Nekem szép emlékeim vannak, mert apa először a Spartacus balszélsője, majd edzője volt, később a természetjáró szövetség vezetője Sátoraljaújhelyen. Hát így adott volt a lehetőség kéktúrákra, vártúrákra, rövid-hosszú túrákra. Előfordult, hogy mivel csúnyának gondoltam a tornacipőt, meg a melegítőnadrágot, hogy szandálban és szoknyában mentem kirándulni, annak ellenére, hogy veszélyes a kullancsok miatt. A foci állandó egyik játékunk volt a hecskei gyerekekkel. Szintén kezdetleges iskolai tornacipőt hordtunk, amit mindig fehérfolyékony boxszal ki kellett kenni mosás után. Talán Puskáséknak volt külföldön az első sportboltjuk. Már lehetett kapni egész, bokáig érő tornacipőt, attól modernebbet nem árultak. A legjobb kapuvédő a sárga Buksi kutyánk volt, az ő kapujába nem mentek be gólok. Fontos minden sportnál a megfelelő lábbeli és ruházat, védőruha.