Magyar Vállalkozók Napja: „Közösen építjük a jövőt”
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium újonnan alapított Magyar Vállakozói Nagydíját posztumusz Demján Sándornak, a VOSZ Örökös Elnökének ítélték.
- december 04., hétfő – Huszonnegyedik alkalommal rendezték meg a Magyar Vállalkozók Napja ünnepséget december 1-jén Budapesten a Müpa-ban, immár jeles napként. Az eseményen Eppel János, az idén 35 éves Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mondott ünnepi beszédet. A rendezvényen megjelent Varga Mihály pénzügyminiszter és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszer is.
A kormányzattal a gazdaságpolitikáról jó és konstruktív párbeszéd zajlott az elmúlt 13 évben – mondta nyitóbeszédében Eppel János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke. „2010 óta olyan kormány van, amely gazdaságélénkítésben és beruházásokban, munkalapú társadalomban gondolkodik. Az elmúlt időszak kézzelfogható eredménye az adók és járulékok csökkentése” – fogalmazott. A VOSZ elnöke szerint a magyar gazdaság fejlődésének szűk keresztmetszete a munkaerő és az energia kérdése. A VOSZ a külföldi munkaerő tömeges behozása helyett a belső tartalékok mozgósítását és a képzést támogatja.
Eppel János különösen jeles ünnepnek nevezte ezt a napot, hiszen a VOSZ kezdeményezésére az Országgyűlés egyhangúan nyilvánította december első péntekét a Magyar Vállalkozók Napjának, ezzel kifejezve, hogy ideológiától és pártállástól függetlenül, egyöntetűen támogatják és elismerik azok munkáját, akik a magyar piacgazdaság fejlesztésében vállalkozóként, vállalkozás-vezetőként eredményesen dolgoznak.
Emlékeztetett, hogy áldozatvállalás nélkül nem lehet sikereket elérni. A rendszerváltáskor erkölcsi és anyagi kockázatot is vállalva fogtak a munkába a vállalkozók, sokszor családi vagyonukat, megtakarított pénzüket feltéve egy lapra. Ehhez párosult a hit és a kitartás, az önbizalom, mert ezek nélkül nem lehet versenyképes üzleti rendszereket és szakmai közösséget építeni. A közösségépítésben a kezdetektől partner volt a VOSZ, amely Demján Sándor 1998-as elnökké választása után vált igazán a magyar vállalkozói társadalom egyik meghatározó szervező erejévé.
„Az összefogás erejére és a kitartásra a következő években még nagyobb szükség lesz” – mondta Eppel János. A VOSZ elnöke kitért a szövetség legerősebb szolgáltatására, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen működtetett Széchenyi Kártya Programra, amelyet 21 éve ugyancsak Demján Sándor indított útjára. A KAVOSZ Zrt. által koordinált program ma a magyar vállalkozók egyik legnagyobb segítsége a finanszírozásban, a kedvező – állami kamat- és garanciadíj-támogatással rendelkező – vállalkozói hitelek országszerte közel 200 irodában elérhetők, és ma már online is megkezdhető az igénylések beadása.
Az elnök szerint válsághelyezetekből is ki lehet jönni megerősödve, a jövőben ezért közös fejlesztéseket, projekteket terveznek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával. A VOSZ változatlanul a magyar munkavállalók foglalkoztatását részesíti előnyben, ezért továbbra is mindent elkövet a belső tartalékok mozgósítása, az atipikus foglalkoztatási megoldások terjedése és a külföldön dolgozó magyarok visszatérésének ösztönzése érdekében.
