Elhisszük-e, hogy csak két magyar arany terem a párizsi olimpián?

Hatvankettő. Mostanáig ennyi kvótát szereztek (vagy értek el a részvételhez szükséges szintet) magyar versenyzők a nyári párizsi olimpiára, de a sportvezetők reményei szerint ennek akár a háromszorosa is összejöhet. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) most 160-180 fős küldöttséggel kalkulál, azaz a tokióihoz hasonló méretűvel.

Ahhoz, hogy ez összejöjjön, a még kijutásra esélyes csapatoknak élniük kell a lehetőséggel. Tokióban a férfi és női vízilabda-válogatott mellett a női kézilabda-válogatott képviselte Magyarországot. Ezek közül jelenleg csak a férfi pólósoknak van kvótájuk – a fukuokai vb-döntőbe jutással szerezték meg, amelyet aztán meg is nyertek –, de esélyük a többieknek is van. Sőt, rajtuk kívül a férfi kézisek és a női kosárlabda-válogatott, illetve a 3×3-as kosárválogatottak is ott lehetnek, ha sikerrel veszik a selejtezőt, pótselejtezőt.

Nézzük sorban. A női vízilabdázóknak – akik Tokióban bronzérmet nyertek – még két esély adódik a kijutásra, az első a január 5-13. között zajló eindhoveni Európa-bajnokság. Ezen egy kvótát lehet szerezni, az a csapat kaparintja meg, amely aranyérmes lesz, vagy a már kvalifikált hollandokon és spanyolokon kívül a legjobb helyezéssel zár. Oda lehet érni az olimpiára a február 2-18. között megrendezendő dohai világbajnokságon is, ahol két kvóta vár gazdára, amelyet a két legmagasabban rangsorolt, még nem kvalifikált együttes kap meg. Az esélyekről Mihók Attila társ-szövetségi kapitány (Cseh Sándorral vette át a csapat irányítását a tavaly nyári vb után) novemberben így nyilatkozott: „Ezt mondtam a kinevezésünk idején is: ellentétben a korábbi évekkel, amikor az olimpiai selejtezőtornán azokkal kellett megvívni a helyekért, akik még nem kvalifikáltak, most a világbajnokság keretén belül előfordulhat, hogy a döntő mérkőzésekig nem találkozunk hasonló helyzetben lévő, közvetlen riválissal, és ez megbolondíthatja a rendszert. (…) Noha mindenkitől azt halljuk, hogy nehezebb nem kijutni, mint igen, azt finoman jelezném: ez igaz lenne, ha a három fennmaradó helyért az olasz-görög-magyar-kanadai négyes egymással küzdene kizárólag. De felesleges ezen gondolkodni – megyünk tovább, ha kell, fejjel a falnak, aztán lesz, ami lesz.”

A női kézilabdázók – akik Tokióban hetedikek lettek – hajszálnyira voltak attól a december eleji vb-n, hogy elessenek a kijutás lehetőségétől, de néhány percnyi jó játékkal sikerült megmenteniük a sanszot. Bár az eredetileg kitűzött cél, a nyolc közé jutás nem sikerült a csapatnak, a középdöntő utolsó meccsén hat gólos hátrányból fordítva, egyetlen találattal megverte a horvátokat, így becsúszott a tizedik helyre. Ez azt jelentette, hogy részt vehet az olimpiai selejtezőtornán, ahol Svédországgal, Kamerunnal és Japánnal mérkőzik majd. A csoportból két ország jut tovább.

A legkeményebb ellenfelek itt a svédek lesznek, akik a vb-n a végső győztes franciáktól kaptak ki az elődöntőben, és végül a negyedik helyen zártak. Kamerunt a csoportkörben simán, 39-20-ra verte Golovin Vlagyimir csapata, így ellenük vélhetően nem lesz majd nagyon nehéz dolga. A japánokra azonban oda kell figyelni, hiszen nekik a középdöntőben a dánokat is sikerült megcsípniük (igaz, végül csak a 17.-ek lettek).

A szövetségi kapitány is arra számít, hogy az ázsiai csapat elleni mérkőzés lesz majd a döntő a torna végeredménye szempontjából. „Egyáltalán nem egyszerű ellenfél. (…) Senkihez sem hasonlítható stílusban játszanak, ezért nehéz rájuk felkészülni, védekezésben nyitottak, támadásaik hosszú lefolyásúak” – magyarázta a szakvezető.

A magyar válogatott számára segítség lehet, hogy csak Debrecenig kell utaznia az április 11-14. között zajló tornára, a nemzetközi szövetség ugyanis a Magyar Kézilabda-szövetség pályázatát fogadta el a rendezésre.

A férfiaknak – akik legutóbb a londoni olimpián szerepeltek – is két esélyük van megszerezni a párizsi kvótát, de az egyik meglehetősen halovány: a január 10-28. között zajló Eb-ről az léphet tovább, aki győz, vagy a már kijutott Dánia és Franciaország mögött a legjobb eredményt éri el. A másik lehetőség – akárcsak a nőknél – a selejtezőtorna, amelyet március 14-17. között rendeznek majd. Erre a csapat a tavaly januári vb-n elért nyolcadik helyezése okán szerzett helyet, ám az, hogy kikkel és hol kell majd megmérkőznie, majd csak az Eb után derül ki. Ennek a rendezésére is jelentkezett a magyar szövetség.

A magyar női kosárlabda-válogatott 1980-ban vehetett részt először és utoljára az olimpián, akkor Moszkvában – a többek között az amerikaiak távollétében – a negyedik helyen végeztek. Négy évvel később is kvótát szerzett a csapat a játékokra, ám a szocialista blokk bojkottja miatt nem indult Los Angelesben. Azóta pedig egyszer sem sikerült a kvalifikáció. Most azzal, hogy az együttes a negyedik helyen végzett a nyári Európa-bajnokságon, ott lehet az olimpiai selejtezőben, és Sopronban február 8-11. között kivívhatja a párizsi részvételt. „Az olimpiai ezüstérmes japánok játsszák a legkülönlegesebb kosárlabdát öt külső játékossal és nagyon mozgékonyan. Bízom benne, hogy érvényesíteni tudjuk majd ellenük a mi erényeinket. Kanada bombaerős, nekik nem is a selejtező a cél, hanem az olimpiai elődöntő. A spanyolokat az elmúlt években sokat láttuk, belőlük tudunk talán a legkönnyebben felkészülni” – mondta Székely Norbert szövetségi kapitány az ellenfelekről, amelyek közül egyet kell biztosan megelőzni az olimpiai kvóta megszerzéséhez.

Ahogy említettük, még akár a 3×3-as kosárlabda-válogatottaknak is szurkolhatunk majd Párizsban. A női csapat még két selejtezőn is bezsebelheti a kvótát, ez elsőt Hongkongban, a másodikat pedig Debrecenben rendezik majd, utóbbit május 23-26. között. Azon az eseményen a rendező jogán a férfiak is elindulhatnak.

Jelenleg 12 sportágban van kvótájuk magyar versenyzőknek (Tokióban 22, Rióban 20, Londonban pedig 21 sportágban képviselték versenyzők a magyar színeket), de a csapatsportokon kívül még számos más sportágban is zajlik a kvalifikációs időszak. Nem szereztünk/osztottak még kvótákat például asztaliteniszben, cselgáncsban, teniszben, triatlonban vagy vívásban, amelyek közül többen nemcsak, hogy a kijutásra, de a jó szereplésre is van esély.