A több mint tíz éve zajló fogadási csalási ügy nemzetközi szálának végét varrta el jogerős ítéletével a Kúria – számolt be róla a Nemzeti Sport.
A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) 2009-ben tett feljelentést fogadási csalási ügyben, ezután ismert labdarúgókat, játékvezetőket vádolt meg a fővárosi főügyészség. A négy szálra bontott, éveken át tartó nyomozás, valamint az azt követő bírósági tárgyalások közül háromban már jogerős ítélet született, a nemzetközi szál vádlottjainak tekintetében pedig november 7-én hoztak ítéletet.
Ezek szerint a Kúria a másodfokon négy személyre kiszabott, fegyházban letöltendő büntetését helyben hagyta, az elsőrendű vádlottnak, a szingapúri T. S. Engnek pedig hét évet kell rács mögött töltenie. A másodrendű, korábbi labdarúgónak, K. Zoltánnak, L. Mátyásnak, S. Lászlónak valamint az NB III-ban szereplő Balatonfüred edzőjének, B. Istvánnak is be kell vonulnia a fegyházba – a háromtól hét évig terjedő büntetésük idejébe beszámítják a korábban előzetes letartóztatásban, illetve házi őrizetben töltött napokat.
A Nemzeti Sport megkeresésére Csákvár Tamás, az NB III Észak-Nyugati csoportjában nyolcadik helyen álló Balatonfüredi FC elnöke megerősítette, vezetőedzőjük – akinek munkájával egyébként rendkívül elégedettek voltak – elköszönt a csapattól, megszüntették a munkaviszonyát, s immár keresik az utódját.
Pontos tájékoztatást adott az ügyvéd
Zamecsnik Tamás ügyvéd nemrég frissítést adott ki az üggyel kapcsolatban, melyet változtatás nélkül közlünk az alábbiakban:
„A Kúria 2023. november 21. napján hozott harmadfokú bíróságként ítéletet, ahol az Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság ítéletét alapjaiban helybenhagyta és mindösszesen a végrehajtási fokozat vonatkozásában hozott eltérő döntést.
A másodfokú bíróság az elsőfokú döntést, amely valóban 3 és 7 év közötti, rendkívül eltúlzott büntetéseket tartalmazott, megváltoztatta és a büntetéseket gyakorlatilag lefelezte, a terheltek vonatkozásában 1 és 3 év közötti szabadságvesztéseket szabott ki. Figyelemmel arra, hogy az előzetes letartóztatás valamint az akkori Be. szerinti, ún. házi őrizet a büntetésbe beszámít, így 1 vádlott kivételével senkinek nem kellett bevonulnia a másodfokú döntés alapján, akik korábban kényszerintézkedés hatálya alatt álltak.
A másodfokú döntés lényegi eleme, hogy valamennyi érintett terheltet felmentette a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény bűntettének vádja alól (ami a legsúlyosabb vádpont volt), amit a Kúria, mint harmadfokú bíróság helybenhagyott.
A Kúria pusztán a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát változtatta meg, fegyházra, ami a házi őrizet beszámításának metódusát módosította (4 helyett 5 nap házi őrizet számítható be egy nap szabadságvesztésbe), így pusztán néhány vádlottnak és mindösszesen néhány napra kell a büntetés végrehajtás intézményeibe bevonulni
– írta a jogi képviselő.