Nagyjából május óta hónapról hónapra visszatérő téma, hogy a magyar állam áfabevételei és általában a fogyasztást terhelő adókból származó bevételei csúnyán elmaradnak a várttól. Ami azért baj,

• mert a magyar adórendszer bevételeinek több mint felét a fogyasztást terhelő adók adják (az EU átlagában ez az arány alig haladja meg a 30 százalékot),
• és mert a már tavalyi második félévben is 20 százalékhoz közelítő infláció miatt a kormány úgy számolt, hogy az áfából jóval több bevétele lesz a tavalyinál.

Ehhez képest az idei eddigi tíz hónap felében nominálisan, tehát összegszerűen is elmaradt az áfabevétel a tavalyitól. Így történt ez októberben is: a tavalyi 720 milliárd után idén csak 714 milliárd forintnyi áfa került be az államkasszába.

Így most ott tartunk, hogy tíz hónap alatt 5778,8 milliárd forint volt az állam áfabevétele, ami mindössze 13,67 milliárd forinttal több a tavalyi első tízhavi 5765,1 milliárdnál. Hogy ez mennyire értelmezhetetlen változás, arra a 0,24 százaléknál sokkal érzékletesebb példa az, hogy a Portfolio.hu száz leggazdagabb magyarról készített toplistájának a 100. helyére 14,5 milliárd forintos vagyonnal lehetett bekerülni. Akkor, amikor ezermilliárdos tételekről van szó, ez a növekedés lényegében észrevehetetlen, stagnálást jelent – és ha nem lett volna a 150 milliárdos pluszt hozó január, a helyzet még gyászosabb lenne.

Azt, hogy a mindössze 13 milliárdos növekedés mennyire gyászos, jól mutatja az is, hogy a tavalyi 6860,35 milliárd forint után erre az évre a kormány 7985,98 milliárd forintot várt áfából. Tíz hónap alatt időarányosan 876 milliárd forint a mínusz, és ha így megy tovább, év végére meghaladhatja az 1000 milliárd forintot is.