Havonta nagyjából ezerrel nő a Magyaországon dolgozó külföldi vendégmunkások száma a KSH kimutatásai szerint.
Hamarosan elérheti a 100 ezer főt a külföldi munkavállalók száma – derül ki a KSH felméréséből, amelyet a portfolio.hu ismertetett szombaton.
A statisztikai hivatal szerint már 95 ezer külföldi munkavállaló van Magyarországon, a létszámunk havonta nagyjából 1000 fővel növekszik.
Összehasonlításul: míg 2020-ban 60-70 ezer külföldi dolgozott itthon, a számuk két év múlva tavaly már meghaladta a 80 ezret.
A lap megjegyzi, hog szomszédos Ukrajna és Szerbia mellett még 15 másik országból egyszerűsített eljárás keretében érkezhet a külföldi munkaerő Magyarországra.
Szombaton is harcias kedvében ébredt a miniszterelnök. De aki azt várná, hogy már megint honnan támadnak, ütnek, vernek, rúgnak, harapnak bennünket, az bizony nagyot fog csalódni.
Orbán Viktor ugyanis a tizenhárom éves miniszterelnöksége alatt talán most másodszor nem védekezik, épp ellenkezőleg, a másik sipkáját vette fel, és felkészült a támadásra. Minden eszközével.
„Nemzeti konzultáció. EP- és önkormányzati választás. Egészpályás letámadás. Mi támadunk, ők védekeznek!” – írta a Facebookon.
Azt nem magyarázta meg, hogy épp kiket támad most meg, de nagy tétekben lehet Brüsszelre fogadni, hiszen azzal sosem lehet mellélőni. Esetleg Sorosra, mármint most már a fiatalabbikra.
Orbán Viktor első hadjárata egyébként a koronavírus ellen zajlott. A járványban több mint 40 ezren haltak meg.
Viszont;
„Fleto Fletonovics Jemeljan Elvtársért az első sorban harcolnék. Az Ő Táncos-Komikus Idiótizmusa / MIAZHOGY/ nagyonis meghatározó a Pártunk elhivatásában! ÉS EZT, VALAHÁNYSZOR TÓTA ELVTÁRSAT OLVASOK, BEBIZONYOSODOTT.
A legfőbb baj pedig az, hogy ez a remek Gyurcsányi family bármikor feladhatja. Ha ez igy lesz, akkor a Harcunk (melynek Tóta Elvtárs az egyik Tartóoszlopa ) nem fog kibontakozni.
Táncos – Komikus Jemelján elvtársnak , és a Harcunknak pedig számtalan Ellensége van. Az egyik pl. DEBRECZENI JÓZSEF ELFTÁRS névre hallgat. Ez a Debreczeni Elftárs mindenféle új irányzatú pártban megmártózott. ALAPEMBERÜNKRŐL ,+ AZ ALAPEMBERÜNK CSALÁDJÁRÓL ILYEN SZAVAKAT JEGYZETT:
„Apámmal/ mármint az idősebb Fleto Fletonovics Jemelánnal/ mindenféle bajok vannak. Mindenekelőtt iszik. Sokat és rendszeresen. És ha iszik, akkor elfogy a pénze, ha elfogy a pénze, akkor kölcsönkér, ha kölcsönkér, akkor nem adja meg. Egyrészt kirúgják a munkahelyéről, másrészt ő sem tud tartósan megmaradni egy helyen. Legalább három munkakönyvet betölt. Pápán szerintem nem volt olyan munkahely, ahol legalább egyszer vagy kétszer ne fordult volna meg.”
„Gyurcsány Ferenc apja kétszer börtönbe is kerül. A meg nem adott kölcsönök miatt, illetve közveszélyes munkakerülésért.”
„Az ő családi története / mármint a JEMELJÁN- GYURCSÁNYI / sem nyúlik viszsza történelmi századokba. Az 1930-as évek végén indul – egy pisztolylövéssel. A pisztoly golyója Gyurcsány Géza pénzügyőrtiszt halántékát szakítja át – a ravaszt saját maga húzza meg. Az indíték: kártyaadósság. Ő volt Gyurcsány Ferenc apai nagyapja.”
„Orbán Viktor első hadjárata egyébként a koronavírus ellen zajlott. A járványban több mint 40 ezren haltak meg.”
de Kuncze Matyi és a felesége ugye hálás?
nem mondta, hogy Gyurcsányinál 113 ezer lenne a halottak száma?
