Ma a fiatalok egyre nagyobb százaléka jut el a felsőoktatásig, körükben a cigány származású fiatalok aránya alig mérhető.
1996 óta dolgozom azon, hogy cigány fiatalok sikerre vigyék középiskolai és egyetemi tanulmányaikat, és egyik kormányzatnál sem láttam azt az akaratot, ami ennek az ollónak a fokozatos szétnyílására reagálna. Épp ezért nem tartom szerencsésnek, hogy azok az elhivatott szervezetek, amelyek még tesznek valamit, meg kell küzdjenek ötven-százmillió forintokért. Ugyanakkor, érdekes, ha uniós delegáció érkezett Magyarországra, minket mindig megmutattak.
MN: Egy korábbi interjúban úgy fogalmazott, hogy a képzett cigány emberek nem nagyon kerülnek vissza a rendszerbe, vagyis például a felzárkóztató programok ma is cigány munkatársak nélkül, a cigány emberek megkérdezése nélkül zajlanak.
OJ: Viszont az meghatározó élmény volt, amikor Sztojka Attila irodájában jártam. A kormánybiztosi hivatalban fontos beosztásokban cigány embereket, főleg fiatalokat láttam, ami nagyon meggyőző kép volt. Roma káderpolitikát, nemzetiségi részvételt az állami döntéshozásban én Magyarországon még soha ezelőtt nem láttam, például az ellenzéki vezetésű nagyvárosokban sem. Korábban csak Indiában tapasztaltam hasonlót, ahol azok az intézmények, melyeket a dalitoknak, vagyis az érinthetetleneknek hoztak létre, azokat a dalitok működtetik.
Sztojka Attila mindenekelőtt kormánybiztos. Hogy roma is, az csak szerencsés egybeesés. De látva, hogy az irodáján a roma participáció maximálisan jelen van, nagyon bízom a támogatásában. Sztojka Attila pontosan tudja, hogy a középfokú oktatás az a szint, amely eldönti, lesz-e utánpótlás, s lehet-e még ilyen ügyosztályokat létrehozni a magyar közigazgatásban, mint az övé. És azt is tudja, hogy a roma szakkollégiumi hálózatban, ami egy országos program, nem feltétlenül romákkal telnek meg a helyek. Azért nem, mert kevesen érettségiznek le a romák közül. Pedig mindenkinek az lenne az alapvető érdeke, hogy olyan romák kerüljenek ki a munkaerőpiacra, akik aztán hasznos, adófizető polgárokká
MN: A Tanítanék Mozgalom felhívására mennyi támogatást gyűlt össze?
OJ: A Tanítanék Mozgalom pólók árverezéséből, majd célzott gyűjtésből összegyűjtött nekünk két és fél milliót, ami a legjobbkor jött: ebből legalább két heti étkeztetést ki tudunk fizetni a gyerekeknek és meg tudjuk venni nekik a havi bérleteket.
Végtelen hálával tartozunk a magyar társadalomnak azért, hogy mindig segítettek megmenekülnünk a teljes fejreállástól.
Ugyanakkor személy szerint nem szeretném úgy működtetni ezt az iskolát, hogy csak a társadalom lelkiismeretére hagyatkozom. Ez egy nagyon fontos szempont. Már visszakaptunk némi jogot, három éve például újra jogosultak vagyunk arra, hogy egyházként gyűjtsük az adó egy százalékot. Tavaly ebből 8 millió forint jött össze. Olyan egyházi státuszunk viszont továbbra sincs, ami lehetővé tenné a rezsitámogatásunkat, vagyis, hogy ne piaci áron fizessük a közüzemi díjakat.
Orsós János, a háttérben a névadó portréjával. A jogász végzettségű Ámbédkar, aki maga is a legalsóbb kasztból való volt, élete utolsó éveiben arra jutott, hogy a hindu vallás nem üdvözítő az érinthetetlenek számára, ezért 1956 októberében ő és közel félmillió követője buddhistává vált. A Buddha és Marx Károly című műve befejezetlen formában jelent meg.
MN: Az iskola helyi elfogadottsága hogyan alakult a korábbi fideszes, illetve a jelenlegi ellenzéki városvezetés alatt?
OJ: Számítottam egy pozitív elmozdulásra, de sajnos nem tapasztaltam. Személyes áldozatvállalást érzékelünk velünk szimpatizáló miskolci balodali közszereplőktől, de politikai lépéseket nem, maximum most szalonképesebben kommunikálnak. Országos viszonylatban pedig, akár tetszik, akár nem, inkább még a Fidesz berkeiben látom jelét a változásnak. Vannak a párt környékén döntéshozó pozícióban cigány emberek. Nyilván pártkatonák, a rendszer részei, mégis elmondható, hogy a Fidesz ma az egyetlen párt, amely stratégiai módon számol a cigányokkal. Erre az ellenzéknek is lenne a lehetősége.https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/nem-szeretnem-ugy-mukodtetni-ezt-az-iskolat-hogy-csak-a-tarsadalom-lelkiismeretere-hagyatkozom-261776
Jó lenne emberjogi bizottsághoz vinni Szepes Mária és Weöres Sándor megváltási elméleteit a cigányság és Ázsia emberré nemesítéséről, mint Unió áldozásáról 66 éve, hogy emberré váljanak. Ugyanez vonatkozik a szappantisztító sorozataira a Tallmudnak, hogy vonultatják az egész világot globális viágtestvériség létrehozása végett, egyetlen nagy közös áldozással. Nem ez az emberré válás módja, különösen nem, az állandó embergyalázóknál.
Valóban. De a Fidesz stratégiája egyszerű, mint a faék: 1 zsák krumli = 1 szavazat.
Ádekár! hogy ez az iskola nem Lyukó közepén van! nem kellene vinnyogni hogy miért nem jár a 16-os bányajárat, sőt! gyalog is mehetnének az iskolába! Pályázhatnának hogy fejlesszék magukat! Zebrát már odafestette a kétfarkú kissgaga. borotválkozás megvolt, turis ruha megvan….már nem néz ki úgy mint egy ősember, most már a tudáson is lehetne csiszolni, pl egyetem. vagy körbenézhetne a világban pl india, kína. aztán ha visszajött 20 év tanulás után kva kiváncsi vagyok itt okoskodik-e mint egy szentfazék, hogy több pízt meg rezsitámogatást cegín romákoknak.
na lapozzunk, fárasztó ez a mese! Munka!!!!! Munka!!! Munka!!!! károgás, sopánkodás, sajnálkozás: NULLA NULLA NULLA!
Majd ezek után ha a beilleszkedés megtörtént akkor 30 év múlva beszélünk!
Addig a gyereket tessék megtanítani hogy ne x****jon az utca közepére, ne köpdössön, ne beszéljen trágárul, és viselkedjen, nincs f****s zene bömböltetés a villamoson, és nem szólítgatunk le ismeretleneket hogy kéregessünk és lopjunk.
Na de ezek a nagyon alapok… kár a felesleges szavakért. Tehát tőlünk kértek? Mi is kérünk. Értelmezzétek a fentieket! Ha a munka rasszista szerencsére a németek, angolok, franciák befogadnak! De ott is dolgozni kell és ott is vannak normák! Rasszizmus mentesen nagyon nagyon finoman el lett mondva, bőrszíntől való hova tartozás nélkül, ha nem tudtok viselkedni, el lehet menni! NINCS TÖBB nyavalygás!! Nem vagyunk vevők rá! Tartsa fent magát az iskola a saját pénzén!