Az Állami Számvevőszék az illegálisnak ítélt külföldi támogatások ügyében első körben 260 milliós büntetésről döntött, ami a továbbiakban akár 3,2 milliárd forintra is nőhet. A kirívóan súlyos büntetést igazságtalannak tartó ellenzéki pártok tiltakoznak.
Fotó: Archív
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) december 5-én délután postázta az előző választáson együtt induló hat ellenzéki pártnak azt az előzetes jelentést, ami a 2022-es országgyűlési választások külföldi támogatásainak ügyében indított vizsgálat első eredményéről számol be, írja a 444.
Az ÁSZ tájékoztatása szerint a vizsgálat az első körben megvizsgált, a Márki-Zay Péter szervezésében érkezett 260 milliós támogatásrészt illegálisnak találta.
Ebből következően ha végleges lesz a határozat, akkor az illegálisnak talált támogatásrész teljes összegét büntetésként be kell fizessék az ellenzéki pártok, egyenlő arányban elosztva.
A DK-nak, a Jobbiknak, az LMP-nek, az MSZP-nek, a Momentumnak és a Párbeszédnek most kilátásba helyezett, egyenként több mint 43 millió forintos büntetés azonban várhatóan a többszörösére emelkedik majd.
Egyfelől azért, mert az ÁSZ és a Kincstár ilyen esetekben visszatartanak egy a büntetéssel megegyező összeget az adott pártnak járó állami támogatásból, vagyis a tényleges büntetés eleve megduplázódik, másrészt meg azért, mert a márciusban indított vizsgálat adatai szerint az ellenzéki pártok a 2022-es kampányban összesen 1,6 milliárd forint tiltott támogatást használtak fel, azaz ennek a duplája is lehet később a bruttó büntetés.
A momentumos Hajnal Miklós a 444-nek azt nyilatkozta, hogy ha az ÁSZ és a NAV a vizsgálat végén a teljes összeget megpróbálja kifizettetni büntetésként, akkor a pártonként jutó durván félmilliárdos összeg
nagyon nehezen lesz kezelhető.
Hajnal szerint az ügy bizonytalan ideig elhúzódhat, amivel a Fidesz-kormány célja, hogy a jövő nyári önkormányzati és EP-választásig folyamatosan a felszínen tartsa ezt a pártfinanszírozási ügyet. A most megküldött ÁSZ-jelentés ugyanis nem a végleges határozat, ezt a pártok 30 napon belül véleményezhetik, és majd ezután születik majd meg a végleges jelentés, majd a Magyar Államkincstár határozata a tényleges büntetésről, amit a pártok a bíróságon támadhatnak majd meg.
Az időzítés és a folyamat várható elhúzódása Hajnal szerint oda futhat ki, hogy az ellenzéki pártok gazdálkodását pont az EP-választások előtt roppantja meg az ÁSZ és a kincstár.
A 444-nek nyilatkozott az LMP-s Ungár Péter is, azt közölve, hogy jogászaik vizsgálják az ÁSZ anyagát, amit első olvasás alapján igazságtalannak tartanak. Ungár szerint a várható büntetés egyenlő arányú elosztása a nem egyforma mértékben jelöltet állító és kampányoló ellenzéki pártok összeugrasztását célozza.
„Az MSZP minden vonatkozó jogszabályt betartott a 2022. évi országgyűlési választások kampányában. Az ÁSZ vizsgálata során egyértelműen visszautasítottuk a tiltott kampányfinanszírozás vádját, ezt most is visszautasítjuk” – közölte a 444 érdeklődésére a Magyar Szocialista Párt, hozzátéve, hogy
egyértelmű, hogy a Fidesz szándéka az ellenzéki pártok ellehetetlenítése a 2024-es választások előtt.