és amit általában fölösleges, kidobandó dolognak tartanak. És hogy erre még üzletet is lehessen építeni? Pedig erről van szó.
Az Egyesült Államokban kisvállalkozások tucatjai foglalkoznak azzal, hogy szülés után feldolgozzák a méhlepényt – tudományos nevén placentát –, majd fogyasztható formában visszaküldjék a kismamának, aki rájuk bízta a speciális szövetet.
Az köztudott, hogy a méhlepénynek a szó szoros értelmében létfontosságú szerepe van a magzat fejlődésében. Nyilván ezért gondolják úgy néhányan, hogy a placenta a szülés után sem veszíti el jó tulajdonságait. A feltételezés szerint elfogyasztása – tudományos nevén a placentofágia – serkenti az anyatej termelését, csökkenti a szülés utáni depressziót, és általában is segíti a szülés utáni felépülést. Amerikai hírességek egész sora osztotta meg a nyilvánossággal, hogy a lepényevés híve.
Korábban leginkább otthon szülések nyomán volt szűkebb körű szokás, hogy a bába vagy a dúla néhány óra elteltével megfűszerezte (például gyömbérrel, fokhagymával) és megfőzte a méhlepényt. Ennek az új és üzleti változata az, amivel mások mellett a Lancaster Placenta Company, a Pluscenta Care vagy a Mommy Made Encapsulation foglalkozik.
A szakmai szövetség (Association of Placenta Preparation Arts, APPA) csak az USA-ban 84 céget tart nyilván, és ehhez jön még kéttucatnyi Kanadában, Ausztráliában és Nagy-Britanniában. Az ipari módszer általában abban áll, hogy a méhlepényt kiszárítják, hőkezeléssel csírátlanítják, megőrlik, majd kapszulákban, tinktúrákban, balzsamokban juttatják vissza az anyukának.
A Lancaster Placenta specialitásai közé tartozik, hogy rózsaszín és csillámló, azaz csajosra vett gumimaciként is gyártja a terméket. Egy placenta feldolgozása 300–400 dollárba kerül.
A gyártó tanácsai a placentaevéshez:
Baj ritkán lesz a dologból. Egyetlen esetet tartanak nyilván, amikor az újszülött beteg lett, mert az anyatejjel fertőzés jutott a szervezetébe, és a legvalószínűbb forrás az anya által fogyasztott méhlepény volt.
A 2017-es esetre azért lettek figyelmesek az orvosok, mert szülés közben megesik ugyan, hogy az anya Streptococcus baktériummal fertőzi meg a csecsemőt, de az már feltűnő, hogy gyógyulás után pár nappal a kis beteget ugyanazzal a fertőzéssel hozzák be megint. Ezután bukkantak rá a kórokozóra a placentakapszulákban.
A CDC amerikai járványügyi hatóság figyelmeztetést is bocsátott ki az eset után, de kötelező szabály nincs. Részben az orvosokon, illetve a szülő nő határozottságán múlik, hogy a placentát ne helyezzék a hulladékba, hanem visszaadják a tulajdonosának. Ha a várandós nő erre készül, akkor a kiválasztott vállalkozástól megkapja a megfelelő készletet: veszélyes anyaghoz való zacskót, hűtőtáskát, jégakkut és a postázáshoz alkalmas dobozt. Elképzelhető, hogy a kórház kérésére nyilatkoznia kell, hogy nem eladásra szánja, amit elvisz.
Az állatvilágban egyáltalán nem szokatlan, hogy emlősök a szülés után elfogyasztják a saját méhlepényüket – ennek egyik oka a lakóhelyük tisztogatása, illetve ezáltal a ragadozók távol tartása –, arra azonban mindeddig nincs tudományos bizonyíték, hogy az emberek esetében ennek valóban lenne bármi haszna.
A fertőzésveszély elkerülésére azonban ügyelni kell. Nyilván nem teljesen önérdek nélkül, de a londoni The Guardian kérdésére a Pluscenta főnöke rosszallóan említette a méhlepény otthoni feldolgozását, a közösségi média útmutatása alapján, kérdéses körülmények között.
hvg.hu
….. alacsony a kerítés
….. alacsony a kerítés
Nagy az Isten állatkertje, de
Nem ritka. csak meg kell fizetni. Egy fél Miskolc
A világ legdrágább kávéja a Cibetmacska ürülékéből