Október 1-jétől módosult a fizetési meghagyásos eljárás. Így az elektronikus ügyintézésre kötelezettek számára teljesen elektronikussá vált az eljárás. Ha velük szemben fizetési meghagyást bocsátanak ki, akkor azt az elektronikus tárhelyükre kézbesítik, emiatt tovább gyorsul a folyamat.
Fizetési meghagyásos eljárást bárki kezdeményezhet, akinek tartoznak. A lejárt pénzkövetelés eredhet egy ki nem fizetett számlából, egy vissza nem fizetett kölcsönből, illetve egy el nem végzett – de kifizetett – munkából vagy egy károkozásból is. Ezt az eljárást az indíthatja, akinek van belföldi kézbesítési címe, és az adósa is rendelkezik belföldi kézbesítési címmel. Hárommillió forintot meg nem haladó pénzkövetelésre nem lehet közvetlenül bírósági pert indítani, hanem fizetési meghagyásos eljárás útján érvényesíthető a követelés. Három és 30 millió forint között bírósági eljárás és fizetési meghagyásos eljárás is választható, míg 30 millió forint feletti tartozás érvényesítése esetén mindenképp bírósághoz kell fordulni. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) tájékoztatása szerint lejárt tartozások miatt tavaly 409 ezer fizetési meghagyást kezdeményeztek.
A legtöbb eljárást követeléskezelők, közműcégek, mobilszolgáltatók kezdeményezték. Az esetek túlnyomó többségében tízezer és hárommillió forint közötti tartozást akartak beszedni. Miután a fizetési meghagyást a közjegyzők bocsátják ki és nem egy bíróságtól érkezik a levél, vannak, akik hajlamosak ezt nem túl komolyan venni. Azt gondolják, hogy ez is csak egy újabb felszólítás, amire nem kell válaszolni. Ez súlyos tévedés! Ha valaki fizetési meghagyást kap, mindenképpen vegye át, hogy a kézhezvételtől számítva tizenöt napon belül reagálhasson a tartalmára. Arra is van megoldás, ha valóban tartozik, csak nem tud fizetni, mert nincs pénze. Dr. Tóth Ádám, a MOKK elnöke ezért azt javasolja, hogy aki átmenetileg nem tud fizetni, az kérelmezheti a részletfizetést, illetve fizetésre halasztást, azaz halasztott fizetést, későbbi teljesítés engedélyezését is kérheti. Ehhez nyilatkozni kell a kötelezett vagyoni helyzetéről, hogy lássa a közjegyző: a kötelezett részleteiben meg tudja fizetni a tőle követelt összeget vagy néhány hónap haladék után képes lesz rá.
Figyelem! Erre azonban kizárólag az ellentmondásra nyitva álló határidőben, azaz a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül van lehetőség az ellentmondással egyező módon:
- szóban bármely közjegyzőnél vagy
- levélben az eljáró közjegyzőnél, illetve
- elektronikus iratbeadásra kötelezett személyek esetében a MOKK rendszerén keresztül.
Az eljárások gyorsítása, papírmentessé tétele miatt az elektronikus ügyintézésre kötelezettek – mint például a gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok, alapítványok, egyesületek, valamint az ügyvédek, jogi képviselők – már eddig is csak elektronikusan, minősített elektronikus aláírás és időbélyegző használatával nyújthattak be fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet. De ide tartoznak azok a társasházak is, amelyeknek van ügyvédje, vagy közös képviselője kft., bt. vagy egyéni vállalkozó.
Október 1-jétől tovább egyszerűsödött az eljárás: az elektronikus ügyintézésre kötelezettek ugyanis nem postán, hanem elektronikusan, a cégkapun, a tárhelyükön keresztül kapják a meghagyást, továbbá az összes, az eljáráshoz kapcsolódó iratot, például a hiánypótlási felhívást.
Ha a közjegyző szabályosnak talál egy elektronikusan kezdeményezett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, akkor három munkanapon belül kibocsátja a fizetési meghagyást. Ha a címzett a kézbesítéstől számított 15 napon belül nem vitatja a követelést, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és végrehajtási eljárás is indítható a kötelezettel szemben.
Ha valaki vitatja a pénzkövetelés jogosságát vagy a tartozás összegét, ellentmondással kell élnie. Ezt az e-ügyintézésre kötelezettek elektronikus úton, de nem e-mailen, hanem a MOKK rendszerén keresztül tehetik meg. – A fizetési meghagyás elektronikus kézbesítésével tovább gyorsul és egyszerűsödik az eljárás, amellyel a kezdeményezők hozzájuthatnak jogos pénzkövetelésükhöz. Az elektronikus ügyintézésre kötelezetteknek figyelniük kell arra, hogy ha a tárhelyükre fizetési meghagyás érkezik, arra időben reagáljanak, különben az jogerőre emelkedik, és a jogosult végrehajtást kezdeményezhet – állítja dr. Szécsényi-Nagy Kristóf, a MOKK jogi ügyvezetője.