Jaja! Meg 500 Ft az euro, ugye fideszcsótány?
Bezzeg szerte a világon a koronavírus miatt megduplázódott a lakosságszám! 😛
„Magyarországon a harmadik országbeli foglalkoztatás az elmúlt évtized folyamán, 2016-ban indult meg. Akkor részben egyszerűsítették a munkába állási lehetőségeket, ám ez még csak az ukrán és a szerb munkavállalókat érintette. Majd egy-két évvel később, 2018 környékén érkezett az első nagyobb ázsiai hullám. 2019-ben már 50–60 ezer, harmadik országból jött munkavállaló dolgozott Magyarországon. A járványhelyzet kezdetben gátat szabott ezeknek a folyamatoknak, ám napjainkban ismét növekszik a létszámuk, 80–90 ezer dolgozót lehet ebbe a csoportba sorolni. A trend jól látható, a harmadik országból származó munkavállalók száma hét év alatt közel duplájára emelkedett.
A harmadik országból származó munkavállalókat sokáig csak saját állományba lehetett felvenni. Mára már minősített kölcsönzőkön keresztül is igénybe lehet venni a munkájukat, ami jelentős lökést adott az iparágnak. Jelenleg nagyjából harminc minősített munkaerő-kölcsönző vállalat dolgozik ilyen módon külföldi munkaerővel, a jogszabályban meghatározott országokból
– nyilatkozta az Indexnek Maier Dávid, aki aláhúzta: a jelentkezőnek a közvetítő és kölcsönző felé számos kritériumnak meg kell felelnie a toborzás-kiválasztás során: megszűrik a jelentkezőket erkölcsileg, egészégügyileg, motiváció terén és családi háttér szerint. Amikor megtörtént a kiválasztás, elkezdődik a teljes körű ügyintézés, aminek végeredménye, hogy elő kell terjeszteni egy kérelmet az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnak.
Következik egy hatvan-hetven napos hivatali ügyintézés, ahol eldől, támogatják vagy elutasítják a leadott kérelmet – a minősített munkaerő-kölcsönzőknek könnyített az eljárás. Amennyiben saját állományba kerül a dolgozó, a szakhatóságok megvizsgálják, hogy van-e a pozícióra magyar munkavállaló, utóbbiak minden esetben előnyt élveznek. Az ázsiai munkaerő szakértője kiemelte:
TÉVES AZ A VÉLEKEDÉS, AMELY SZERINT A KÜLFÖLDI MUNKAVÁLLALÓK OLCSÓBBAK LENNÉNEK A MAGYAR DOLGOZÓKNÁL.
Nem a spórolás miatt, hanem kényszerből fordulnak a külföldi munkaerő felé a hazai vállalatok, sokszor akár 30-40 százalékkal drágább egy ázsiai munkavállaló, nem beszélve arról, hogy a beilleszkedésük, foglalkoztatásuk is macerásabb – főleg eleinte.
A külföldi munkavállalók esetén gondoskodni kell a szállásról, alkalmanként tolmácsot kell fogadni, valamint valamilyen módon integrálni kell őket a szervezetbe. „A munkaerőpiacon nem lecserélik a magyar munkavállalókat a külföldiekre, hanem a hiányzó munkaerőt pótolják velük. Olykor olyan nagy veszteséget okoz egy foglalkoztatónak a munkaerőhiány (kiesett bevétel, kevesebb műszak, álló géppark), vagy egyszerűen olyan kötbéreket kapnak a cégek egy határidő-túllépés miatt, hogy inkább gyorsan szereznek pár dolgos kezet, még ha az jelentősen drágább is” –
„Nem a spórolás miatt, hanem kényszerből fordulnak a külföldi munkaerő felé a hazai vállalatok, sokszor akár 30-40 százalékkal drágább egy ázsiai munkavállaló” – Nem lenne egyszerűbb annak a 30-40%-nak mondjuk a felét odaadni a magyar melósnak? Biztosan nagyobb lenne a tolongás a munkáért.
AGYAMENT KÍNAIT CSAK AZ AGYAMENT KÍNAI , AGYAMENT KOREAIT CSAK AZ AGYAMENT KOREAI ,STB. TUD ELVISELNI.
MÁS MUNKAKULTÚRA , MÁS EMBERI – FÜGGŐSÉGI VISZONYOK.
AZ EURÓPAIAK EZT NEM TOLERÁLJÁK !