Korábban írtuk.

2019.Miskolcé a legsokoldalúbb, leginnovatívabb fejlesztési csomag a Modern Városok Programban

Miskolcon a többi megyei jogú városhoz képest rendkívül jól halad a Modern Városok program fejlesztéseinek megvalósítása. A teljes 336 milliárd Ft-os programcsomagból 144 milliárd Ft forrást már lehívott. A többi megyei jogú városhoz képest előrébb tart a fejlesztésekkel, hiszen mindegyiket el tudták már kezdeni, valamennyi vagy előkészítési, vagy már kivitelezési szakaszban van.

„Nagyon jól találta ki a városvezetés a programot magát, rendkívül összetett, szinte az élet minden területén életminőséget javít Miskolcon. A közlekedési fejlesztéseken túl reflektál a gazdasági kihívásokra, hiszen ipari terület kerül kialakításra, az épített örökség védelmére, a diósgyőri vár fejlesztése tekintetében, a Miskolctapolcai fürdőfejlesztés pedig az ország egyik legnagyobb turisztikai idegenforgalmi fejlesztése. Az okos város program pedig egyedülállóan innovatív, a legkorszerűbb, az összes, 200 megyei jogú városi fejlesztés közül. Miskolc a projektek előrehaladása tekintetében is az élen jár, Szegedhez, vagy Hódmezővásárhelyhez képest lényegesen nagyobb az előrehaladás.” – mondta Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos miskolci tájékoztatóján. 

dr. Alakszai Zoltán, Miskolc jegyzője úgy fogalmazott: meggyőződésem, hogy Miskolcnak a 21 században arra van szüksége, hogy legyen egy fiatalos lendülete, készen álljon a 21. századi kihívásokra, és a városvezetés szorosan együttműködjön a kormánnyal, azonos értékrendet valljon, és egy irányba mutató fejlesztéseket elképzeléseket tudjon megvalósítani. Ilyenek a Modern Városok Program miskolci fejlesztései is, amelyek jól haladnak.

Alakszai Zoltán bejelentette: még idén elkezdődik az Y-híd építése. A diósgyőri vár II. ütemének közbeszerzési eljárása heteken belül lezárulhat, és várhatóan ez év végén megkezdődhet a kivitelezés. Így 2021 év végére befejeződhet a vár teljes rekonstrukciója, amire 15.9 milliárd Forintot biztosít a kormány.

A miskolctapolcai fürdőkomplexum második ütemének fejlesztéséről elmondta: ahhoz képest, hogy 2010-ben, a szocialista önkormányzat idején térdig ért a gaz a fürdő területén, már ma is egy 21. századi fürdő várja a miskolciakat és a turistákat; a 12,7 milliárd Ft-ból magvalósuló második ütem pedig – ami Magyarország legnagyobb értékű turisztikai fejlesztése – 18%os készültségnél tart, befejezése 2020 decemberében várható.

Alakszai Zoltán kitért a Smart fejlesztésekre is. Elmondása szerint ezek a 21. századi Miskolcot valósítják meg. Nem öncélú projektek, az okos város program nem csak kütyükről és informatikáról szól. „Olyan fejlesztésekről beszélünk, amelyek valóban a miskolciak érdekeit szolgálják, amelyek könnyebbé, egyszerűbbé teszik az életüket.” – fogalmazott a jegyző.

Ezeknek csak egy része a már épülő térfigyelő kamerarendszer, amelynek központját nemrég adták át. Jelenleg a gerinchálózat építése zajlik, és megkezdődik a kamerák telepítése is. Ide tartozik az intelligens forgalomirányítási rendszer, és az e-jegy bevezetése, amelyek teljesen új alapokra helyezik majd a városi közösségi közlekedést.

Alakszai Zoltán bejelentette: elkészült az a városi közterületi hibabejelentő rendszer, amelynek segítségével a miskolciak valós idejű információkat tudnak majd szolgáltatni a városvezetésnek arról, hogy hol tapasztalnak közterületeken városüzemeltetéssel összefüggő problémát. A TiMi – (Tiszta Miskolc) elnevezésű applikáció bevezetését heteken belül elkezdi a város.  

