony riasztó vagy CCTV-kamera van, esetleg a család kutyája
Létra-szerű vonalak: a lakásban látható értéktárgyak; vannak olyan tárgyak a házban, amelyeket érdemes ellopni
Kereszt: vallási hirdetők kereshetik meg a lakót, ezért érdemes vigyázni, mert lehet, hogy nem az, akiknek mondják magukat!
Hullámok: a betörők, akik kutakodnak, valószínűleg a lakástulajdonos gyenge pontjait használják ki az információszerzéshez és a bejutáshoz
Betűkód: M az üres reggel, N az üres éjszaka – a szimbólumok ennyire egyszerűek is lehetnek, mivel a betörők valószínűleg megjegyzik, mikor vannak otthon a kinézett lakásban/házban, és mikor nincsenek.