Ugyancsak kiemelt területnek nevezte a fenntarthatóság és a zöldenergia kérdését, amelyben – érdekképviseleti szolgáltatásokkal, szervezéssel, tájékoztatással és kedvezményes üzleti megoldásokkal – a szövetség élen akar járni. A társszervezetekkel erősíteni fogják az együttműködést, ahogy az egyetemekkel, főiskolákkal is. „Közösen építjük a jövőt, a VOSZ ehhez új partnereket is keres és partnerséget kínál” – szögezte le Eppel János.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke is a partnerség és összefogás fontosságát hangsúlyozta a beszédében. Ennek az egyik legjobb példája éppen a Széchenyi Kártya Program, amelyre a Kamara a VOSZ-szal, mint legfontosabb partnerével közösen fogott hozzá. Az Orbán-kormány és az MKIK együttműködéséről azt mondta, hogy az „szemérmetlenül jól működik”, például Európa egyik legjobb szakképzőrendszerét hozták létre meglehetősen nagy ellenszélben. A munkaerőkérdéssel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy itthon kell boldogulni és dolgozni.
Parragh László kiemelte: a magyar gazdaság akármilyen kihívással szembesült – mint például a koronavírus-járvány, az orosz-ukrán háború, a háború a Közel-Keleten –, azokra a magyar vállalkozói társadalom válaszolni tudott. A magyar gazdaság mostani állapotáról úgy fogalmazott: szeptember környékén fordulóponthoz érkezett, kijött a technikai recesszióból, elindult a növekedés. Úgy vélte, minden valószínűség szerint a lakossági fogyasztás növekedése is el fog indulni jövőre, ugyanis megtört a magas infláció, a reálbérek növekedése pedig visszatért.
A kamara elnöke a gazdaság sarokpontjának nevezte a fenntarthatóságot és a munka alapú társadalmat. Utóbbiról azonban megjegyezte, hogy ki kellene egészíteni azzal, hogy munka és tudás alapú legyen a magyar gazdaság. Hiszen a kulcs az, hogy egységnyi idő alatt dolgozva mennyi értéket termel meg valaki.
A kamara elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy összefogásra van szükség a szervezetekkel, a szakmákkal és a kormánnyal, hozzáfűzve, hogy a mostani kormánnyal jól működik az összefogás.
Parragh László gratulált a VOSZ 35. évfordulójához, és olyan témákat ajánlott egyebek mellett a szövetség figyelmébe, mint a generációváltás segítése, fenntarthatóság, digitalizáció, globális piacok újrarendeződése és a fogyasztói igények rohamos változása.
Orbán Viktor miniszterelnök beszédében reményét fejezte ki, hogy a vállalkozók sikeresek lesznek, és ebből az ország felemelkedése, a közhaszon növekedése áll majd elő. Hozzátette: a politikai vezetők felelőssége és munkája, hogy ezt úgy igazgassák össze, hogy a vállalkozók magánsikere az egész ország sikerévé váljon. „Olyan kormányunk van, amely hisz abban, hogy a dagály minden hajót felemel” – fogalmazott.
A kormányfő négy pontban foglalta össze, hogy a vállalkozó magánérdekei, magánhasznai és üzleti ügyei milyen módon járulnak hozzá a közérdekhez. A legfontosabb hozzájárulásnak azt nevezte, hogy a vállalkozók munkát adnak az embereknek. Emellett a vállalkozók adót fizetnek, hozzájárulva a közös kiadásokhoz, tőkéjükkel képesek stabilizálni a magyar gazdaság működését, a negyedik fontos hozzájárulás pedig, hogy ha a magyar vállalkozók nem működtetnének vállalkozásokat, akkor azt megtennék a külföldiek, a haszon pedig kimenne az országból.
A kormányfő felidézte az öt éve elhunyt Demján Sándor alakját, akivel együtt gondolták ki többek között a Széchenyi-kártyát. A nagyvállalkozótól két dolgot tanult, az egyik, hogy nemzeti önbecsülés nélkül nincs magyar siker. Demján Sándor mutatta meg azt is: van olyan, hogy baloldali hazafiság, amellyel a jobboldal is meg tudja találni az együttműködést. A másik fontos dolog, hogy csak olyasmire érdemes vállalkozni, amit mások lehetetlennek gondolnak. A mostani kormány is csupa lehetetlen dologra vállalkozik rendszeresen, és vállalkozott 2010-ben a válságkezelés megtervezésekor: egyszerre növelni a magyar gazdaság méretét, elérni a magasabb foglalkoztatottságot, leszorítani az államadósságot, ugyanakkor csökkenteni az adóterheket.
