A norvég főváros buszparkjának nagyarányú villamosítása 2019-ben startolt el, azóta már 401 elektromos hajtású autóbusz állt forgalomba, ami Oslo jelenlegi, mintegy 520 darabot számláló buszparkjának több mint 77%-át teszi ki. Az elektromos járművek üzemeltetéséért több szolgáltató felel, és az általuk kiszolgált forgalmi területeken kizárólag villanyhajtású autóbuszok közlekedhetnek az alvállalkozók és a Ruter AS között létrejött közszolgáltatói szerződések szerint. Az e-buszok üzemeltetése eddig is döcögősen ment a norvég fővárosban, ám december első napjaiban eddig soha nem látott káoszt tapasztalhattak a helyi utazók, ami egyfelől annak köszönhető, hogy idén közel megduplázódott a villanybuszok száma, másrészt pedig annak, hogy a helyi ernyőszervezet már úgy hirdette meg a különböző forgalmi területek koncesszióit, hogy 2023-tól elvárás volt a teljesen zéró emissziós működés, azaz a járműveket már nem szerelhették fel gázolajos fűtőkészülékkel. Emiatt előtérbe kerültek az elektromos buszokon egyébként is egyre gyakoribb, fűtésre is alkalmas hőszivattyús klímaberendezések, ám az egyébként környezetbarátnak tartott megoldás a gyakorlatban sokszor kimondottan problémásnak bizonyul a norvég hidegben. A berendezést alacsony hőmérsékleten kis hatásfok jellemzi, az utastér kizárólag ezzel a megoldással történő felfűtése az energiafelhasználást is minimum megduplázza, mindezt természetesen a hatótávolság rovására. Így zimankós időben csak az akkumulátorról üzemelő fűtés akár hatótáv 60-70%-át is képes felemészteni, és pontosan ez történik az oslói Solarisok esetében is.
Fotó: Solaris
Nem teljesítenek jobban a város 2023 előtt beszerzett BYD, Mercedes-Benz, Solaris és VDL elektromos buszai sem, ugyanis annak ellenére, hogy ezeket a buszokat még felszerelték gázolajos fűtőkészülékekkel, a berendezést a szoftveres tiltás miatt a városban eddig nem használhatták a gépkocsivezetők. A kialakult helyzetre való tekintettel – és hogy az oslói közösségi közlekedés ne fulladjon teljes káoszba – a közlekedésszervező szerdán engedélyezte a geofencing korlátozás kikapcsolását, így ezekben a buszokban ideiglenesen bárhol használhatók az értékes hatótáv kilométereket megspóroló Webasto fűtőkészülékek.
A legtöbb probléma viszont egyértelműen Oslo legújabb, a belvárosban közlekedő csuklós Solarisait érinti. Az Unibuss által több mint 100 millió euró, átszámítva mintegy 37 milliárd forint értékben beszerzett 183 darabos flotta tagjait a gyártó egy viszonylag nagy energiatárolóképességű, 520 kWh összkapacitású lítium-nikkel-mangán-kobalt-oxid (NMC) akkupakkal szerelte, ami a tavasztól a kora őszig tartó időszakban 230-250 kilométeres hatótávot biztosított a járműveknek. Az őszi mínuszok érkezése azonban jelentősen, 30-40%-kal csökkentette a buszok hatósugarát, az utóbbi napok jóval fagypont alatti hőmérséklete pedig már 60%-kal, átlagosan 100 kilométerre vetette vissza ezt az amúgy sem túl kedvező értéket, ráadásul mindezt úgy, hogy a járművekben már alacsonyabb fokozaton járatják az utastérfűtést. Ha pedig ez nem lenne elég, az akkumulátorfűtés és az utastéri fűtőrendszer működtetése miatt jelentkező drasztikus hatótávcsökkenés mellé számos meghibásodás is társul: egyes járművek a dermesztő hidegben nem veszik fel a töltést, vagy egyszerűen menet közben lemerülnek. Hétfő délután ezen problémák miatt 50, kedd reggel pedig már 90 járat (!) nem indult el Oslóban; számos busz vagy a garázsban, vagy az út szélén maradt, de akadt olyan is, amelyet visszarendeltek a forgalmi területről az idő előtt lemerülő energiatárolók miatt.
A Ruter álláspontja az, hogy a kialakult helyzetért a hideget nehezen viselő járművek a felelősek, a probléma mihamarabbi megoldása érdekében pedig az üzemeltetővel és gyártóval együttműködve több intézkedést is tettek – az egyik első ilyen, hogy változtattak a kocsik töltési ütemtervén.
A mostani káosz ellenére – amely már nem az első az oslói villanybuszozás történetében – a következő napokban rendületlenül folytatódik tovább a norvég főváros buszparkjának elektromos alapokra helyezése; december 10-én üzemkezdettől újabb 76 darab, az MAN-től érkező villanybusz áll majd forgalomba az Unibuss kötelékében, jövő nyárra pedig szintén 76 darab kompozit karosszériás csuklós Ebusco 3.0-ás üzembe helyezésével megvalósul az oslói buszállomány teljes villamosítása is.
Nem baj, én töretlenül várom Miskolc első adventi elektromos buszát.
Nincs min csodálkozni, mivel ez pontosan előre látható volt.
Ezt minden műszaki szakember tudta, de a döntést a műszaki analfabéta politikusok hozzák.
Sehol nem olyan rózsás a helyzet az elektromos autók használatával, csak az erős reklámok kábítják az ebben a kérdésben tudatlan embereket.
Vagyis: hol van annyi áram, és hogy történik a fogyasztóhoz való szállítás?
Ez a két dolog a fő kérdés, valamint hogy történik az szükséges áram előállítása.
Egyre több szenes erőmű kezd újra termelni a világon, és a szénből előállított árammal hajtott járművek esetén teljes kudarcról beszélhetünk a széndioxid kibocsátás és egyéb környezeti károk vonatkozásában.