A meghívóból kiderül, hogy az eseményen fellépnek többek között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia) Egyházzene tanszakának hallgatói és tanárai, valamint a templom kórusa, akik közösen énekelnek a szentmisén. Az estet orgonahangverseny zárja.

Az 1848-as forradalom környékén születhetett

Völgyi Béla Tibor nem véletlenül kapta a meghívót. A 100 évvel ezelőtt történtek ugyanis dédapjához, Záborszki Zrubka Ferenchez köthetők, ő adományozta ugyanis az orgonát – házasságának 50. évfordulója alkalmából – a gyöngyösi plébániának.

– Édesapám már Gyöngyösön született, nagyapja, azaz a dédapám viszont a Felvidéken, a lengyel határ közelében. Borászkodtak, nem messze volt tőlük a borút, így annak mentén juthatott ő is a heves vármegyei városba. Ami biztos, hogy 1871-ben nősült, vagyis az 1848-as forradalom környékén születhetett. Nem volt tehetős a családja, de ő szorgalmas munkával mégis meggazdagodott, olyannyira, hogy Gyöngyösön már a vármegye 3. legnagyobb adófizető polgára volt – meséli lapunknak a zenész dédunoka. Mint mondja dédapja felépített egy birodalmat, tekintélyes szőlőbirtokkal, borászattal.

Félmillió korona az orgonára

– Hatalmas háza volt Gyöngyösön, ami akkora volt, hogy ők is, a nagyszüleim, azaz dédapám lánya és férje is elfértek benne édesapámmal és testvérével – emlékszik vissza a zenész. – Az I. világháborúban azonban ott maradt a szeme fénye, az egyetlen fia. Teljesen összetört. Előtte is élénk istenfélő volt, de a történtek után az egyház felé fordult, az lett a mindene.

A gyöngyösi templomban akkortájt egy pici orgonácska volt, folytatja a dédunoka. Gyöngyös folyamatosan vetélkedett Egerrel a térség vezető pozíciójáért, így nagyobb orgonára vágyott, pénz pedig nem volt, az emberek – nemrég lett vége a háborúnak – szegények voltak. Olyannyira, hogy a papok panaszkodtak is, volt ugyanis, aki pénz helyett gombot dobott a perselyekbe. Ilyen körülmények között döntött úgy Záborszki Zrubka Ferenc, hogy aranylakodalma alkalmából félmillió koronát adományoz az orgona megvásárlására. Bécó mutatja is az eseményről íródott korabeli újságcikket, amely szerint 1921 szeptemberében szólalt meg először a hangszer. Azóta is szépen szól, csak a játékasztalt cserélték néhányszor az évek során.

Sokszor jutottak eszébe a történtek

Völgyi Béla Tibortól megtudjuk, a 60-as években többször járt édesapjával Gyöngyösön (ők már Miskolcon éltek), ő maga is látta akkor az orgonát.

Aztán teltek az évek. Mint zenész fellépett néha Gyöngyösön, fel is merült, hogy onnan származik, de nem foglalkozott vele különösebben.

– Ahogy idősödik az ember, egyre többször előjön, hogy kik voltak az ősei, honnan származik, mik a gyökerei. Sokszor jutnak eszembe a történetek, amiket apám mesélt. Egyik hétvégén aztán beültünk a feleségemmel az autóba, és elutaztunk Gyöngyösre, és eljutottam a templomba is. Sok kedves emberrel találkoztam, akik kalauzoltak, megmutatták a  helyszíneket, a templomban az orgonát.

Most pedig jött ez a meghívó…