„Megpróbáltuk, és sikerült is” – tekintett vissza, kiemelve: a GDP nominális értékben megháromszorozódott 2010 óta, a foglalkoztatottak számát 1 millióval növelték, az adóék mutatószáma 41 százalékkal csökkent, de a cél a további csökkenés. Az államadósságra kitérve elmondta: a pénzügyminiszternek köszönhetően 2019-re sikerült azt levinni 65 százalékra, majd a Covid és a háború miatti visszafordulást követően „most megint jó irányba áll a kocsi rúdja”, az év végére 70 százalék alatt is alakulhat az államadósság.
Hozzátette azt is: az ország kitettsége sosem volt olyan kicsi az államadósság tekintetében, mint most, a 2010-es 4 százalék helyett ugyanis az állampapírok 22 százaléka van a hazai lakosság kezében, „ezzel Európában csúcstartók vagyunk”.
A keleti nyitás politikájának gondolata valójában Demján Sándortól származik – tekintett vissza Orbán Viktor, felidézve: 2009-ben együtt utaztak Kínába, hogy már ellenzékből megtörténjen a kapcsolatfelvétel.
Kitért arra is, hogy a jövőben el kell kerülni a hitelezés, az energiaárak és a fogyasztás csapdáját. Rámutatott: az energiaárak csapdáját a lakosság esetében sikerült elkerülni, a vállalkozóknak azonban ez terhet jelent. Közölte: a kormány legutóbbi ülésén 10 eurós árcsökkentésről döntöttek, az intézkedéseket hamarosan látni fogják, és a következő évben további energiaár-csökkenéseket szeretnének „előidézni” a vállalkozók számára, hogy megtarthassák a versenyképességüket.
A hitelezés csapdáját a kormány nem tudja egyedül elkerülni, bár próbálnak a „jegybank hatáskörét súroló módszerekkel” a kamatcsökkentés irányába lépni, de ez nem változtat azon a tényen, hogy a kamatszint meghatározása Magyarországon a monetáris politika része és annak gazdája a jegybank.
A fogyasztást illetően egyetértett Parragh Lászlóval abban, hogy a fogyasztás lassúbb ütemben tér majd vissza a régi szintre. „A magyar józan fajta”, és amikor nem fogyaszt, azt jelenti, megtakarít. Kiemelte: a kormánynak nem dolga, hogy mesterséges eszközökkel kibillentse az embereket a normális gondolkodás ösvényéről. Ugyanakkor az sem jó, ha az emberek óvatossága indokolatlan félelemből fakad, azokat el kell oszlatni. Azt mondta: ma több az indokolatlan félelem a gazdaság jövőjét illetően, mint a valóság azt indokolná. Ezért a kormánynak óvatosan, de egyértelműen azt az üzenetet kell küldenie a magyar lakosságnak, hogy a 2024-es év reményteljes év lesz.
Ez nem azt jelenti – folytatta a kormányfő –, hogy azt a „pár milliárdocskát”, amivel tartozik Európa, ne hajtanák be rajtuk, de fontos, hogy a magyar gazdaságban meglegyen az önbizalom. A magyar gazdaság 2022-23-ban bebizonyította, hogy politikai alapú pénzügyi transzferek nélkül is képes eredményeket elérni.
A kormányfő értékelése szerint a mostani válság összekapcsolódik egy nagy világpolitikai és világgazdasági átrendeződéssel, amit érdemes figyelembe venni. Arról van szó, hogy az eddig megszokott dolgok nem fognak működni úgy a jövőben, mint a válság előtt. A gazdasági erőviszonyok átrendeződnek, új technológiák lépnek be, és ezek iparágaiban a hagyományosan vezető, nyugati civilizációs előny eltűnt. Az új iparágakban Magyarországon is látható, hogy a keleti technológia versenyre hívja a nyugatit. Ez azt jelenti, hogy a technológiai átrendeződés magával fog hozni egy informatikai korszakváltást, egy automatizálási, digitalizálási átalakulást és egy energetikai új korszakot. Magyarországnak ebben a nagy átalakulásban meg kell találnia a helyét. Más ágazatok válnak fontossá, és más ágazatokban keletkezik a nagyobb profit, máshonnan érkeznek a versenytársak. Azért, hogy nyertesei legyünk ennek az átalakulásnak, a vállalkozók segítségével, rá kell kapcsolódnunk az új technológiákra, és a kapcsolatrendszert is ki kell egészíteni az eddig nyugati helyett keleti kapcsolatokkal.
