Miskolc. Egy nap különbséggel. Küldjél

Egy nagy különbséggel óriásit változott az időjárás tehát hétfőn még plusz 6 c volt. Kedd reggelre meg „fehérbe” borult a táj mínusz 2 c havazással mindössze 1 nap alatt. Egyre több tudományos tanulmány támasztja alá, hogy a globális felmelegedés „a feje tetejére” állítja a földi légkör klímáját. Mit is jelent pontosan? A globális felmelegedés gyengíti a természetes földi légkörzést vagy a légkörben a futóáramlatok mozgását és szélsőségesebbé teszi. Összefüggésben van sok mindennel a felszín közeli víz, légkör páratartalma, tengerek sótartalma, golf áramlás minden közös együtthatója összefügg egymással. Gyorsan olvadó jégsapkák a sarkvidéken a jégsapkák leválnak a nagy sarki jégtáblákról és a tengerbe olvadva a sós tengerrel keveredve megváltoztatja a tengerek sótartalmának nagyságát a jégből kiolvadó édesvíz a sós tengerrel keveredve kevésébé sűrűvé válik a tengerek sótartalma. A Golf áramlat „hajtómotorja” a sósvíz mélybe merülése gyengül emiatt a Golf áramlat sebessége és ereje csökkenni fog. Továbbá a magaslégköri futóáramlatok amik eddig döntően a nyugati „futó” szelek atlanti eredetű enyhe levegőt sodortak nyugat és közép európába viszont a golf áramlat sebességének lassulása és erejének csökkenése hatására az eddigi nyugati futóáramlatok északi vagy keleti futóáramlatokba váltanak át ami az eddigi nedves észak atlanti enyhe levegőt felválthatja az északi skandináv eredetű légtömegek vagy a keleti szibériai eredetű légtömegek amik gyakrabban fordulhatnak elő a jövőben ami által nem csak gyakrabban de hosszabb és tartósabb fagyokkal kell számolni telente nem csak Kanadában, Észak-Amarikában, Észak-Európában és a Baltikumban és Skandináviában, Szibériában hanem bizony itt Közép-Európában és itt a kárpát medencében Magyarországon is sőt egészen az Észak Balkáni térségben is gyakoribb, erősebb és tartósabb „hidegbetörések” várhatók a közeljövőben télen északi skandináv és sarkvidéki vagy keleti szibériai eredetű hideg légtömegek „betörése”. Pár éve megfigyelhetők telente nagyon érdekes időjárási anomáliák az adriai és földközi tengerek térségében a globális felmelegedés hatására több víz párolog el a tengerekből ennek hatására a melegebb tengervizek által párásabbá, nedvesebbé válik a levegő ezáltal több felhőképződés a több felhőképződés által mediterrán ciklonokat generál az időjárás de olyan jellegűt amely egy összeáramlási zónát alakít ki északról (skandináviából) vagy keletről Szibériából) szinte „lehúzza” a hideget Közép Európába a kárpátokon szinte keresztül átváktatva „átbukva” a hideg levegő lejut a kárpát medencébe sőt az észak balkáng. Az északról jövő hideg és a délről érkező nedves levegő hatására az összeáramlási zóna találkozásánál pedig olyan együttálásokból olyankor intenzív és tartós havazás szokott kialakulni a változások nem gyors hanem egy fokozatos nagyon lassú folyamat ami a légkörben zajlódik 2025 – 2039 között fokozatosan zajlanak majd le azután pedig egyes elezések szerint akár visszatérhetnek az igazi rég jól megszokott igazi telek a változások telente lehetnek olyan periódusok amikor erősebb és tartósabb „hidegbetörések”. Ennek előjelei már most is tapasztalható 2023 / 2024 -es téli időszakra már hidegebb telet jósolnak már ide a kárpát medencébe is. Jégkorszak 2012 film re emlékszünk azért nem olyan durván hanem nagyon lassan de fokozatosan változik majd a légkör mert ez egy hosszú és nagyon lassú folyamat. Jégkorszak című filmhez hasonló jégkorszak ha nem is lesz de nem leszünk forró sivatag sem hanem egyes modellezések szerint inkább az időjárás természetes változékonyságának periódikus ismétlődésének gyakorisága lesz sűrűbb és változékonyabb a megszokottaktól. Ha egyik télen decemberbe hideg van az a következő év decemberében az ellenkezőjébe csaphat át következő december enyhe lehet de amikor egyik éven a január enyhe másik éven a január lesz hidegebb tehát egyik tél a másik téllel szöges ellentétben lehet ellenkezőjébe csapva át időjárás viszont hetente is változhat hét egyik felében a szokásosnál enyhébb még a hét másik felében szokásosnál hidegebb tehát a természetes változékonysága lesz az időjárásnak szélsőségesebb, változékonyabb tavasz és ősz pedig hol nedvesebb hol szárazabb. Valami hasonlót tapasztalunk most is egyik nap szép őszi idő 7 c napsütés másik nap reggelre pedig „fehérbe” borul a táj. Az évszakok ha el nem is tűnnek de nyáron melegebb lehet aztán az utána következő ősz is lehet a szokottnál melegebb, télen hidegebb a telet követő tavasz pedig ha hideg tél volt a tavasz is hűvösebb lehet a tavaszból pedig majd a nyár hirtelen melegebb periódusba válthat majd át. Szélsőségek a hideg és meleg periódusok szélsőségesebb változékonysága és gyakorisága is több modell számítás szerint is megfigyelhető lesz már a közeljövőben tehát.