/ A poszt az admin engedélyével került ki.
Sziasztok!
Szeretném felhívni a figyelmeteket egy szuper lehetőségre, amelynek köszönhetően nyáron 2 hónapot töltöttünk Ázsiában.
Ennek a két hónapnak a legnagyobb részében – 6 héten keresztül – úgy laktunk Kuala Lumpurban (egész pontosan a külvárosban, de 25 perc metrózás után már ott is voltunk a központban), hogy egy forintot/dollárt/ringgitet sem fizettünk a szállásért. Erre a house sitting adott lehetőséget, amiről csak nem sokkal korábban hallottam, és mivel kisgyerekkel az önkénteskedés alapú szállás (pl. HelpX) nem opció, ezért úgy döntöttük, hogy kipróbáljuk ezt. Eredetileg egy laza 2-3 hetes portugál vagy spanyol házőrzést terveztünk, de egyszer csak szembejött egy maláj lehetőség, aminek nagyon örültem, mert korábban másfél évig éltem Ázsiában, és nagyon hiányzott már a kontinens.
Mi is a house sitting? Adott egy lakás vagy ház, amelynek a tulajdonosai elutaznak, de szeretnék, hogy valaki vigyázzon a házra, locsolja az állatokat és gondoskodjon az virágokról (vagy fordítva), az állat babysitting a leggyakoribb. Az erre szakosodott honlapokon válogathatunk a lehetőségek közül, annak függvényében, hogy mikor, mennyi időre és hova mennénk, valamint mi az, ami még belefér nekünk – sokan nem szeretnének vagy nem tudnak lovakat ellátni, míg másokat attól ver ki a víz, hogy öt macskával legyenek egy fedél alatt. Ha pedig Ázsiába megyünk, akkor nem csak a házban találkozunk állatokkal, néha még a játszótéren is megjelentek a majmok.
A honlapokra való regisztrálás nem ingyenes, de abszolút kifizetődik, ahova mi regisztráltunk (Mymindhouse) ott emlékeim szerint átszámolva nagyjából 10 ezer forintot fizettünk, ami mondanom sem kell, hogy elég hamar megtérül egy 6 hetes Kuala Lumpur-i szállásnál.
Őszintén szólva előzetesen nem sok esélyt adtam annak, hogy bárki egy olyan családot választana, ahol van egy kétéves kislány, akiben abszolút benne van a potenciál, hogy atomjaira bontson le egy házat 5 perc alatt, de kellemesen csalódtunk, mert az ázsiai családdal való megegyezés után megkerestek minket Dél-Afrikából és az USA-ból is. Nem is gondoltuk túl a dolgot, csütörtökön írtam a maláj házaspárnak, pénteken videochateltünk, és hétfőn már meg is volt a repjegy. Ezt máshogy nem is lehet, csak teljes gőzzel előre.
Egy nagy, kétemeletes házban laktunk, amihez tartozott egy kert, benne banáncserjével és ananászbokorral, valamint alkalmakként felbukkanó cibetmacskákkal. A három házi cicára vigyáztunk, és a dolog nem volt zökkenőmentes, mert egy ponton az egyik cica stroke-ot kapott, én pedig éjjel rongyoltam be vele az állatorvosi ügyeletre KL-be, úgyhogy sajnos ez abszolút benne van a pakliban. (A gyors közbeavatkozásnak köszönhetően a cica szinte teljesen rendbejött ).
Én a 6 hétben home office-ból dolgoztam, ami természetesen nem fér bele egy csomó embernek, de ez a házőrzéses dolog akkor is egy jó opció, ha például egy kéthetes nyaralás alatt nem szeretnétek fizetni a szállásért.
A house sittinggel töltött időszak után még két hetet utazgattunk Ázsiában, először Indonéziába, azon belül is Lombokra és a Gili-szigetekre mentünk. Bali nekem túl turistás volt anno, ezért választottuk Lombokot, ami sokkal autentikusabb ebből a szempontból, valamint Gilin is voltam pár éve egyedül, és mivel az az egyik kedvenc helyem a világon, így mindenképpen szerettem volna elvinni ide a kiscsaládot is, és ők is imádták. Lombokon a szállásunk a dzsungelben volt, majmok ugráltak a velünk szemben lévő fákon, Gilin pedig egy kis bungalóban laktunk, fél perc sétára a tengerparttól.
Ezután következett pár nap a kaotikus Ho Shi Minh-városban, Vietnámban, ahol annyi robogó volt, hogy még a járdán is dugókat okoztak. Ez a hely hozta el a legnagyobb kultúrsokkot, sokszor még én is csak kapkodtam a fejem, pedig azt gondoltam engem már nem lehet meglepni a kínai időszakom után.
Az utolsó megállónk Thaiföld fővárosa, Bangkok volt, ahol szintén elég más helyeket néz meg az ember, amikor családdal megy, és nem egyedül De a város mindenképpen elképesztő a gyönyörű épületeivel, a hatalmas varánuszaival és az isteni kajáival.
A kislányunkkal már azelőtt is többször repültünk, de csak Európán belül, izgultunk is hogyan fogja viselni a hosszú utazást, de nagyon rugalmas volt, sokkal nyitottabb lett a két hónap alatt, élvezte a kalandokat, és még most is napi szinten emlegeti miket csináltunk fél évvel ezelőtt.
A YouTube-csatornámon találtok olyan videót, amiben részletesebben is kifejtem a house sitting nyújtotta lehetőségeket, plusz a fent említett helyeket is megnézhetitek:
Ha már bármi kérdésetek lenne a house sittinggel – vagy a kisgyerekkel való utazással – kapcsolatban, akkor nyugodtan tegyétek fel.