Kitért arra is, hogy a kormányban van egy nagy vita arról, hogyan lehet meghatározni azokat a területeket, amelyek a jövő leginkább profitábilis iparágai lesznek. Az egyik ilyennek nevezte a zöld gazdaságot és a zöld energiát, ideértve az atomenergiát is. Jelezte: egymás után írják ki a több tízmilliárdos pályázatokat a vállalkozóknak és a családoknak is ezeken a területeken.
A második fontos területnek a logisztikát nevezte, értékelése szerint a következő évtizedben a magyar gazdaságban a zöldenergia mellett a logisztikában nyílnak nagy lehetőségek. Hangsúlyozta: emellett a következő tíz évben az infokommunikáció, a hadiipar, az élelmiszeripar, a gyógyszeripar és járműipar lesznek még nemzetgazdasági szempontból a legfontosabb, fejlődési lehetőséget teremtő iparágak.
A vállalkozókat arra biztatta: működjenek együtt a kormánnyal, és továbbra is tegyenek kezdeményezéseket, indítványokat a kormánynak.
A miniszterelnök beszéde végén „zsíros profitot, nagy bevételt, rengeteg munkavállalót, új, még eddig nem hajózott vizeken való sikeres vitorlázást” kívánt a magyar vállalkozóknak.
A Magyar Vállalkozók Napja rendezvényén idén is díjazták a kiemelkedő teljesítményeket elérőket. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium újonnan alapította a Magyar Vállakozói Nagydíjat, amelyet posztumusz Demján Sándornak, a VOSZ Örökös Elnökének ítéltek, az üzleti életben és az érdekképviseleti munkában kifejtett tevékenységének elismeréseként. A díjat Demján Sándorné asszony vette át a rendezvényen. A Magyar Gazdaságért Díjat idén is négyen vehették át, ugyancsak négyen részesültek a VOSZ által alapított Kiemelkedő Társadalmi Szerepvállalásért Díjban. Ugyancsak a szövetség által létrehozott Év Vállalkozója Díjat 20-an érdemelték ki 2023-ban, közöttük 2 határon túli magyar vállalkozó.
Foto: Exterde Rita Boglárka – a HEADLINE PR Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. ügyvezetője
KORMÁNYZATI KITÜNTETÉSEK
MAGYAR VÁLLALKOZÓI NAGYDÍJ:
Demján Sándor – a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Örökös Elnöke (posztumusz)
MAGYAR GAZDASÁGÉRT DÍJ:
Exterde Rita Boglárka – a HEADLINE PR Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. ügyvezetője
Gesztesi Béla – a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének ügyvezetője
Rapcsák Attila – a Whist Kft. ügyvezetője
Villás Károly – a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének gazdasági igazgatója
https://www.kepfeltoltes.eu/images/2023/12/08/124egeszsegugy.jpg
egy zsíros cigány gondolatai csak és kizárólag a zsíros profit körül forognak
Könyvének első érdekes megállapítása alapján akár koronatanú is lehetne a költségvetési adatok meghamisítása miatt indított eljárásban egykori főnöke, Gyurcsány Ferenc ellen. Azt állítja ugyanis, hogy a valós számokat a 2006-os második forduló utáni napon “a győztes párt frakcióvezetője, Lendvai Ildikó, reggel nyolckor tudta meg a miniszterelnöktől. Őt kilenckor követte (a miniszterelnöknél, majd rosszullétben) a koalíciós partner pártelnöke, Kuncze.” Állításának igazolására egy jegyzőkönyvet idéz, amit az SZDSZ koalíciós delegációja rögzített néhány nappal később: “A Pénzügyminisztérium félrevezette a frakciókat, nem tárta fel a reális helyzetet.”
