Az információ drága, de hülyének lenni sem olcsó… Helló bazmegye
Északhírnök » Belföld » Mikor megpillantjuk saját tükörképünk a Hámori-tóban. Országos Kerékpáros Körtúra azaz körbetekertük – körbetekerhetjük az országot
Mikor megpillantjuk saját tükörképünk a Hámori-tóban. Országos Kerékpáros Körtúra azaz körbetekertük – körbetekerhetjük az országot
Az ország legrangosabb, leghosszabb jelvényszerző túramozgalma. Az első kiírást 1966-ban készítették el, s az akkori mintegy 2000 km-t az évek során folyamatosan bővítették, hosszabbították, így mostanra elérte a 3300 km-t. Az első kiírást a Magyar Természetbarát Szövetség Kerékpáros Bizottsága tette meg, azzal a céllal, hogy csatlakozzanak a gyalogos körtúra és a vízi nagykör sorához, s kerékpáros körtúra is legyen hazánkban. Az eredeti tervekben a túra 3 szakaszra lett volna felosztva, így a nemzeti trikolor (piros-fehér-zöld) jelvényeket akartak kiosztani. A túra hosszára való tekintettel inkább több, azaz öt szakaszra lett bontva. A túra élete során több mórosításon esett keresztül. 1977-ben 2350 km-re növekedett a túra. A későbbi kerékpárút építési mozgalmak hatására a túra ezekre a szakaszokra került át, újabb módosítások következtek, így elérte a 3300 km-t.Ez az oldal a túra élményeit, tapasztalatait foglalja össze, mintegy túranapló formájában, de talán egy kicsit annál azért több. Kedvet szeretnénk csinálni a hosszabb távú túrázáshoz, a „cipeld a házad” mozgalom népszerűsítése érdekében.
Térképen megtekinthető a körtúra öt szakasza együtt is
A túrával kapcsolatosan érdeklődni lehet, és az igazolófüzetet beszerezni a Magyar Kerékpáros Túrázók Szövetségénél(1065. Bp. Bajcsy-Zsilinszky út 31.) lehet.
Személyes tapasztalataim, megjegyzéseim: A túrát mi a 2000-es füzetből jártuk végig (befejezve: 2003. augusztus 21.). Térképként mindig kettőt-hármat használtunk, így az egyik hibája kiküszöbölhető volt a másikkal (általában egy szétnyitható, egy szétteríthetőt, és egy lapozható, részleteset). Ez az a túra, melyet nem elég csak egyszer végigtekerni.
A 2000-ben kiadott füzet alapján eddig a következőképpen alakult a túrázók száma (2004. szeptember 13-i adat): A túrát eddig 21-n tették meg teljes egészében
Ez a legrövidebb szakasza a körtúrának, de talán az egyik legtöbb hegyet tartalmazó szakasza is egyúttal. Igazából a legnagyobb akadályok nem a hegyek, hanem a nagyvárosok, mint például Budapest, Vác, Salgótarján, Gyöngyös, Eger, Miskolc. Ezen városokon való átjutás legalább olyan nehézkes, mint ha az ember a Mátrát mászná meg. (Sajnos a Mátrát nem mászatja meg a körtúra kiírása.)
Túraszakasz általános leírása: A Gödöllői-dombságot lényegében csak érinti a túra, így Isaszeg és Gödöllő között nem nagy a hegyek száma. Vác felé kissé több a domb, de nem a legmeredekebbek. A Dunakanyarban sík úton haladhatunk, miközben a Börzsönyt végig jobbra mered az ég felé, és a Duna másik oldalán pedig visegrádi Fellegvár tör a magasba (kb. 3200 km múlva ismét láthatjuk a Dunakanyar koronáját). Szob után bekanyarodunk a Börzsöny mögé, az Ipoly-völgyébe. Vámosmikoláig sík úton haladhatunk, de utána megmutatja magát a hegység: számtalan bukkanó után jutunk a hegy mögötti Kemencére.Diósjenő felé haladva megmásszuk a Börzsöny egyik hegyét, de nem veszélyes emelkedőn: hosszú völgyben haladunk kilométereken keresztül, majd egy rövid hirtelen emelkedő után újabb száguldás lefelé (innentől már nem a legjobb az út!). Nógrádig sík az út, de a 2-es úthoz föl kell kapaszkodni, majd Nőtincs felé hatalmas lejtő fogad. Innentől kezdve hullámzik a cserháti útvonal: hol fönn a domb tetején, hol lenn egy hatalmas völgyben.
A hosszúnak tűnő hullámvasutazás után Hollókőre kell fölmásznunk, mely az egyik legszebb emelkedők közé tartozik. A csodálatos helyen fekvő településért érdemes ennyit szenvedni a mászással. Szécsény és Ipolytarnóc, majd Salgótarján,Gyöngyös vonalon haladunk tovább előbb a Cserhát dombjain, majd a Zagyva völgyében, később a Mátraalján tekerhetünk dombokról völgyekbe, s onnan megint a hegy tetejére. Ez egészen Egerig tart.
Az ország második legnagyobb hegye „állja utunkat”, a Bükk. Most is a megkerülés taktikáját alkalmazzuk, akárcsak a Börzsönynél: Bélapátfalva,Szilvásvárad irányából indulunk neki, és miután erőt merítettünk a csodálatos Szalajka-völgy friss levegőjéből és látnivalóiból nekiindulunk a hegynek. Kevésbé jó utakon haladva kapaszkodhatunk föl a Bükk-fennsíkra. Jávorkút jéghideg vizéből kortyolhatunk óvatosan a lefelé menet előtt. Innen már csak néhány kilométer és legurulhatunk a festői környezetben megbújó Lillafüred településhez. Mikor megpillantjuk saját tükörképünk a Hámori-tóban, akkor érzi csak igazán az ember, hogy ide érdemes volt eljönnie. A Diósgyőri vár megtekintése után – mely csak egy a számtalan látnivaló közül, mellyel Miskolc fogad bennünket – örömmel konstatálhatjuk: megvan az első szakasz! S mi mindent láttunk eddig, s mi minden lesz még előttünk!
Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem az eszakhirnok.com nézeteit tükrözik. Mi a hírt/eseményt közöljük, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
