A pénzek csaknem 100 százalékát sikerül majd lehívni.
A pandémia miatt jócskán meghosszabbított 2014-20-as európai uniós pályázati forrásokról Szopkó Tibor úgy nyilatkozott októberben, hogy ekkora volumenben soha nem állt még az önkormányzat rendelkezésére a település fejlesztésére fordítható pénzösszeg. Nem véletlen, hogy a területért felelős alpolgármester történelmi és országos léptékben is kimagasló fejlesztéspolitikai teljesítménynek nevezte a mögöttünk hagyott miskolci éveket.
Óvodák, bölcsődék, orvosi rendelők megújítása, utak és kerékpárutak építése, csapadékvíz elvezetése, a város turisztikai értékeit növelő beruházások – erre fordította a miskolci önkormányzat a EU-s pénzekből rendelkezésére álló 35 milliárdos keretet
Hogy részleteiben mit takar ez? Azt mutatja be a most induló cikksorozat
Csaknem százötven aláírt támogatási szerződés és mintegy százkilencven projektelem – így fest az aktuális mérleg. A 2019 októberétől regnáló városvezetés számai alapján az előző irányítás alatt is rendelkezésre álló 35 milliárd forintos tételnek mindössze 17 százalékát sikerült lehívni – csaknem ugyanannyi idő, azaz bő 4 év alatt, mint amennyi a mostaniaknak is jutott. Az aszimmetriát árasztó aránypár visszabillentésére tűnik kísérletet tenni a helyi ellenzék olyankor, mikor szóvá teszi: a Veres Pál alatt megvalósult beruházásokat még a néhai Kriza Ákos indította el.
A politikai csatározások helyett érdemesebb tehát inkább arra fókuszálnunk, milyen konkrét fejlesztésekkel gazdagodtunk – mi, civilek. Hogy pontosan mik is valósultak meg a szemünk láttára – vagy épp azokon kívül esően. A jól csengő tételmondat egy-egy átadóünnepségen az önkormányzati képviselők száját is könnyen elhagyja: minden pályázati forint annyit ér, amennyit abból a városlakók érzékelnek. Hogy mindez mennyire válik egy merőben sarkos és gyakorta igazságtalan megállapítássá, azt alapvetően befolyásolja az adott település mérete, alakzata, népessége, annak területi és társadalmi tagozódása – vagyis hogy hol és kinek milyen új létesítmény vagy fejlesztés tűnik fel éppen.
Magasban és távolból
Megfelelő ütemben halad az Avasi kilátó fejújítása és az Avas-tető fejlesztése – derült ki az ősz közepén, amikor a munkálatokat végző cég munkatársai a városi közgyűlés tagjainak a helyszínen ismertették a beruházás részleteit. Az idén lezárt területre a sajtón keresztül a nyilvánosság is rendre betekintést nyerhetett. Miként olvasóinknak az sem újdonság, hogy végéhez közeledik a Dayka-átkötés kialakítása, továbbá a hozzá kapcsolódó utak, kereszteződések átépítése.
A minket követő várospolgárok értesülhettek arról is, hogy a belváros tehermentesítése és a gördülékenyebb kelet-nyugati irányú autós forgalom érdekében a kivitelező nyáron a megújuló Thököly hídnál átvette a munkaterületet. Miként több ízben megírtuk, hogy négy szakaszon, összességében közel kilenc kilométeren épül kerékpárút Miskolcon ebben az esztendőben. És már nem sokakat lep meg, hogy a tapolcai Csónakázó-tó, az ahhoz kapcsolódó sétányok és az őspark jelentős része, a terület víz-, szennyvíz- és csapadékvíz-csatornái, illetve elektromos hálózata is megújult 2023-ra.
Miskolc érted fejlődik – az utakon közlekedve egyre több helyen szúrhatjuk ki a fejlesztésbe bevont terek vagy övezetek mentén elhelyezett plakátok így szóló mottóját.
Közelebb, ha emberibb
A nemsokára lezáruló, történelmi léptékben is kétségtelenül jelentősnek minősíthető fejlesztési ciklus korszerűsítései, átalakításai, újjá- és felépítései gyakran a széles publikumtól elrejtőzve, csak meghatározott kör közvetlen megélésével és megelégedésével találkozhatnak. Ott, ahová nem szívesen jár az ember, talán örülhetünk is, ha minél kevesebbeknek tűnik fel a változás – az például, hogy a szirmai Halom utcai orvosi rendelőben kicserélték az ablakokat, a villamos- és szennyvíz-hálózatot, az épületet leszigetelték, és napelemeket is telepítettek rá. Hasonlót mondhatnánk a görömbölyi Bacsinszky utca 1. szám alatti praxisoknak helyet adó épületről is, mely a padlótól a plafonig 140 millió forintos, az Európai Unió által biztosított támogatással újult meg az elmúlt évben.
S hogy egyebet ne említsünk: a Dózsa György és a Szeder utcai, illetve a Stadion Sport Tagóvodák korszerűsítési projektjeiről, az intézményeknél felépült új tornatermekről és csoportszobákról kérdőjeles, hogy Miskolc mekkora hányada értesülhetett. A szakaszos útfelújítások, a padkák kicserélése, a buszmegállók rendbetétele, a szociális és kulturális intézményekben véghez vitt infrastrukturális fejlesztések pedig végképp nem meglepő, ha csak szórványos visszhangra találnak.
Habár ezekben a hetekben a „Gondozott és Zöld Miskolc”-program keretében a forráspénzek egyik leglátványosabb felhasználását végzi a Városgazda, amikor a belvárost, a Népkertet és a Hejőligetet veszi kezelésbminap.hu
Nem most kell dumálni,hanem 4 éven át kellett volna dolgozni.Szánalmas ez az álsiker kommunikáció.
Akkor most nem értem minek sírtok??? Ez az alpolgármester ért ahhoz amiről beszél???
Ahhoz nem, de a hazudozáshoz igen.
Ezeknek a marháknak ötven forintot se szabad a kezükbe adni. Jót tenni nem tudnak, csak ostobán rombolni
Paszmeg!
Kész „kivéreztetés”
Csak nem az Orbán kormány előlegezi meg az EU-s pénzeket?
Miközben mindent elloptak ,ellopnak?
Bazzeg milyen Hejő-ligetről beszélsz???? Az egy nagy igénytelenség amit odabasztatok! Semmi elképzelés! Értelmetlen faapríték ágyások dudvával, kilógó geotextíliával! Választásra pont szanaszét is lesz szegély nélkül. Fasor, majd kiszárad, meg az út mellé ültettétek volna! Ezt ki nyerte, ki tervezte, ki hozta ezt a semmit csilliárdokért! Ez egy nagy nulla!