Gyurcsány levegőnek nézte Molnárt
Hamar kiderült, hogy a legnagyobb elvonások az egészségügyben lesznek, Molnár Lajos megnyugtatta a szocialistákat, a reformhoz nem kell pénz, sőt megtakarításokkal jár majd. Az eskütétele utáni első személyes találkozóján Gyurcsánnyal néhány nőgyógyász letartóztatása is felvetődik ötletként, hogy megfélemlítsék az orvosokat, és letörjék a megszorítások miatti ellenállást.
“Nem kellene példát statuálni, követni az akkori pozsonyi példát?”- fordult hozzá a kormányfő. “Pár nappal korábban a magyar sajtó is közölte a hírt, hogy szülésért előre kért hálapénz átvételekor a rendőrség letartóztatott egy pozsonyi nőgyógyászt a rendelőjében. Én ezt nem tartottam szükségesnek” – idézi fel válaszát Molnár.”
„Felszámolási eljárás indult az egykori kórházprivatizációs HospInvest cégcsoporthoz tartozó és az elsősorban intézményi – kórházi – gyógyszertárakat működtető HungaroCare Kft. ellen. A cég még 2010-ben több mint 7 milliárd forintos nettó árbevétellel rendelkezett, ez 2012-re 4,8 milliárdra csökkent, míg az üzemi eredménye 3 milliárd forint hiányt mutatott.
Március végén felszámolási eljárás indult a HungaroCare Intézeti Gyógyszertár Kft. ellen. A céget 2005-ben alapították – Ispotály Holding Egészségügyi Befektetői és Szolgáltatói Kft. néven. Az alapítók között volt egyebek között XXXXXX, aki a HospInvest Zrt. igazgatósági tagja, alelnöke volt – XXXX egyébként 1999-ben 49,8 százalékos tulajdonrésszel rendelkezett a szintén felszámolás alatt lévő Újpest FC Football Club Kft-ben. Szintén a tulajdonosok között volt egyebek között YYYYYYY egykori privatizációs miniszter, valamint az ÁNTSZ laborok privatizálásban részt vevő ZZZZZZZ . „/HVG/
1./ cement és mész helyett pereket gyártani, az lehetséges, jól megy.
de;
„csak olyasmire érdemes vállalkozni, amit mások lehetetlennek gondolnak.”
2./ cementpolimert gyártani Hejőcsabán a cementgyártás mellett, lehetséges.
Cementb@szó kamudoktor menetrendszerti picsogása…Miért nem mentek debrecenbe cementgyárat épiteni?Ha oltóanyaggyárat, meg akkugyárat lehet épiteni számolatlanul, akkor csak megengednek neked meg a kamudoktorodnak egy cementgyárat is nem igaz? :):):)
Majd , ha 30-40 milliárdért elbontod a Hejőcsabai Gyárat és a barnamező közepére a nagy-nagy
komposztálókeret gyár előcsarnokába felállítod Adda-Marietta Schmidheiny-Amit és Thomas Schmidheiny szobrát.
Egyébiránt; ha valakinek az apja doktor, ő maga doktor, a lánya doktor, akkor az KAMUDOKTOR
(szerinted)
mert neked improduktív dolgozónak a debreceni produktív dolgozók megkeresik az ennivalót
és nincs ami motiváljon.
Novák Dénes vegyészmérnök munkásságának illetve a cementpolimer megismerésére viszont van motivációm az S54 cementgyártás emléke miatt.
„Az új speciális cementtel készült betonnak különösen nagy az ellenállása szulfátos és savas támadással szemben. Ezáltal kíválóan alkalmas biogázberendezések, derítők és mezőgazdasági építmények, mint pl. takarmánysilók stb. építésére. Környezetvédelmi szempontból is nagy előnyt jelent a felhasználása, mert az előállításánál nem lép fel széndioxid emisszió.”
vagy nem mezőgazdaságé a jövő ? Különösen az Ukrán ( =usa) mezőgazdaságé?
mert ott vígan üzemel egy „cementelőállító” magyarul: GYÁR
saját márkanévvel
https://dtgcement.hu/termekek/