A rendre jól helyezkedő politikus bejelentése idején már a célegyenesben lehettek a tárgyalások. Hatalmas meglepetést nem is okozott a hír. A kíváncsiságot inkább az tartotta fenn, hogy a verhetetlen ellenzéki bástyaként számontartott város mit kezd a sokat bírált kínai nyomulással, a felső utasításra felpuhuló engedélyezési gyakorlattal és a nyilvánosság teljes kizárásával.

Egyelőre úgy tűnik, hogy némán tudomásul veszi a NER működéséből fakadó anomáliákat. Az ellenzéki pártok is csendesek. Az LMP mindössze az állami támogatás mértékét firtatta, míg a Jobbik–Konzervatívok politikai tevékenysége abban merült ki, hogy helyi népszavazást követeltek minden nagyberuházás előtt.

Az MSZP-t és a pártokat 2019-ben az Összefogás Szegedért Egyesületre cserélő Botka László szempontjából a BYD főnyereménynek bizonyulhat, hiszen a júniusi önkormányzati választás előtt van aprópénzre váltható üzenete is. Huszonkét éves regnálása alatt a Fidesz mindig azzal ostorozta a polgármestert, hogy képtelen volt nagy léptékű termelő beruházást hozni a városba, ő pedig azzal hárított, hogy Szeged a fenntarthatóságra törekszik, így minden támogatást a tudásközponti szerep erősítésére áldoz. Ennek jegyében támogatta az önkormányzat a még a baloldali kormány által Szegednek kilobbizott lézerközpontot. Botka azonban támadási felületként könyvelhette el a hiányolt iparfejlesztést.

Hiába aratott fölényes győzelmet a beruházások elmaradásával kampányoló fideszes Nemesi Pál felett 2019-ben, Botka igyekezett orvosolni a problémát. Most a számára legjobb időzítéssel érkezik a bejelentés: az önkormányzati választások előtt néhány hónappal végleg kifoghatja a szelet az amúgy is meglehetősen gyenge helyi Fidesz vitorlájából. Persze ezt az ajándékot jórészt az országot maga alá gyűrő Fidesz nehézsúlyú politikusainak köszönheti, köztük Lázár Jánosnak.

A volt hódmezővásárhelyi polgármester régóta Szeged és a saját városa összenövését tervezve sürgölődik a régió fejlesztése körül. Bár a hétvégén látványosan búcsút vett Hódmezővásárhely parlamenti képviseletétől és polgármesteri posztjától, senki sem hiszi, hogy lemondana helyi ambícióiról, ezekben pedig végig partnert látott Botkában. Márpedig a BYD szegedi megjelenése Lázár érdekeit is szolgálja.

Van azonban még feladat a gyártás megindulása előtt. A kínai beruházó egyelőre meg sem vette a területet, annak kialakításán az önkormányzat munkálkodik. Már tavaly tavasszal megkezdték az előkészületeket, holott akkor még egyáltalán nem volt biztos, hogy Szeged lesz a befutó. Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester szerint ezzel nem vállaltak nagy kockázatot, mert ha a terület nem kell a kínaiaknak, majd kell másnak.

Hónapokkal ezelőtt elindították az előzetes környezetvédelmi hatásvizsgálatot, a lőszermentesítéssel már majdnem végeztek, a régészeti vizsgálatok műszeres részén is túl vannak. Az alpolgármester szerint szerencsés, hogy a gyár tervezett területének egy része már készen várja az építkezés megkezdését. A BYD ugyanis azt a 100 hektár körüli, egykor állami földet is birtokba veszi, amelyet eredetileg a Pick Zrt. akart hasznosítani, el is pucoltak előle minden akadályt, de végül a cég elállt a fejlesztéstől.

A maradék 200 hektár előkészítésére az önkormányzat kapott az államtól még a nyáron 20 milliárd forintot. Ebből futja arra, hogy a földeket kivonják a művelés alól. Nemrég további 46 milliárdot ítélt meg a kormány, ennek kétharmadát vízügyi munkákra kell fordítani. (Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a HVG-nek azt írta, az algyői szivattyútelep és árvízkapu fejlesztésére mennek majd a többletforrások, hogy el lehessen vezetni a csapadékvizet a fejlesztési területről.)

A kisajátítási folyamat még le sem zárult, de a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások szabályozása megengedi, hogy már az esetleges viták és alkudozások alatt megkezdődjön a munka. Jelenleg az egyik csatornához kapcsolódó villamossági szereléseket végzik nagy munkagépekkel. Itt szeretett volna 40 éves Rába-Steigerével eljutni a földjeihez Lőcsei Mihály, de a gépek egy időre elzárták a csatorna átjáróját.

