Az ártérben hagyott autókban keletkezett károkat csak a teljeskörű casco téríti meg
Árvíz: Mire fizetnek és mire még csak nem is szerződnek a biztosítók?
Csak a teljeskörű casco segíthet azokon, akik árterületen hagyják az autójukat, s az áradó víz súlyos kárt tesz benne – közölte a CLB biztosítási alkuszcég, miután az ünnepek alatt az ország egyre több területén rendeltek el árvízkészültséget. Az elöntött ingatlanokban keletkező kárt a lakásbiztosítás alapján megtérítik a biztosítók, de belvíz ellen egyáltalán nincs biztosítás. Az árvízkárokat a kártérítési összeg pontos megállapításához azonban érdemes fotókkal dokumentálni – javasolja az alkusz.
Az előrejelzések szerint tovább fokozódik az árvízhelyzet az országban, s nem kizárt, hogy az áradó folyók hamarosan lakóingatlanokba is betrörnek. A víz okozta károkat a biztosítók megtérítik, de természetesen csak azoknál az ingatlanoknál, amikre már korábban kötöttek biztosítást a tulajdonosok. A „korábban” kitétel azért fontos, mert csak azok a szerződések élnek, amelyeket legalább két héttel a kárbejelentés előtt bejegyeztek – magyarázza Németh Péter. Azok tehát, akiknek a háza most kerül víz alá és ennek hatására kötnének gyorsan egy biztosítást, sajnos elkéstek, az már ebben a kritikus helyzetben nem segít rajtuk – figyelmeztet a CLB biztosítási alkuszcég kommunikációs igazgatója. Németh az árvízhelyzet miatt fontosnak tartja elmondani, hogy kritikus helyzetben a biztosítók gyorsan utalják a megítélt kártérítési összeget – vagy annak egy részét –, ám nem mindegy, hogy azt mi alapján kalkulálják ki. A károsultaknak ezért a saját érdekükben is fontos lehetőleg minden bekövetkezett megrongálódást fotókkal a lehető leggyorsabban és legrészletesebben dokumentálni. Érdemes azt is megörökíteni – ha látható –, hogy például a pincében, az udvaron vagy a ház helyiségeiben hol állt a víz, mert ennek segítségével a biztosító kárfelmérője pontosabban meg tudja állapítani a kártérítési összeget.
Aktívnak és a biztosítóval együttműködőnek kell lenni a kárbejelentéskor – tanácsolja Németh. Ez azt jelenti, hogy a bekövetkezett állapot dokumentálása után a legrövidebb időn belül meg kell kezdeni a kármentést, vagyis a víz alá került tárgyak, bútorok, értékek kimenekítését. A szakértő szerint a hibák számbavételekor érdemes aprólékosnak lenni, egyetlen friss repedést sem szabad figyelmen kívül hagyni, mert ezekért utólag nem fog fizetni a biztosító.
Belvíz ellen viszont nincs biztosítás. A biztosítóknak helyrajzi szám alapján rajzolt belvizes térképük van, s az ilyen területre épült ingatlanokra eleve nem szerződnek – magyarázza a CLB szakértője. Nem jár jobban az sem, aki ártéren hagyja a járművét – ilyenről az elmúlt napokban az árvízvédelmi figyelmeztetés ellenére többről is lehetett hallani –, s a kötelező biztosításban bízik. A víz által okozott kárt ugyanis a kgfb nem, csak a teljeskörű casco téríti meg. Németh javasolja, az áradó folyók mellett élők az első riasztásra helyezzék biztonságba a járművüket.
A CLB általános tapasztalata szerint sokan keveslik a kártérítési összeget, ami messze elmaradhat egy tönkrement tévé, hűtő vagy bútor új árától. Erre a régen kötött és soha nem frissített – vagyis a szerződéskötés óta újonnan vásárolt ingóságokhoz nem igazított – biztosítás az oka. A kártérítési összeget ugyanis a szerződésbe foglalt vagyonérték alapján kalkulálják a biztosítók, s ha az mélyen elmarad a mai áraktól, akkor a kártérítési összeg is csalódás lesz. Nem véletlen, hogy a CLB minden lehetséges kommunikációs formában visszatérően figyelmeztet: a lakásbiztosításokat érdemes 4-5 évente átnézni, s ha kell frissíteni. Egy ilyen „aktualizálás” nem magasabb díjat, hanem korszerűbb, több mindenre kiterjedő szerződést és biztonságot eredményez – magyarázza a CLB kommunikációs igazgatója.