A katasztrófavédelem mobil laborjait küldik ki akkuüzemi balesetekhez, ám azok mérési listáján nincs rajta az akkuiparban használt több veszélyes anyag, sőt, a katasztrófavédelem mobil laborjai nem akkreditált mérőállomások – írja keddi cikkében a Népszava.
A lap felidézi, hogy június elején komoly riadalmat keltett a dél-koreai SungEel Kft. bátonyterenyei üzemében történt tűzeset. A nagy füsttel járó tűzben egy akkumulátorhulladék-daráló gép gyulladt ki. A helyszínre riasztották a katasztrófavédelmi mobil labort is, amely „az épületen kívül és a telephely közelében végzett mérések során veszélyes gázkoncentrációt nem mutatott ki, így lakosságvédelmi intézkedésre nem volt szükség” – idézi a Népszava a Nógrád megyei katasztrófavédelem akkori közleményét. A lap további olyan baleseteket is felidéz, amelyekben a katasztrófavédelem mobil laborjainak bevetése után nem találtak okot az intézkedésre. Joggal merülhet fel a kérdés: mit mérnek a katasztrófavédelem mobil laborjai, illetve ki tudják-e mutatni, ha valóban kikerül valami az akkumulátorgyártásban használt anyagok közül?
A Népszava kérdésére az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) azt válaszolta:
A katasztrófavédelmi mobil laboratórium járművek felszerelését képező, rendelkezésre álló műszerek és mérési eljárások a közvetlen veszély felismerését, a korai figyelmeztetést és riasztást szolgálják, alkalmazásuk célja a veszélyeztetett terület felderítése, határainak kijelölése, a veszélyeztetettség felmérése és a lakosságvédelmi döntések előkészítése.
A hosszabb válaszból a lap szerint kiderül, hogy a katasztrófavédelem mobil laborjai nem akkreditált mérőállomások. Az OKF egységei a Nemzeti Akkreditáló Hatóság hivatalos listáján sem lelhetők fel. Az OKF, az akkugyárakban használt veszélyes anyagokat tartalmazó felsorolással kapcsolatban azt válaszolta a Népszavának: „A katasztrófavédelem feladat- és hatáskörébe a rendellenes kibocsátásokkal okozott veszélyeztetés tartozik, a környezeti monitoring rendszert nem a katasztrófavédelem felügyeli.”
A katasztrófavédelem a Népszava határértékekre vonatkozó kérdésére azt válaszolta: „A veszélyes anyagok rendellenes kikerülése esetén a harmonizált EU szabályok szerinti, az egyes anyagok biztonsági adatlapján szereplő pl. ERPG2 (Emergency Response Planning Guide) érték az irányadó, amely olyan maximális koncentráció, amely egy óra alatt sem okoz maradandó egészségkárosodást.” A lap megjegyzi, hogy a bátonyterenyei robbanás után talált mérgező HLOP-powder például egy hulladékból visszanyert anyag, amely fel van mentve a regisztráció alól.
Be kell hívni az ENSZ kéksisakosainak labor-zászlóalját és parancsnokuknak ki kell
nevezni F.N.ZS-t, a cementgyár 5000 tonna szállópor per év nagyasszonyát.
Ha, valamit Miskolcon 7 éven át napi 24 órában folyamatosan mérnek, a méréseket akkreditált mérőkocsikkal rendszeresen ellenőrzik azt sem hiszi el. Neki a gramm vagy a milligramm ugyanannyi. Megnyálazza az ujjacskáját , feltartatja az Ökotárs felé és bediktálja még az extraprofitot is.
Akkor meg nem mindegy, hogy mérnek valamit vagy nem mérnek?
Ügyeskedő kamudoktoroknak tényleg mindegy, a lakosságnak nem…
„Kálmán János a 70-es évek második felében egyetemi oktatóként dolgozott a Budapesti Mûszaki Egyetemen. A szakmában a CEFÜ „feltalálásával” szerzett ismertséget magának, amely eljárás azon alapult, hogy cementgyári fûtõanyaggá minõsítette át a különbözõ hulladékok keverékét. Az eljárást többen vitatták, mert az így elõállított termék kikerült a környezetvédelmi hatóságok látókörébõl, és égetéskor ellenõrizetlenül jutott a természetbe.”
