Miskolcon a pályaudvaron a főépületben van egy felejthető büfé, ahol általában az indulás előtt vásároltam valami útravalót a vonatra, de legutóbb észrevettem, hogy az épület bal oldali szélén van egy Resti Utasellátó is, ami az előzetes várakozásainkhoz képest sokkal jobbat, egyúttal mókás kalandokat és felfedezéseket is nyújtott. A hangulat retró, a beltér tágas a nagy belmagasságnak és a néhány lazán elhelyezett asztalnak köszönhetően. Az idős pultos hölgy nagyon kedves volt, szívélyesen fogadott minden vendéget, a törzsvendég nagyutazót, a vasutas dolgozókat és a kisfröccsért betérő helyi alkoholistákat is. Az árak zavarba ejtően alacsonyak, mintha nem is 2023-at írnánk. Az eszpresszó 180 Ft, bizony, nem elírás. Cserébe nem is volt jó, de ittam már ilyet 5-600 Ft-ért is, nem egyszer.
A pultban sokféle kevéssé izgalmas tétel, folpackba csomagolt fáradt szendvicsek, a jó öreg rántotthúsos szendvics, ami nélkül gyerekkorunkban nem lehetett felszállni a vonatra, retró utasellátó csokirúd, lekváros linzer és Ischler (tálca süti 530 Ft). Kommersz italok, sőt még egy bizonyos szint alatt is. Mire gondolok? Favágó pálinka és kunsági vegyes, 700 Ft 5 cl – inkább ne erőltessük… „Ízesített szeszes italok” – nem akarjuk tudni, miből vannak, de gyümölcsöt nyilván sosem láttak. Az 5 cl-es Jaegermeister 780 Ft. A ház söre a Kőbányai, egy korsó csapolt 500 Ft. A ház borának decije 110 Ft, a „drágábbik” 160 Ft, ez az Ostoros Pincészettől.
Még a gyerekeknek is vettem „vásárfiát”, a nagy vödrös vattacukor – szeder és vanília ízesítéssel 930 Ft, a ropi 240 Ft, a Moments nápolyi szelet 180 Ft volt.
Kulturált ingyenes mosdó a belső folyosón.