Parkolhat valaki közterületen akár évekig?

Olvasónk a következő kérdéssel kereste meg szerkesztőségünket:

„Tiltja bármi, hogy valaki egy nyilvános, ingyenes parkolót úgy használjon, hogy onnan akár egy teljes évig el sem mozdul? Az autónak van rendszáma és érvényes műszaki vizsgája is. Mi a leghosszabb időtartam, amíg egy helyen állva maradhat az autó egy parkolóhelyen? Más a dolog megítélése, ha az út mentén parkol, és ha kijelölt parkolóhelyen?”

Az olvasói kérdés megválaszolásához a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. jogászát kerestük meg.

Nagyon érdekes téma a parkolás és a tárolás közötti különbségtétel. Elsődlegesen a tárolás jogi környezetét érintjük, majd egy-két gyakorlati esetről is írunk. Elengedhetetlen a téma szempontjából a különböző fogalmak megkülönböztetése már a cikk elején. A KRESZ a várakozás fogalmát alkalmazza következetesen: járművel a megállásnál hosszabb ideig történő egyhelyben tartózkodás. Ez jelenti tehát a parkolás fogalmát. A megállás pedig a járművel a be- és a kiszálláshoz, illetőleg – ha a vezető a járműnél marad – egyéb okból legfeljebb 5 percig történő egy helyben tartózkodás.

Elkülönül ettől a gépjármű tárolása, amire az olvasó kérdése is irányul. A tárolást a KRESZ csak annyiban szabályozza, hogy a hatósági jelzéssel (rendszám) nem rendelkező gépjárművet mennyi ideig tárolhatjuk. Erről bővebben ebben a cikkben írtunk.

A tárolás fogalmát egyebekben nem határozza meg jogszabály, kiindulópontként a közúti közlekedési szolgáltatásokról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet szabályait kell behoznunk. A rendelet 7. §-a akként rendelkezik, hogy közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt jármű közúton vagy más közterületen nem tárolható. A szabály csak bizonyos járműkörre vonatkozik: a közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt járműre, ha a 3500 kg-os legnagyobb megengedett össztömeget meghaladja.

A fogalom szerint ebbe a körbe tartozik a járművel üzletszerűen, díj ellenében, vagyis gazdasági tevékenységként végzett személy- és áruszállítás. Ha viszont az üzemben tartó a közúti közlekedési szolgáltatást legfeljebb 3500 kg legnagyobb megengedett össztömegű gépkocsival végzi, e járművet már tárolhatja a közúton vagy más közterületen is. Ez a jogszabály tehát megengedi ugyan bizonyos gépjárművek tárolását közúton vagy más közterületen, nem határozza azonban meg magának a tárolásnak a fogalmát, és nem szól az egyéb gépjárművekről.

A tárolás tartalmát – és ezzel együtt maximális időpontját– jogszabály tehát nem határozza meg, fogalma azonban álláspontunk szerint nem egyenlő a megállással. Az öt percnél több ideig történő megállás már várakozás lesz, a várakozás maximális időtartamát pedig törvény már nem állapítja meg, ezért érdekes roppantul az olvasói megkeresés.

A témát tovább szépíti a magyar jogszabályi rendszer: bizonyos tárgykörökben – és a parkolás, közterületen várakozás tipikusan ilyen – az önkormányzatok rendeleti szinten jogszabályt alkothatnak. Tapasztalatunk alapján rendezik is hol általánosságban, hol nagyon konkrétan a díjmentes-díjköteles várakozás, valamint a tárolás szabályait.

Első lépésként tehát az eset helyszíne szerinti önkormányzati rendeleteket kell megnézni. Ebből a szempontból különbség lehet aközött, hogy ingyenes parkolóhelyről, vagy egyéb út menti területről (közút) van szó. Az önkormányzati rendeletektől függetlenül, ha közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt gépjárműről van szó (pl. taxi), a fent említett rendelet szabályai 3500 kg fölötti járműnél irányadóak lesznek.

Egységes szabályozás a tárolás időtartamára tehát mondhatni nincsen, az egyes önkormányzatok eltérően dönthetnek akár úgy is, hogy településrészek szerint érintik a megállást és várakozást – esetleg a tárolást is. Tapasztalatunk alapján a problémát általában a rendszám nélküli gépjárművek és roncsautók tárolása jelentik.

A tárolás fogalmát pontosan nem határozza meg jogszabály, de ha ez meg is lenne, álláspontunk szerint a bizonyításon sok minden múlna. Ha ingyenes helyen várakozunk – akár az út mellett, ahol nem tiltott a várakozás, akár ingyenes parkolóhelyen –, a várakozás megkezdésének időpontját napra pontosan meg kell mondani ahhoz, hogy annak hosszát is meghatározzuk. A közterületi kamera jó megoldás lehet, de nehezen tartjuk kivitelezhetőnek, hogy ilyen magas számú gépjárművek közlekedésekor és megállásakor egyesével figyeljék a gépjárműveket és a várakozásuk kezdő időpontját. Hozzátesszük, ingyenes parkolóhelyen vagy közúton kiegészítő jelzőtábla szabályozhatja, hogy maximum 2-3 óra a megengedett várakozás.

A másik eset, ha pl. lakónegyedben valamelyik lakónak feltűnik, hogy az adott rendszámú jármű pontosan azon a helyen áll már sok-sok hónapja. Tegyük fel, bejelentést tesz a közterület-felügyeleten vagy a rendőrségen. Rendszám és érvényes biztosítás is van, nem lopott az autó. A közterület-felügyelet nem tud olyan jogszabály alapján büntetni, ami tiltja a tárolást – mivel a tárolás fogalma sincsen definiálva. Nehéz továbbá bebizonyítani, hogy egyrészt mennyi ideje áll ott a jármű, másrészt hogy a tulajdonos miért ne mehetett volna vele előző nap vagy két hete néhány kört a környék utcáin.

Nincsen egységesen meghatározva, hogy időként szükségszerűen használni kellene a gépjárművet akár csak néhány méter megtételére. Más eset pl. a taxi, ahol a korábbiak szerint már pontos jogszabály alapján lehetőség van szabálysértés megállapítására.

Összegezve tehát, ellenőrizni kell az önkormányzati rendeletet, és az adott várakozási (tárolási) helyszín közlekedési jelzőtábláit, ahol korlátozhatják a várakozás hosszát. Cikkünk írásakor egyebekben nem írja elő egységesen jogszabály a várakozás időbeni tartamát és hogy mikortól lesz a gépjárművel várakozás már tárolás. Néhány példával igyekeztünk szemléltetni, hogy egységes jogszabályalkotás esetében milyen nehézségek merülhetnek fel, elsősorban a bizonyíthatóság miatt. Ennek ellenére nem kizárt, hogy a jövőben szabálysértésként vagy közigazgatási szabályszegésként minősítsék az olvasó által felvetett esetet.

Amenniyben maradt még benned kérdés a parkolással kapcsolatban, úgy olvasd el ezt a cikkünket vagy küldj be nekünk kérdést ezen a linken!