Láttuk azokat hatóság látóköröket az ajkai vörösiszap-katasztrófánál. (Mal Zrt, Tolnay, Bakonyi-cs.)
Ki lehetett a Motim Zrt tulajdonosa? Csak nem Böszme?
„A cég neve: Magyaróvári Timföld és Műkorund Zrt. (Motim Zrt.)
A szennyezett terület helye: Mosonmagyaróvár, Timföldgyári út 9-13.
Iparág: timföldgyártás
Milyen szennyeződés van a területen?
A Motim a várostól néhány 100 méterre található 5 vörösiszap-tározóban [1] tárolja a hulladékot. A tározók olyan területen vannak, ahol az ivóvízbázis megóvása érdekében még a város kommunális hulladékát is tilos elhelyezni. Ezekben a kazettákban 73 ha területen összesen 8,75 millió tonna, mára már kiszáradt vörösiszap található.
A tározók szennyező hatása a felszín alatti vizekben mutatható ki: a nátronlúg miatt emelkedik a felszín alatti vizek pH-ja.
A talajvízben arzénszennyezettség valószínűsíthető. 2012-ben négy, 2013-ban pedig öt figyelőkútban volt 20 µg/l körüli az arzén mennyisége [2], amely a határérték kétszerese. Három évvel később, 2016-ban [3] is végeztek vizsgálatokat: ezek szerint a szennyeződés mértéke nem csökkent, továbbra is négy mérési ponton duplája a „B” szennyezettségi határértéknek.
Az I., II., III. és IV. számú vörösiszap-kazettákat már rekultiválták. Jelenleg csak az V/1. számú kazetta van használatban.
Milyen hatásai lehetnek a környezetre és az emberekre?
A vörösiszapban található nátronlúg a levegőben porként maró hatású, károsítja a légutakat és a tüdőt. A vörösiszap emellett tartalmaz nehézfémeket [4] is, például idegméregnek számító ólom, rákkeltő kadmium, króm és arzén található benne. Az arzén, – melynek mennyisége a mérések szerint több ponton is duplája a megengedettnek – erős méreg, rákkeltő, szív, máj és vesebetegségeket okozhat, valamint az idegrendszert is károsíthatja.”
Csak végig kell nézni a cikkeit: https://nepszava.hu/szerzo/szalai-anna
mert a világon hol mérnek?
„Szőkék Csöbör Katikája” még ilyen fontos ügyekben is a telefonját nyomogatja. Mit néz rajta a hírnök mindig legendás szimatát szagolta ki és valami jó hírt vagy hozzászólást lájkol? 😉 Nem akar lemaradni a hírekről mindenről első ízben akar értesülni? 🙂
Nézi, hogy megjött e az átutalás…
Szakmai anyagot olvas:
„2.26. Mutassa be a vízfelhasználás anyagmérlegét (melynek
tartalmaznia kell a technológiába bemenő víz mennyiségét,
valamint a keletkező, ill. levegőbe távozó technológiai szennyvíz
mennyiségét és összetételét).
A technológiában a magas hőmérséklet miatt óránként kb. 100 liter víz párolog el, melynek egy részét, kb. 80-90 litert kondenzációval visszanyernek. A vízveszteség pótlására kb. 10 liter/óra vízmennyiség pótlására van szükség. „
Nyomogatja a telefont. Hát ha neki jóérzés és a telefonnak is akkor hajrá. 😀
Kérjetek monitoringot. Nem a ti pénzetek.
„A mülheimi nikkel-kadmium akkumulátorok újrahasznosító üzeme a legmodernebb a világon, és olyan arányban bocsát ki fémport, amely megközelíti a műszaki kimutatási határt.
Kadmium: < 0,001 g/h
Nikkel: nem mérhető
Krefeldi újrahasznosító üzemünkben HEPA szűrők (nagy hatásfokú részecskeabszorpció) vannak, amelyek a mért értékek szerint kimutathatóan javítják az ipari területen beszívott környezeti levegő minőségét. ( még javítják is ! ??? )
Összes por: < 0,1mg/m3
Arzén: < 0,001 mg/m3
Kadmium: < 0,001 mg/m3
Ólom: < 0,001 mg/m3
Nikkel: < 0,001 mg/m3
(A megadott <0,001 mg/m3 érték azt jelenti, hogy az elem nem észlelhető)"