A gazdálkodó területét nem érinti a kisajátítás, éppen annak határán van a most is bevetett földje. Lőcsei, aki ismeri azokat, akik most kényszerűen felhagyhatnak a gazdálkodással, nem biztos abban, hogy nem szippantja-e be később az ő földjeit is a kínai beruházás. A földtulajdonosok közül többen keveslik a pénzt, amit a kisajátítás fejében felkínáltak számukra, az elszántabbak fogadkoznak, hogy akár Strasbourgig is elmennek. Mire ítélet lesz, addigra beindulhat a termelés a szegedi gyárban. A terv szerint 2025-ben legurul a gyártósorról az első autó, ehhez pedig még az idén be kell fejezni az építkezést.

December 22-éig gyakorlatilag hírzárlat volt a beruházás kapcsán, és noha a bejelentés megtörtént, a BYD január végéig nem kíván részleteket közölni. A beruházó számára elsősorban a város határ menti elhelyezkedése, az egyetem, a lézerközpont mint kutatóhely és a közlekedési csomópontok közelsége volt vonzó, de még a talaj szerkezetét is megvizsgáltatta, hogy lássa, mennyit kell költeni az alapozásra. Az sem titok, hogy telekadót sem kell majd fizetnie, és az építményadó egy részét is elengedi az önkormányzat. E kedvezmények egyébként nem csak a BYD számára elérhetőek, a beruházók nagyvonalú fogadását évek óta rendelet szabályozza.

Az uniós fennhatóság alatt működő lézerközpont egyszer akár kapcsolódhatna is a kínai gyártásfejlesztéshez. Az alapítványi formában működő Szegedi Tudományegyetem, a Mol és az Audi részvételével egy Járműipari Kompetencia-központ is alakult. Ez persze egyelőre a fosszilis üzemanyagokra van kitalálva, de egy újratervezéssel itt is fordulat jöhetne. Szabó Gábor kuratóriumi elnök a HVG-nek azt mondta, hogy hosszabb távon nem kizárt az együttműködés. Az már csak afféle szerencsés véletlen, hogy a Budapest–Belgrád vasútvonal építése miatt a Szeged–Szabadka vonalat is kénytelenek voltak korszerűsíteni. A Budapestre vezető vágányok ugyanis, ahogy a sztráda aszfaltcsíkjai, szintén nincsenek messze a leendő gyárteleptől.

Lokálisan persze vannak beruházásellenes hangok, és nem csak a kisajátítási árat keveslőké. Béketelepen is zúgolódnak – ez az a városrész, amely mellett a gyár épül. Az új osztásban házat építők úgy tudják, hogy az üzemi épületek távolabb esnek majd, de a közeli töltés mögé egy négysávos utat terveznek. Már egy szeptemberi lakossági fórumon is kérdésekkel ostromolták a DK-s önkormányzati képviselőjüket, de Fodor Antal nem volt túl sok információ birtokában – a helyiek azt suttogják, titoktartási kötelezettség akadályozta a tájékoztatásukat. Fodor a HVG-nek most azt mondta, hogy amint többet tudnak a beruházásról, ismét fórumot fognak tartani.

A városfejlesztési alpolgármester is ismeri a panaszokat, de hangsúlyozza: mindenki tudta, hogy a szomszédságában egy ipari parknak kijelölt terület húzódik. Az önkormányzat igyekszik enyhíteni a beruházással járó hátrányokat, a lakóövezet és az üzem közé például háromsoros erdőtelepítést terveznek. Korábban volt útfejlesztés a lakóövezetben, egy körforgalom is épült, ebbe vezették volna az 502-es utat, de ezt áttervezték, hogy a gyári munkások műszakváltáskor se növeljék a városrész forgalmát.

Kérdés persze, honnan érkeznek majd. Az építkezés idejére a kormány mindenesetre lehetővé tette a területen konténerszállások felállítását. Később ázsiai munkások is dolgoznak majd a gyárban, de Nagy Sándor szerint a szegediek toleránsabbak az átlagosnál. Lesz alkalom ellenőrizni az állítását. A munkaerő „beszerzése” sokakat izgató kérdés, hiszen a megyében 2,3 százalékos a munkanélküliség, sok tartalék nincs. Szakértők szerint Békésben és a Vajdaságban is találni dolgos kezeket.

Az alpolgármester mindenesetre optimista: abban bízik, hogy hosszú távon a más kultúrával rendelkező gigavállalkozás is nagyobb bizalommal lesz a magyar munkavállalók iránt, és fordítva. „Ez egy hosszú tanulási folyamat mindegyik fél részéről.” Hogy a BYD projektje valami újnak a kezdetét jelenti-e, egyelőre nem tudni. A beruházás odaítélése és kommunikálása viszont annak a tanulási folyamatnak a végét jelentheti, hogy az iparfejlesztés területén mindenkinek alkalmazkodnia kell a „nemzeti együttműködéshez”, és feltételek nélkül el kell fogadnia a kulcsrakész gyárat.

Borítóképünkön a BYD gyártósora / fotó: BYD

A hvg360 tartalma, így a fenti cikk is, olyan érték, ami nem jöhetett volna létre a te előfizetésed nélkül. Ha tetszett az írásunk, akkor oszd meg a minőségi újságírás élményét szeretteiddel is, és ajándékozz hvg360-előfizetést!