Különlegesnek nevezte a november közepén induló friss miskolci komolyzenei évadot Szamosi Szabolcs. Ahogy a Filharmónia Magyarország ügyvezető igazgatója a szerdai sajtótájékoztatón fogalmazott:
“Az ország kivételes előadóit felvonultató, izgalmas klasszikus zenei produkciókat bemutató bérletben idén sem fognak csalódni.”
Mint a beharangozó eseményen elhangzott: a Filharmónia Szezonbérlet november derekán indul a világhírű Budapesti Fesztiválzenekarral és Daniel Bard hegedűművésszel. A nyitóesten kamarazenei csemegék csendülnek fel: Bach C-dúr szvitje bár nem foglalkoztat sok hangszert, mégis a pompa és a tánc jegyében fogant. Sosztakovics Hegedűszonátáját eredetileg hegedűre és zongorára komponálta. Ezen a koncerten a művet afféle hegedűversenyként hallhatjuk, zenekari kísérettel. A Megdicsőült éj Schönbergtől egy érzelmektől, szenvedélyektől és drámától feszülő, későromantikus szerelmi történet.
Már az újévben folytatódik a koncertsorozat: a Danubia Zenekar kápráztat, Hontvári Gábor dirigál. Ravel Bolerójának témáját szinte mindenki ismeri, de emlékezetes darab az ütőhangszeresek számára is. Csemiczky Miklós meglepetéssel, egy ősbemutatóval készül a koncertre. A miskolci közönség személyesen is ismerheti, hiszen csaknem 25 éve oktat a Miskolci Egyetemen. Zárásként egy nagy klasszikus hangzik el, Brahms 3. szimfóniája.
A több mint 80 profi zenészből álló, több mint fél évszázada muzsikáló Miskolci Szimfonikus Zenekar Temesvári Bence csellóművésszel koncertezik, felemelő, optimista zenéket szólaltatva meg, olyanokat, mint Elgar híres katonai indulója (Pomp and Circumstance March, No. 1.) és érzelmes, nosztalgikus, szenvedélyes gordonkaversenye, vagy Brahms D-dúr szimfóniája, mely mind közül a legoptimistább.
A többszörös díjnyertes Anima Musicae Kamarazenekar a Kossuth-díjas Balázs János zongoraművésszel tart közös koncertet. Grieg Holberg-szvitje a barokk szvitek világát idézi meg, Csajkovszkij Vonósszerenádjának pedig monumentális hangzása és részletgazdagsága nyűgöz le. Liszt Magyar fantáziája tulajdonképpen egy zongoraverseny, ugyanakkor hangvételében a Magyar rapszódiák rokonának tekinthető.
A szezont a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar közös hangversenye zárja május 17-én Somos Csaba vezényletével, Kodály Székelyfonójával a középpontban.
A mérnökök űrhajót terveznek.
A művészek csodákat alkotnak.
A kutatók új fajokat fedeznek fel.
De a TANÁROK készítik fel mindannyiukat!
Migránsok….
Gázában nem boldogok…
Líbiában nem boldogok….,
Marokkóban nem boldogok…..
Tunéziában nem boldogok….
Jemenben nem boldogok….
Irakban nem boldogok….
Nem boldogok Iránban…..
Nem boldogok Pakisztánban….
Nem boldogok Afganisztánban…..
Szíriában nem boldogok…..
Libanonban nem boldogok…
Bahreinben nem boldogok …
Hol boldogok?
Németországban boldogok.
Franciaországban boldogok.
Angliában boldogok.
Izraelben boldogok.
Hollandiában boldogok.
Belgiumban boldogok.
Spanyolországban boldogok.
Olaszországban boldogok.
Ausztráliában boldogok.
Egyesült Államokban boldogok.
Kanadában boldogok.
Svédországban boldogok.
Norvégiában boldogok.
Ausztriában boldogok.
Svájcban boldogok.
Még Szlovéniában is boldogok …
Röviden: boldogok minden NEM muszlim országban.
És kiket hibáztatnak a boldogtalanságukért – szerencsétlenségükért?
Nem hibáztatják az iszlámot.
Nem hibáztatják vezetésüket.
Nem hibáztatják önmagukat.
Azokat az államokat hibáztatják, ahol boldogok!
S a befogadó országokat akarják olyanná változtatni, mint ahonnan eljöttek!
Amikor ezt megkaptam több dolog is eszembe jutott.
Ha félre teszem az alapgondolatom, hogy a menekültek valójában hódítók és valóban politikai, háborús vagy gazdasági menekültek – akkor sem logikus az, amit tesznek!
Tehát induljunk ki abból, hogy politikai – háborús – gazdasági menekültek?!
Bármelyik okot is vizsgálom, ami végül vándorlásra késztette a tömegeket – az nyilván élhetetlenné tette számukra azt az országot ahol addig éltek.
De ha valóban azok elől az állapotok, életkörülmények elől menekülnek amiket felsoroltam, akkor azokat miért akarják újra létrehozni a befogadó országokban??!!
Elgondolva a kapott gondolatokon továbbra is azt gondolom, hogy nem a boldogtalanságuk vezérli őket Európába.
Az én olvasatomban összetettebb a dolog:
– Háttérhatalom manipulációja.
– Vallási indíték.
– Élettér megszerzése, hódítás.
– Könnyebb megélhetés.
– Politikai üldöztetés.
– Háborús üldöztetés.
A magam részéről azt gondolom, hogy a bevándorlók 90 százaléka az első három csoportba tartozik.
Ezek a boldog országok megváltották magukat