Skip to content

„Szégyellem, hogy olyan boldogok voltunk, amikor megölték Ceaușescut” A 19. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be

Senkinek nem állt érdekében, hogy ezt a történetet széles körben megismerjék, most mégis film készült róla: a Libertate ’89 – Nagyszeben a romániai forradalom egyik véres és kaotikus, rengeteg halálos áldozattal járó epizódjáról szól. A rendező azt mondja: bár így is nehéz végignézni a filmet, a valóság még ennél is sokkal durvább volt. Interjú.

Az 1989-es, a Ceaușescu-diktatúra végét elhozó romániai forradalom egy még Romániában is csak kevesek által ismert, pedig brutális epizódja Nagyszebenben történt. A tüntetések 1989. december 22-én eszkalálódtak, amikor a főtéren eldördült egy lövés, és egy tüntető meghalt. Hogy ki lőtt, az nem volt egyértelmű, de a pokol elszabadult: a tüntetők betörtek a rendőrség épületébe és fegyvereket zsákmányoltak, a rendőrök civil ruhában menekültek, a hadsereg pedig átállt a tüntetők oldalára, miközben a titkosrendőrség (Securitate) és a rendőrség is egymás ellen fordult. A fegyveres milicisták önkényesen elkezdték összefogdosni azokat, akiket felelősnek tartottak a tüntetők megöléséért, és mindenféle bizonyíték nélkül terroristának bélyegezték őket: 522 embert ejtettek foglyul és tartottak fogva közel két hónapon keresztül egy üres medencében. Az utcai harcok során legalább 89 embert megöltek, kétszáznál többen sebesültek meg, és összesen több mint 130 ezer lövedéket lőttek ki.

Ezekről az eseményekről szól Tudor Giurgiu több év kutatómunka után készült Libertate ’89 – Nagyszeben című filmje, amelyet múlt hét óta játszanak a magyar mozik. A filmet először a 19. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be szeptemberben (itt megkapta a Nemzetközi Ökumenikus Zsűri nagydíját is); a filmet elkísérte a rendezője is. Itt beszélgettünk vele.

hvg.hu: A romániai forradalom idején 17 éves volt. Milyen személyes emlékei vannak az eseményekről?

Tudor Giurgiu: A nagyszebeniekről semmilyenek. Gyerekként éltem is ott négy évig, mégsem jutott el hozzám semmi mindabból, ami ott történt. A forradalom idején Kolozsváron éltem, és ott is akartam lenni az utcán, részt venni a tüntetéseken, de a szüleim nem engedték, bezártak a lakásba. Azt mondták: „Ne legyél hülye, ne csináld, még a végén megölnek.” Úgyhogy csak a tévén és a rádión keresztül figyeltük, mi történik, így én is olyan voltam, mint a film több szereplője: mivel minden csak a manipulált médián keresztül jutott el hozzám, sikerült engem is meggyőzni arról, hogy odakint terroristák vannak, és ha kimennék, engem is megölnének. Nagyon ijesztő volt – mert azt akarták, hogy annak tűnjön.https://hvg.hu/kultura/20231120_Tudor_Giurgiu_interju_Libertate_89_Nagyszeben_romaniai_forradalom_Ceauescu_kivegzese



               

Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem az eszakhirnok.com nézeteit tükrözik. Mi a hírt/eseményt közöljük, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.



Egy hozzászólás

  1. Névtelen
    2023.11.21. 08:16

    https://a.disquscdn.com/get?url=https%3A%2F%2Fnepszava.us%2Fwp-content%2Fuploads%2F2023%2F11%2Forban-ursula-kezcsok-768×512.jpg&key=zEmBXbXQjU1QG_X2e1nSsw&w=800&h=512
    Há gecc, hol hagytad az aranygyűrűdet?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük