2,8 milliárd forint állami támogatásból vásárolt német lovakat a Magyar Lovassport Szövetség által létrehozott kft. azzal a céllal, hogy a magyar lovasok kijussanak a párizsi olimpiára, de alkalmatlannak tűntek a német lovak, ezért a versenyzők inkább magyar tenyésztésű lovakkal indultak a selejtezőn, de sajnos így se jutottak ki.

A sztorit a 24.hu írta meg, akiknek a birtokába jutott több szerződés a német lovak megvásárlásáról. A történet ott kezdődik, hogy a Magyar Lovassport Szövetség 2020-ban célként megfogalmazta az olimpiai részvételt, majd lobbizni kezdett az ehhez elengedhetetlenül szükséges forrásért. Ez sikerült is, ezért az EMMI 2020. december 30-án mintegy 3 milliárd forint állami támogatást ítélt oda a szervezetnek.

2021-ben a szövetség a program végrehajtására létrehozta a 100 százalékos tulajdonában lévő, Lovassport Nonprofit Kft. (LNKft) nevet viselő céget, amelynek számlájára át is utalták az állami támogatás több mint 90 százalékát.

A 24.hu birtokába jutott szerződés szerint Bazsó Gergely András, a kft. ügyvezetője 2021 novemberében szerződött le a német lókereskedővel és a szerződés értelmében a teljes, 5,5 millió eurós összeget átutalta a Schockemöhle Gmbh. számlájára. A német lótenyésztő azt vállalta, hogy:

• öt darab, általa olimpiai szintűnek mondott díjugrató versenylovát ad bérbe egyenként 500 ezer euróért,
• kétmillió euróért elad további 10 lovat a kft.-nek,
• és vállalta az öt bérelt ló versenyre szállítását és annak minden költségét egymillió euróért.

Olimpiára alkalmatlan lovak

Csakhogy a prágai kvalifikációs versenyen az egyik legjobb magyar versenyző, ifjabb Szabó Gábor végül mégsem a szövetség által bérelt német lovak egyikén lovagolt, hanem egy mezőhegyesi tenyésztésű magyar lovon. A lap úgy tudja, hogy azért, mert Szabó nem kapott olyan lovat, ami jobb lett volna az általa több éve lovagolt magyar Chabala névre hallgató lónál.

A tíz megvásárolt ló közül mindössze egy vett részt még a szeptember végén befejeződött magyar bajnokságon is, de Szuhai Péter Corbluecenta PS-sel végül a döntőben feladta a versenyt. Egy másik, Casalltola PS névre hallgató kancát pedig azért nem használnak, mert Szabó a megfelelő képességek hiányában egyenesen cserére javasolta.

„Lehet lovat bérelni olimpiára, de olimpiai szintű lovat és nem olyan lovat, ami soha nem volt még csak hasonló szintű versenyen sem, ami az olimpiai szintet képviseli”

– mondta a 24.hu-nak Kádár Attila, a Pellet Hungary LSE elnöke, aki törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a Fővárosi Törvényszéken a Magyar Lovassport Szövetséggel szemben.

Szerinte szakmai alapok nélkül, kapkodva, minimum felelőtlenség belevágni egy ilyen vállalkozásba, pláne úgy, hogy a bérelt lovak „műszaki tartalmát” nem ismerjük, nem tudjuk, mi alapján bérelték ezeket a lovakat.

Kádár szerint a 10 megvásárolt ló a 2028-as olimpiára sem tűnnek alkalmasnak: „az eddigi teljesítményük és versenyeredményeik nem tükrözik azt a képet, ami reálisan azt a feltételezést igazolná, miszerint alkalmasak lehetnek a 2028-as olimpiára.”

Magyar lovas utoljára 2000-ben járt olimpián, de Túri József akkor lova sérülése miatt nem tudott indulni, olimpiai érmet pedig utoljára lovas szakágban 1936-ban nyertünk.

A 24.hu szerint több lovas tagszervezet is törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a Fővárosi Törvényszéken a szövetség, a kft.-je, a szerződései és pénzügyei kapcsán. Állítólag még a Honvédelmi Minisztérium szintjére is eljutott az ügy, de a lapnak azt válaszolták, hogy az ellenőrzési folyamat csak az elszámolási határidő után kezdődik, ami 2024. február 28.