Borsodban kicsit jobb a fiatalok és az idősek aránya. Tovább élünk, de betegen

Mihályi Helga demográfus szociológussal, a Miskolci Egyetem Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének mesteroktatója.

Vármegyénkben kicsit jobb a fiatalok és az idősek aránya.

– Borsod-Abaúj-Zemplénben, illetve az Észak-magyarországi régióban árnyalja a képet, hogy a születések száma az országos átlaghoz képest picit magasabb. Hogyha a teljes vármegyei népességet nézzük, akkor a gyermekkorúak aránya kicsit magasabb, mint más vármegyékben, mivel többen születnek, így a koreloszlás is jobb, mint Magyarország más területein. Ennek az az oka, hogy jellemzően a szegényebb, hátrányosabb helyzetű régiókban, országokban születik sok gyermek, mivel a család gazdasági előmenetelét várják ettől. A jólétben pedig kevés gyermek születik. A mi vármegyénkben ehhez még hozzáadódik a roma családok gyermekvállalási kedve. Ugyanakkor az elöregedés, mint folyamat hatásai itt is érvényesülnek.

Miskolcon és a nagy városokban ez erőteljesebb. Vidéken és a kis településeken valamivel kedvezőbb a helyzet, de ehhez hozzájön még az elvándorlás tényezője – hívta fel a figyelmet a szociológus.

Tovább élünk, de betegen

Az elöregedés, mint folyamat számos társadalmi problémát generál.

– Európában szinte minden országban és nálunk is a nyugdíjrendszer gazdasági fenntarthatósága az egyik legégetőbb kérdés.

Így az aktív korúakra és a munkaképes korúakra jutó nyugdíjasok aránya, vagyis az eltartottsági ráta egyre kedvezőtlenebb. Ez további társadalmi problémákat vet fel, hiszen azzal, hogy hosszabb ideig élünk, ami önmagában pozitív, az egészségügyi és a szociális ellátó rendszer is egyre inkább leterhelté válik és kapacitáshiányos. A társadalmi változást ez a szféra nem tudja lekövetni. Családon belül, sőt akár intézményi keretek között is nehézségeket okoz, hogy a magatehetetlen rokonok ellátását hogyan oldják meg. Tehát a hosszú életkor nem feltétlenül jár együtt jobb életminőséggel. Mindazonáltal hazánk eléggé hátul áll a születéskor várható élettartam és a 60 év utáni várható egészséges életévek tekintetében is, főleg a férfiak esetében – emelte ki Mihályi Helga.

Az Eurostart 2021-es statisztikai adatai alapján az Európai Unióban a születéskor várható élettartam 80,1 év. Spanyolország vezeti az országok listáját a maga 83,3 évével, hozzá csatlakozik Svédország 83,1 évvel, de Luxemburg és Olaszország is a lista elején áll a 82,7 évvel. Magyarországon ez az adat 74,3 és azon belül is Észak-Magyarország rossz helyzetben van a 72,1 várható életévvel. Ennél már csak Bulgáriában élnek kevesebbet, 69-71 évet. Budapesten a ksh 2022-es adatai alapján a születéskor várható élettartam nők esetében: 79,9 év, férfiaknál: 74,2 év. Észak-Magyarországon ez az adat nők esetében: 77,6 év, férfiaknál: 70,39 év.

Eltűnőben a nagy családok

Nagy kincs a nagymama, nagypapa közelsége. A KSH 2021-es adatai szerint országosan átlagosan 2,3 fő él egy családban. Budapesten ez az adat csak 2,1 fő, Észak-Magyarországon pedig 2,4 fő, ami nem különbözik a többi régiós adattól. A legkevesebben a vármegyei jogú városok családjaiban élnek, átlagosan mindössze ketten.

– A statisztikák azt mutatják, hogy eltűnőben vannak a több generációs családok és háztartások. Egyre több az egy személyes háztartás, különösen városi keretek között. Az idősek segítsége a gyermekeik, unokáik felé manapság inkább anyagiakban nyilvánul meg, vagy szabad- és ünnepnapokra korlátozódik. Sőt az is gyakori, hogy a családi generációk több országnyi, vagy kontinensnyi távolságra vannak egymástól. Ilyenkor általában interneten tudják tartani egymással a kapcsolatot. Ennek köszönhető, hogy egyre több szépkorú tanulja meg a digitális vívmányok használatát. Aki viszont nem ismeri ezeket, főleg vidéken, az hátrányba szorul. A nagy távolság miatt a személyes kapcsolat hiánya a fiatalok és az idősek életében is nagy veszteség – hangsúlyozta a szakember.