Magyarországon 2050-re a halálozási listán is első helyre kerülhet a demencia, hatalmas terhet jelentve nemcsak az egészségügynek, hanem a hozzátartozóknak is. Pedig a rizikófaktorok csökkentésével az esetek több mint 40 százaléka megelőzhető lenne. Alámerültünk a hazai vizsgálatok világában, hogy megtudjuk: milyen tünetekkel érdemes orvoshoz fordulni, miért hasznos keresztrejtvényt fejteni, milyen sportot végezzünk, és mit (ne) együnk, ha el akarjuk kerülni a demenciát, vagy az Alzheimer-kórt. Eközben azt is megtudtuk, mivel készül a kihívásra a kormány, és milyen magyar kutatások zajlanak a háttérben.
Néhány fehér pötty, amiknek nem kellene ott lenniük – laikusként mindössze ennyi, amit a falra nagyban kivetített MR-leleteimen látok (kapcsolt képünkön nem ez szerepel). Eddig azzal nyugtattam magam, hogy talán az MR- gépben való 40 perces fészkelődés miatt nem lett tökéletes a kép, a kiértékelés után azonban kénytelen vagyok elfogadni, hogy nem a képalkotással, hanem a cukorháztartásommal van gond. Mint ahogy azt a meglepő tényt is, hogy az elmúlt hetekben elvégzett vizsgálataim szerint hiába vagyok még csak 43 éves, nem dohányzom, nem iszom alkoholt és mostanában igyekszem sportolni is, mégis azon magyarok körébe tartozom, akiknél valamilyen szinten – az én esetemben éppen a nem megfelelő cukorszint és annak következményei miatt – megnövekedett a stroke, és a demencia kockázata.
Ezzel azonban egyáltalán nem vagyok egyedül. Magyarországon becslések szerint most is körülbelül 250 ezer demenciával diagnosztizált ember él (ez az esetek háromnegyedében Alzheimer-kórt jelent), ha pedig a családtagjaikat is beleszámoljuk, akár egymillió embert is érinthet a betegség. Más szóval: minden tizedik magyart.
| Demencia vagy Alzheimer? |
| A közvélekedéssel ellentétben a demencia nem egy konkrét betegség, hanem olyan betegségek gyűjtőfogalma, melyek során az agyban található idegsejtek funkciója károsodik. Egyik leggyakoribb formája az Alzheimer-kór. Nevét Alois Alzheimerről kapta, aki ideggyógyászként 1907-ben elsőként írta le a betegség jellemzőit. |
Aki azt hiszi, hogy soha semmilyen formában nem fog találkozni a demenciával, az nagy valószínűség szerint téved: a számok a következő néhány évtizedben a legoptimistább becslések szerint is robbanásszerűen nőni fognak. Kutatók azt valószínűsítik, hogy
a világon 2050-re gyakorlatilag megtriplázódik a demenciában szenvedők száma, hatalmas terhet jelentve mind az egészségügyi, mind a szociális rendszereknek.
Van azonban jó hír is: bár elsőre meglepőnek tűnik, a megfelelő rizikófaktorok csökkentésével és életmódváltoztatással az esetek 40 százaléka, vagyis majdnem fele megelőzhető.
A demenciával és az Alzheimer-kórral kapcsolatban az egyik leggyakoribb tévhit, hogy genetikai eredetű, és semmit nem lehet tenni ellene. Ahogy az én példám is mutatja, ez egyáltalán nem így van: olyanoknál is megnövekedhet a kockázat, akiknek egyik oldalon sem fordult elő a családjában a betegség. A rizikófaktorok pedig néha egészen egyszerűek: az életmód, a táplálkozás, a környezet, a magány vagy akár iskolai végzettség is meghatározhatja, kinél alakulhat ki nagyobb eséllyel.
Horváth András Attila
Reviczky Zsolt
„Létezik családi eredetű Alzheimer-kór, de ez esetben rendkívül erős tüneteket okoz és nagyon korán megjelenik. A mi legfiatalabb betegünk például 28 éves volt” – mondta a hvg360-nak Horváth András Attila, a budapesti Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet égisze alatt működő Neurokognitív Kutatási Központ igazgatója. „Úgy szoktunk fogalmazni, hogy a 65 év előtt megjelenő Alzheimer-kór genetikai meghatározottsága magasabb, mint az efölött jelentkező betegségé. Ez nem azt jelenti, hogy a demenciának nincs genetikai háttere, csak sokan azt felejtik el, hogy ez a legtöbb betegségre igaz.”
Magyarországon a kormány novemberben jelentette be a Nemzeti Demencia Program elindítását, melynek célja, hogy az egészségügyi és szociális ellátórendszerrel szorosan együttműködve, kiemelten kezelje a problémát. A háttérben ugyanakkor már hosszú évek óta komoly idegtudományi kutatások folynak, részben a Freund Tamás neurobiológus akadémikus (2020 óta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke) kezdeményezésére létrehozott Nemzeti Agykutatási Program keretén belül.
hvg.hu
A városházán a demencia már első helyen van