„Az elmúlt években egy komplex tervezőmunka eredményeként és a kormánnyal együttműködve alakítottuk ki ezeket a programokat, igyekeztünk a miskolciak igényeinek és a szakmai követelményeknek is megfelelni. A forráslehívásban is eredményesek vagyunk. Biztosíthatom a miskolciakat, hogy ez 2019 október 14-én így fog folytatódni, amennyiben bizalmat kapok az önkormányzati választásokon” – zárta tájékoztatóját dr. Alakszai Zoltán.

A Modern Városok Programban országosan összesen, mintegy 4000 milliárd Ft értékű fejlesztés valósul meg a következő években. Több mint 60 beruházás már elkészült, további 25 még az év végéig befejeződik. A kormány eddig 1500 milliárdnál többet fizetett ki a fejlesztésekre. A Modern Városok Program összköltségvetésének kétharmada hazai forrás.

Bréking. A háborús veszélyhelyzetre hivatkozva a kormány csütörtök este egy rendelettel lezárta a Modern Városok Programot. A vidéki nagyvárosokkal kötött megállapodásokat a kormány felülvizsgálja és módosítja. A felülvizsgálatot Lázár Jánosra bízták. Azoknál a projekteknél pedig, ahol a megvalósítás meghiúsult, az önkormányzatoknak a fel nem használt támogatási forrásokat vissza kell utalniuk az Államkincstárnak. Egy másik rendelettel 52 nagyvárosi fejlesztési programot fújtak le Debrecentől Zalaegerszegig.

A Modern Városok Programot 2015-ben indította el a kormány, Orbán Viktor 2015 és 2017 között 23 megyei jogú várost járt végig, hogy megállapodásokat kössön egészségügyi, oktatási, turisztikai, kulturális, ipari, sportolási fejlesztésekről, de voltak közút- és vasútfejlesztési projektek is. És a programot még azután is folytatni tudták, hogy 2017 őszétől 238 napon át Kósa Lajos miniszterként felügyelte a fejlesztéseket, akiben már akkor tudatosult, hogy nem könnyű előteremteni rá a forrásokat: „Pénzt osztani könnyű, én is itt, látják, királykodok ezekkel a milliárdokkal, de közben valakinek ezért meg kell dolgozni, ezt valakinek elő kell állítani, meg kell termelni, adóként be kell fizetni.”

Nyolc év alatt több mint 2353 milliárd forintot osztottak ki. Majd Lázár János márciusban már belengette a program lezárását. „Eltelt hét év, érdemes összegezni. Ami ennyi idő alatt sem tudott elindulni, annak már nem sok legitimitása lehet” – mondta a Mandinernek.

A kormány most úgy döntött, hogy ott, ahol az egyes programelemek megvalósultak, illetve ott, ahol a tervezett programok az elmúlt nyolc évben nem tudtak megvalósulni, a projektek továbbvitele és a támogatási jogviszonyok fenntartása nem indokolt. De ahol a megvalósítás megfontolás tárgyát képezheti, ott az illetékes miniszter dönthet. Majd felsorolják azokat a projekteket, amiknek a megvalósítását még fontolóra veszik.

A felülvizsgálatról szóló kormányhatározat indoklása szerint a programra azért volt szükség, mert „az állam feladata, hogy állampolgárainak lakóhelytől függetlenül azonos minőségű közszolgáltatásokat biztosítson, és a vidéki településeket a működőtőke-beruházások vonzó befektetési célterületévé tegye, ezáltal is növelve a vidék megtartó erejét”.

Csak aztán úgy alakult, hogy az uniós pénzek nem akartak megérkezni, a költségvetési hiány 900 milliárddal nagyobb lett a tervezettnél, a gazdasági növekedés pedig nagyobb lett a vártnál. A kényelmetlen helyzetet a kormányhatározat így írta körül:

„2022 óta ugyanakkor gyökeresen megváltozott a gazdasági és politikai környezet, minderre tekintettel most nemcsak lehetséges, de szükséges is mérleget vonni, illetve jelen formájában lezárni a Programot”