Bár egyelőre Izrael és a Hamász konfliktusának gazdasági hatásai viszonylag korlátozottak, félő, hogy a konfliktus eszkalációja miatt jelentősen romlanak a világgazdaság kilátásai és visszafordul az infláció csökkenésének globális trendje.
Előzmények: A Hamász nevű palesztin terrorszervezet október 7-én támadást indított Izrael ellen, mely során több mint 1400 embert öltek meg és számos túszt ejtettek.
- Izrael megtorló légicsapásokat indított a Gázai övezetben, ahol szerdáig legalább 3300 ember halt meg. Komoly izraeli szárazföldi offenzíva várható a Gázai övezetben.
Mi történt? A háborúnak már eddig is voltak globális léptékben érezhető gazdasági hatásai, de egyelőre inkább csak a helyzetet övező bizonytalanság okozta ezeket.
- A Brent és a WTI olajfajták árfolyamai is ugrással reagáltak a háborús hírekre, szerdán az Al-Ahli kórház bombázását követően a Brent és a WTI is 2 százalékkal drágult. De például az ezt megelőző héten pénteken egy nap alatt 6 százalék felett emelkedett mindkét olajfajta ára.
- A holland tőzsdei gázár a múlt héten 41 százalékkal, megawattóránként 56 euróra, nyolchavi csúcsra emelkedett, miután biztonsági aggályok miatt leállították az észak-izraeli Tamar gázmező kitermelését.
- És a műtrágyapiacon is feszültséget okozott, hogy a konfliktus közelében lévő asdódi kikötő vészhelyzeti üzemmódban működik, innen pedig Izrael jelentős mennyiségben exportál kálium-szulfát műtrágyát (bár egyelőre emiatt jelentős drágulásra nem kell számítani).
Tágabb kontextus: az IMF pár nappal a Hamász támadása után adta ki az előrejelzését, amely szerint az idei 3 százalék után jövőre a világgazdaság a vártnál valamivel kisebb, 2,9 százalékos növekedésre lesz csak képes.
- Törékeny állapotban érte a világgazdaságot az újabb fegyveresen konfliktus az IMF szerint.
Mi várható? A Bloomberg Economics három forgatókönyv potenciális hatását elemezte. A korábbi közel-keleti konfliktusok az olajár emelkedésével jártak együtt, így a világgazdaságra ennek lenne a legjelentősebb hatása.
- Az első forgatókönyv szerint a harcok nagyrészt a Gázai övezetre és Izraelre korlátozódnak. Ez 0,1 százalékponttal csökkentené a várható globális növekedést és ugyanennyivel növelné az inflációt.
- A másodikban az Irán által támogatott libanoni és szíriai milíciák jelentősebb beavatkozása miatt a konfliktus Izrael és Irán közti proxy háborúvá változna. Ez 0,3 százalékponttal csökkentené a globális GDP-t és 0,2-vel növelné az inflációt.
- A legdurvább eszkalációt Irán és Izrael közvetlen háborúja jelentené, ami esetén 150 dollárig nőne az olajár, ez 1 százalékponttal csökkentené a növekedést, és 1,2 százalékponttal növelné az inflációt globálisan.
