Források egy része azonban továbbra is blokkolva marad. Felszabadított az Európai Bizottság 10 milliárd eurónyi kohéziós támogatást

Magyarország teljesítette az úgynevezett horizontális feljogosító feltételeket – döntött az Európai Bizottság, amely ezzel hozzájárult ahhoz, hogy az ország hozzáférjen a számára a hétéves uniós költségvetésből (MFF) elkülönített felzárkóztatási támogatásokhoz. Vagyis egészen pontosan annak egy részéhez, ahhoz a nagyjából 10 milliárd euróhoz, amelyet nem zároltak a jogállamisági kondicionalitási eljárás keretében.

A döntés abból a szempontból nem volt váratlan, hogy két – az igazságszolgáltatást érintő – feltétel teljesítéséhez kötötte az Európai Bizottság a források feloldását. Méghozzá nem ígéretekhez – azt a brüsszeli testület minden esetben világossá teszi, hogy az elfogadott jogszabályok alapján fogalmazza meg az értékeléseit. Nem volt ez másképp az elmúlt időszakban sem: amikor a kormány arról beszélt, hogy már minden kérdésre megadta a választ, a Bizottság visszaszólt, hogy az nem hivatalos válasz, hogy leírja/lenyilatkozza, mit akar csinálni. És nem volt ez másképp még szerdán sem: délben az Európai Bizottság szóvivője, Eric Mamer még arról beszélt újságíróknak, hogy amíg nem hirdetik ki az érintett jogszabályokat a Magyar Közlönyben, és erről nem kapnak hivatalos értesítést a magyar kormánytól, addig nem tekintik elfogadottnak.

A hosszas egyezkedés után az elvárt jogszabályok az elmúlt egy hétben születtek meg. A Kúria ügyelosztási gyakorlatával kapcsolatban december 7-én adott ki a kormány egy rendeletet, amelyben arról rendelkezett, az ügyeket beérkezési sorrendben automatikusan (vagyis a véletlenszerűen) osztják ki. A másik feltétel teljesítése kedd estig váratott magára: egy „Az egyetemek és a kutatóintézetek, valamint a gazdaság összekapcsoltságának erősítéséhez szükséges egyes törvények, továbbá egyes felnőttképzési és kulturális tárgyú törvények módosításáról” címen futó salátatörvényben elbújtatva ekkor fogadta el az Országgyűlés.

Ez a törvény volt az, amelyet a bizottsági szóvivő emlegetett szerdán délben – a Közlöny egyébként épp a sajtótájékoztató végén, fél egy körül jelent meg, szokatlanul korán az elmúlt időszak esti, késő esti publikációihoz képest. A törvénymódosítást pedig – Mamer nyilatkozatához hűen – értékelte is a bizottság. Ebben az értékelésben ugyanakkor az is szerepel: az elfogadott jogszabályok teljesítését monitorozni fogja a testület.

A két jogszabály-módosítással tehát az úgynevezett horizontális feljogosító feltételeket teljesítette a kormány, ezzel elhárult az akadály az elől, hogy egyáltalán bármennyit kifizessenek Magyarországnak az ország számára a hétéves költségvetésből. Vagyis elvben a teljes 21 milliárdos keret kifizethető lenne, csakhogy vannak olyan összegek, amelyekhez más miatt nem férünk hozzá:

• 6,3 milliárd euró, ami a korrupciós kockázatok miatt, a jogállamisági eljárás keretében három nagy kohéziós alapot blokkol. (Ugyanez a feltételrendszer teszi elérhetetlenné a helyreállítás alapok, vissza nem térítendő támogatás és hitel, plusz egy különálló, de ide sorolt forrás – REPowerEU – összegét, ami 10,4 milliárd euró).
• 2,6 milliárd euró olyan célzott programokra, amelyek a menekültekkel való bánásmód, az akadémiai szabadság megsértése és az LMBTQI-közösség jogainak korlátozása miatt nem elérhető (ezeket az igazságügyi reformmal együtt horizontális feljogosító feltételeknek nevezik).
• 3 milliárd euró az úgynevezett tematikus feljogosító feltételek (például a vízgazdálkodás területén elvégzett beruházásokra vonatkozó terv elkészítése) hiánya miatt, amely egyes speciális programokhoz szükséges államigazgatási aktusokat takar.

Emlékezhetünk: a 6,35 milliárd euró az összeg, amelynek a kifizetésére már tavaly számított a kormány, mielőtt egy évvel ezelőtt kiderült, hiába kötötték meg a partnerségi megállapodást, a pénzek kifizetéséhez még a horizontális feljogosító feltételek teljesítése is várat magára.

Fontos világossá tenni: nem arról van szó, hogy az Európai Bizottság Magyarországra öntené ezt a pénzt, mivel utófinanszírozású pénzekről van szó, leginkább az elől hárult el az akadály, hogy pályázatokat írjanak ki a magyar boríték nem zárolt részére.

Hogy köze van-e mindennek ahhoz, hogy Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója kedden a Bloombergnek arról beszélt, Magyarország hozzájárul az Ukrajnának szánt támogatások (egy részének) folyósításához, ha feloldják a magyar pénzek zárolását? Jó eséllyel nem, hiszen mindez nem jelenti azt, hogy a jogállamisági eljárást is egyik napról a másikra lezárnák, vagy éppen úgy tekintenék, mintha Magyarország teljesítette volna a másik forrás, a helyreállítási alap (RFF) pénzeinek kifizetéséhez megszabott többi feltételt. Mégis áttörésről van szó, mivel eddig Magyarország számára a vissza nem térítendő támogatásoknál csak előleg kifizetését hagyták jóvá.