De nem csak a kibocsátás módja változott, októbertől a fizetési meghagyást kezdeményezőknek meg kell adniuk a kötelezett adószámát is, amennyiben az rendelkezik ilyennel. A NAV adatbázisából, illetve a cégjegyzékből ez egyszerűen lekérhető.
Az eddig teljesen papíralapú európai fizetési meghagyásos eljárásnál októbertől a cégkapuval rendelkezők már csak elektronikus úton kezdeményezhetik az eljárást. A legfontosabb feltétel, hogy valamelyik félnek Magyarországon kívül más EU tagállamban legyen a szokásos tartózkodási helye vagy székhelye.
Ami itt nagyon szépen le van írva, hogy megint sikerült olyan törvénymódosítást bevezetni, amitől nagyon jó lesz neküknk.
A valóság persze nem ilyen rózsa szín, sőt elég sötét.
Okt. 1-ől, ha cégkapura törénik a közjegyzői kamara értesítése, nem lehet megnyitni mellékletként a fizetés meghagyás dokumentumot, mivel ehhez előbb egy prgramot kell telepíteni. A megnyitáshoz, és az ellentmondáshoz elektronikus aláírással kell rendelkezni.
Ma cégek töredéke rendelkezik elektronikus aláírással, hisz az erről szóló törvényben nincs is benne a közjegyzői kamarával való kapcsolattartsához, sőt a bíróságokkal való kapcsolattartáshoz sem, az elekrtonikus aláírás szükségessége.
Sőt, az elektronikus aláírásról szóló törvény szerint, az elektronikus aláírás meglétére nem lehet az ügyfeleket kötelezni.
Ráadásul az érdemi irathoz, és ellentmondáshoz informatikusi tudással kell rendelkezni, mint tudjuk Magyarországon 10 millió ember ilyen tudással van felvértezve. Az ellentmondásra való 15 nap határideje nem a feltöltött program után történő tényleges fizetési meghagyás tartalmának megismerésétől számít, hanem amikor a kamara értesítését megnyitja az ügyfél.
Ez olyan, mint amikor kap az ügyfél egy tértivivevényes levelt, és vagy a lakáson bedobott értsítés, vagy a postafiókba tett értesítéstől kezdődne,a 15 nap, ami nyilván nem így van, hisz a határidő a ténylegesen átvett levél dátumtól kezdődik.l A vonatkozó jogszabály szerint, ha valaki – bár mely okból nem tudott élni az ellentmondással 15 napon belül – jogerőre emelkedik a követelés, azaz végrehajtásra kerül, de ebben az esetben ha a követelés nem is volt valós, akkor sem lehet később bíróságon az ügyfélnek az igazát érvényesíteni, mert nem lehet ezután ugyan azon ügyben bírósághoz fordulni.
Ez az eljárás alkalmas arra, hogy bárkit megfosszanak a vagyonától, vagyis ki lehet fosztani mindekit.
Az Igazságügyi Minisztérium szerint ez így akkor is rendben van. Rendben van?
Pedig a Magyar Alaptörvény szerin: B.cikk 1) pont, Magyarország független, demokratikus jogállam.
Az Európai Bizottság 2018-ban bemutatott jogállamisági definiója:
„A jogbiztonság megköveteli, hogy valamennyi közhatalmi jogosítványt törvényes korlátok között, a demokrácia értékeinek és alapvető jogoknak megfelelően, valamint független és pártatlan bíróságok felügyelete mellett alkalmazzanak. Különösen megköveteli, hogy a törvényesség, a jogbiztonság, a végrehajtó hatalom önkényességének tilalma, a hatalmi ágak szétválasztása, és a független bíróságok által biztosított hatékony bírói jogvédelem elveit tiszteletben tartsák.”
Az Európa Tanács égisze alá tartozó Velencei Bizottság az alábbi feltételeket követeli meg a jogállamisággal kapcsolatban:
Jogszerűség: átlátható, elszámoltatható, és demokratikus pluralista törvényhozás
Jogbiztonság: érthető törvények kiszámítható következményekkel
Önkényes döntések tilalma.
Ezek csak részletek a fenti Európai Unióhoz kötődő szervezetek definiciójaikból.
„Jó miniszter asszony” meg azt mondta, hogy nem is értelmezhető a demokratikus jog állam ténye, mert nincs ilyen meghatározás.
Mondjuk ő ült éveket a mi pénzünkön az Unióban.
T.A.