A Miskolci Zsidó Múzeum baráti körének legközelebbi találkozója előreláthatóan november 21.-én kedden 17 órakor kezdődik. Markovics Zsolt miskolci főrabbi vendége lesz : Dr. Hunyadi László, Izrael Állam tiszteletbeli konzulja. Előadásának elsődleges témája: Izraeli közelkép – Hogyan tovább? Megnézzük a háború első napjának képeit. Vendégünk egy átfogó prezentációval készül a kialakult helyzet legérdekesebb történéseiről. Megígérte válaszol a baráti kör kérdéseire és ezt követően egy izraeli film vetítésére készül.
Kérünk mindenkit, a jelenlegi helyzetre való tekintettel megadott elérhetőségeken e-mailben vagy telefonon regisztrálni. A zsinagóga épülete és a környéke teljes területe a hazai rendőrségnek köszönhetően fokozottabb védelem alatt áll. Így a bejárás csak a Déryné utca felől lesz.
Ezúttal is hálásan köszönjük mindazoknak akik részt vettek a keresztény egyházak által szervezett háború elleni szimpátia tüntetéseken. Ez alkalommal lehetőség nyílik, hogy bárki írásban is kifejezhesse Izrael állammal való együttérzését az erre a célra készült könyvben.
Várjuk a baráti kör tagjait és a rendezvényeink iránti újabb érdeklődőket.
Erre a rendőrségnek van állománya de arra nincs hogy Lyukóban vagy Perecesen rendet tegyenek.
Köpedelem.
Az összes zsidó a pokolbajut.
Fosunk gyerekek, fosunk ? Ugye, milyen gyorsan változnak az idők ? Egy valamirevaló nemzetnek van önvédelmi ösztöne és csak ideig -óráig viseli el taxxégek aljasságait !
A rendőrségnek arra van állománya hogy ott időt pocsékoljanak de arra nincs hogy rendet tegyenek Lyukóban vagy Perecesen.
Köpede1em.
Az összes zs1dó a pokolbajut úgyis, kár őket védeni
Ezt eddig is mindenki tudta hogy a zsidóknak nincs lelke.
Honnan vették ezeket az újhelyi és történelmi neveket? Hiteltelenek így mind és őket védik!
Minden világvallás szerint, ha nem pont azt gyakorlod, Pokolra jutsz.
Vigyázni meg kell rájuk, nehogy nagyobb bajt csináljanak . . .
Miután a zsidók megölték Jézust mi kárt tudnak még okozni?
Szerinted az özönvíz véletlen volt? Isten választott egy népet , igen ők isten választott népe hogy a pokolra jussanak.
Pokolnépet jelentik, miskolci elmeosztály bibliai népe, állandó apokalipszis végrehajtók, örökéletűek.
Az ideböfögő zsebnáciknak ajánlanám figyelmébe, hogy zsidók nélkül nem lenne Bibliánk, miként Krisztusunk (azaz Messiásunk) sem. Magyar sportolók, Olimpiai, Világ és Európa bajnokok közt is találunk sok zsidót, miként világhírű magyar tudósok, művészek, ilyen-olyan elismert szakemberek között is, hogy csak ennyit említsek. Persze ezen tényektől ne zavartassák azt a pár szem félig döglött agysejtjüket, mert akkor kipusztulnának azok a felettébb értelmes antiszemita gondolataik, és akkor már csak a pirézeket lehetne fikázni. Oh sancta simplicitas!
TEHÁT :
A KERESZTÉNYSÉG ÉS A BELŐLE KISZAKADÓ IRÁNYZATOK IS ZSIDÓ GYÖKERŰ VALLÁSOK ,
ERGO MAGYARORSZÁG ZSIDÓ ÁLLAM . . .
Hát NEM
Törőcsik Attila: A zsidó-keresztény kultúrkör paradoxona:
„..A kisebb lázongásokat kivéve a birodalomban a latin kultúra, és a kiegyensúlyozott politika tette lehetővé, hogy a beolvasztott területek lakói „önként és dalolva” maradjanak Róma fennhatósága alatt. A hellén kultúra alapjaira épülő immár latin műveltség, a jog és az állampolgárság integrált alkalmazása volt tehát az a meghatározó komplexum, mely a római civilizáció fennmaradását szavatolta több mint fél évezredig, amíg a vallás ismét közbe nem szólt.
Júdea egykor római provincia volt, itt született egy ácsnak fia, akit Jézusnak hívtak. Tevékenysége és tanításai a zsidó vallási környezetben nem hullottak termékeny talajra, annál inkább a hanyatló görög területeken, majd Rómában. Hosszú és küzdelmes utat kellett az első apostoloknak és őskeresztényeknek bejárniuk, míg követőkre találtak ebben az óriási birodalomban, de a több évszázados hányattatás végül meghozta gyümölcsét.
A középkor feudális viszonyai egész Európa számára egy egyházi-hűbéresi viszonyt alapoztak meg, ami a kultúrában is mély nyomot hagyott. Az állam és egyház hatalmának összefonódása a polgári világszemlélet erősödésével bomlani látszott, az így létrejött demokráciák már más alapokra fektették államszerkezetüket, benne a hatalomhoz fűződő viszonyokat. Kialakult a civil fogalma, mely az öntudatra ébredt polgári réteget jelentette, ezzel pedig megkezdődött a fogalom kisajátítása. Megjelent a „civilizált” kifejezés, mellyel a polgári értékeket, az előírt morált magáévá tevő, tudatos állampolgárt értették, szemben a civilizálatlannal, aki nem azokat az elveket vallja. Ekkortól beszélhetünk a kulturált szó használatáról szinonimaként, mely azóta is a félreértelmezések melegágya.
Civilizáció és/vagy kultúra
Évszázados vita folyik arról, hogy mi a különbség, van-e különbség a civilizáció és a kultúra között, továbbá hogy melyik következik a másikból…”
„Úgy gondolom, hogy néha a zsidók között a legerősebb az antiszemitizmus. A mai napig gyakran előfordul, hogy egy német zsidó gyűlöli az orosz vagy lengyel zsidókat. Vannak ebben az országban olyan német-zsidó klubok, amelyek induláskor nem engedték, hogy orosz vagy lengyel zsidók belépjenek. Néhányan időközben lazítottak ezen, de nem mindegyik. Biztos vagyok benne, hogy amikor Hitler elindult, sok német zsidó nem bánta, amit más zsidókkal tett. Nem gondolták, hogy majd ellenük fordul. Hát nem nevetséges? De ha a zsidók között lehet antiszemitizmus, miért ne lehetne mások között is?
Kirk Douglas színész (született Isszur Danyielovics, orosz-zsidó emigránsok fia), Az ócskás fia – Önéletrajz, 23. old. (Pocket Books: New York, 1989)
„Az antiszemitizmus betegség – amit a zsidóktól kap el az ember.”