Jövőre is lesz Kocsonyafesztivál Miskolcon. Naná, választások lesznek

Majd ott fog bohóckodni Veres Földeslenullázó Pál, Miskolc szégyene.

Klára is felutazik ide a fesztiválra?

„Asszonyom, belegondolt Ön abba, hogy a családja felemelkedését gyilkosságok övezték? Hogy egész életében kedvezményezettje volt annak a rendszernek, amely felszámolta a magyar arisztokráciát, polgárságot, munkásságot, parasztságot, és a csatorna hőseit ültette az asztalfőhöz? Hogy maga és a családja nem a kiválóságuknak köszönhetik szédületes karrierjüket és gazdagságukat, hanem annak, hogy amit megkívántak, azt elvették mástól? Igen, még a ház, amelyben laknak, az is lopott jószág. A magánvagyonuk pedig az ország kifosztásából származik. A hálózatnak köszönhetik társadalmi helyzetüket, nem pedig annak, hogy bármiben káprázatos tehetséget mutattak volna fel.
Asszonyom, azért vannak ott, ahol, mert az Ön nagyapja a magyar nemzet ellen bűncselekményeket követett el. Önök pedig szépen, konszolidáltan folytatták a munkát. Már nem véres kötényben, nem bárddal a kézben, mint Apró Antal, sokkal cizelláltabb eszközökkel. De ettől még bűnösek, ahogyan bűnös az egész pereputtyuk. Bűnös az Ön nagyapja, apja, anyja, és bűnös a férje, Gyurcsány Ferenc is.
Mind ez ideig Ön volt a családjában az egyetlen, akire a hajdani bűnök árnya ugyan rávetült, de a közvélemény előtt nem szaporította azokat. Ön volt az ifjú Michael Corleone, akire a családja és a hivatalosságok is úgy tekintenek, amint aki nem vesz részt a piszkos üzelmekben. Ennek a védettségnek most vége. Mint ahogyan annak a nagyon takaréklángon pislákoló illúziónak is, hogy Ön bármiben különbözne a családtagjaitól. Egyetlen mentsége az lehetett volna, ha magánemberként elrejtőzik a nyilvánosság elől.
Nem tette meg. Most itt áll ebben a kampányvideóban és vádaskodik. Hogy torkig van Orbán Viktor rendszerével. Azzal a kormánnyal, amely a magyar emberek többségének akaratából, szabad választáson kapott bizalmat. Harmadszor, kétharmaddal. Nem elektrosokkal, viselős asszonyok verésével, gyilkosságokkal szerezte meg a hatalmat. Mellesleg mikor követi meg a magyar társadalmat? Mikor kér elnézést nyilvánosan a több millió polgártól, akiknek a szüleit, nagyszüleit az Ön családja tönkretette? Tulajdonképpen miért kellett kilépnie a vörös szalonból? Hogy képzelte, hogy a maga mögött tornyosuló politikai és gazdasági bűnökkel részt vesz egy demokratikus ország közéletében?
Asszonyom! Ön a személyében, családilag hajszálpontosan megtestesíti mindazt, ami ellen mi, a magyar többség harcolunk. Nem fért a bőrébe, kijött a napra, rendben. Csak arra kérem, ne csodálkozzon, ha a bűn nem marad bűnhődés nélkül. Mert azt talán még Ön is tudja – ha máshonnan nem, olvasmányaiból –, hogy a számlát előbb-utóbb ki kell fizetni. Nem is feltétlenül emberi beavatkozásra gondolok. Ha Önből annyira hiányzik a bölcsesség, hogy kibeszéletlen bűnökkel, súlyos családi örökségével is közszereplést vállal, Isten majd elvégzi a dolgát. Mindig odasújt, ahol a legjobban fáj.
Mert ismétlem: a bűnök nem maradnak büntetlenül. Gyűlnek, gyűlnek, akár nemzedékeken át, átörökítve, feloldatlanul, kibeszéletlenül, aztán váratlanul felrobban minden. Ne áltassa magát: ez biztosan így lesz. Érdemes volt? Nem lett volna jobb csendben, nyugodtan leélni az életét a nagypapa kommunista luxusdíszletei mögött?
Álmélkodunk a bölcsesség teljes hiányán, és Seneca jut eszünkbe: „A megbocsátás a megérdemelt büntetés elengedése.”
Ön lehetetlenné tette a megbocsátást, hát, viselje a következményeket.”