A Rogán Antal-felügyelte magyar titkosszolgálat szerint a tálibok irányítják azokat az afgán embercsempész-csoportokat, amelyek előszeretettel reklámozzák a szolgáltatásaikat a TikTokon. Jelenetek a magyar-szerb határról, embercsempész szemszögből, milliós nézettséggel.
Magyarországot és Szerbiát nem egy, hanem két kerítés választja el egymástól. A szögesdrótos akadályok között általában jó tíz méter távolság van, egy határvadász terepjáró például kényelmesen elfér. A kerítés szerbiai oldalán áll két közel-keleti férfi, mindketten kendővel takarják az arcukat, egyikük valamit magyaráz a kerítés túloldalán álló három magyar határvadásznak.
Utóbbiak nincsenek zavarban, egyikük keresztbefont karral mosolyog a férfiakra, egy másik pedig csípőre tett kézzel mintha épp odavetne egy kérdést. Hogy mit, nem hallani, a videó alatt arab zene szól, hang nincs. Később egy harmadik közel-keleti férfit is lehet látni, létrával a kezében. A videó, amit a cikk elején leírtunk, egy afgcriminal313 nevű felhasználó TikTok-csatornájára lett feltöltve, 4.4 millióan látták.
A 313 a felhasználónévben egy afgán embercsempész csoportra utal, amely a magyar-szerb határ mentén aktív. A 313 régóta ismert a hatóságok előtt, a térséggel foglalkozó lapok rendszeresen írnak róla, de a magyar közönség valószínűleg akkor hallott róla először, amikor a Rogán Antal vezette szuper-titkosszolgálat, a Nemzeti Információs Központ (NIK) november elején Kocsis Máté frakcióvezető kezdeményezésére nyilvánosságra hozott egy titkosszolgálati jelentést, melyben megnevezik a 313-at, és egy másik, 400-59 nevű afgán embercsempész csoportot.
A jelentés szerint a „a tálib titkosszolgálat közvetlen irányítása alá helyezte a Vajdaság területén működő afganisztáni származású embercsempész csoportok tevékenységének irányítását”, vagyis a 313 és a 400-59 nem puszta embercsempész csoport, hanem az Afganisztánban vallási diktatúrát működtető militáns iszlamista szervezet meghosszabbított keze.
Mind a 313, mind a 400-59 igen aktív a TikTokon. A BalkanInsight egy szeptember eleji oknyomozó riportja szerint az afgán embercsempészek, akik főleg a Szabadkától északra fekvő Radanovác erdőben és Palicson tevékenykednek, több mint egy éve harcban állnak a területért, amióta az egyik, Noor Aga néven ismert csempész saját „területrészt” követelt az egyik akkori vezetőtől, Shir Alitól. Miután Ali ezt visszautasította, Aga fegyverrel szerezte meg a területet. A két csoport a határmenti makkhetesi erdőben feszült egymásnak idén nyáron, a lövöldözésnek halálos áldozata és több sérültje is volt.
Aga szakadár csoportja 313 néven ismert, egy elit tálib zászlóalj, a Badri 313 után nevezik így, amely egység pedig Mohamed prófétának a 7.században megvívott Badri csatában győzedelmes 313 fős seregéről kapta a nevét. Shir Ali csoportját 400-59 néven ismerik.
Ha ezeknek az embercsempész-csoportoknak a nevére rákeresünk a TikTokon, rengeteg videót találunk, amin emberek hangulatos aláfestő zenére épp létrával másznak át a magyar határkerítésen:
Vagy csak a kerítéssel a háttérben sétálnak valamerre:
Esetleg épp beszállnak egy magyar rendszámú autóba:
A rövid videók mellett általában van valami szöveg is: „Hung(a)ry Border Police”, vagy „Hungary Border”, de a csoportok nevei, a 313 és a 400-59 szinte mindig szerepel. Vannak olyan videók is, amin a magyar határvadászok épp megakadályoznak egy átkelést, az embercsempészek inkább leveszik a létrát a kerítésről és visszafordulnak:
A titkosítás alól feloldott magyar titkosszolgálati jelentés szerint „a szerb-magyar határszakaszon keresztül éjszakánként megközelítőleg 1000-1200 illegális határsértést detektálnak az Ideiglenes Biztonsági Határzáron”, de előfordult, hogy “egy pontján, egy órán belül 293 illegális átjutót észleltek”. 2023 szeptemberében Szlovákiában is több menedékkérőt regisztráltak, mint tavaly egész évben.
Ahogy egyre többen próbálnak az Európai Unió területére szökni, úgy lesz egyre jövedelmezőbb az embercsempészet. A Nemzetközi Szervezett Bűnözés Elleni Globális Kezdeményezés, egy genfi székhelyű civil szervezet már 2021-ben úgy számolt, hogy a balkáni útvonalon zajló embercsempész-tevékenység évente 50 millió eurót, azaz közel 20 milliárd forintot ér. Ennek az összegnek közel ötöde a magyar-szerb határ mentén folyik be a szervezet szerint.
É
Az embercsempészet tehát nagy üzlet, és mint bármely „üzleti vállalkozás” a 21. században, ez sem engedheti meg magának, hogy ne legyen jelen a digitális térben. Az Európába igyekvő migránsoknak jellemzően van okostelefonjuk, ez ugyanis elengedhetetlen az utazáshoz, szervezéshez, a TikTok pedig az egyik legnépszerűbb közösségi média oldal a világon, a videókat százezrek látják.
Előfordul azonban, hogy nem csak a nagyobb elérés miatt töltenek fel a csempészek videókat a TikTokra. A BalkanInsight forrásai szerint idén május 24-én a 400-59 tagjai az észak-szerbiai Szabadka város közelében lévő erdőben a határrendőrség dzsipjeinek tetején filmezték le magukat, a felvételt a TikTokon és az Instagramon is közzétették. A portál birtokába jutott hangfelvételek szerint, amelyeket egy, az embercsempészekkel kapcsolatban álló forrás titokban készített, a határőrök eközben épp egy sátorban beszélgettek a bandavezérekkel, és a részesedésüket vették fel a nyereségből. A videó azóta nem elérhető.https://hvg.hu/360/20231109_Megtalaltuk_a_Roganfele_titkosszolgalat_altal_emlegetett_afgan_embercsempeszcsoportokat_a_TikTokon