Zsidó őslakók. A honfoglaló magyarokkal jöttek be Magyarországba 890 körül. 955-ből fennmaradt egy spanyol zsidó tudósnak és államférfinek Chászdái ben Jichák ibn Sáprutnak egy feljegyzése, amelyben beszámol arról, hogy 953-ban tudomást szerzett olyan «izraelitákról», akik «a magyarok (Hungrin) országában laknak». Ez a spanyol zsidó tudós a kozár birodalom chágánjával akart összeköttetésbe lépni, mert a kozárokat az eltűnt zsidó törzs egyikének tartotta. A magyar zsidókat, akikről tudták, hogy kapcsolatuk van a kozár birodalommal, kérette felkésőbb Chászdái a horvát király által, hogy levelét juttassák el a kozár chágánhoz, amit aztán a magyar zsidók el is küldtek azon az úton, amelyen a honfoglaló csapatok annakidején keresztül haladtak. Ezek a zsidók a magyarokkal a legnagyobb egyetértésben éltek, egyforma jogaik voltak, ugyanolyan szabadságot élveztek és ez az egyenjogúság fennállott egészen a kereszténység végleges elterjedéséig. A honfoglaló seregek, az új hazában talált nyugat-európai zsidókat és azokat, akik később származtak ide, idegennek tartották és ugyanúgy bántak velük, mint a többi bennszülött népekkel: ellenállásukat leverték, behódolásukat elfogadták. Ezek a bennszülött zsidók fajra és nyelvre erősen különböztek a honfoglalóktól, akik magyarok és kozárok voltak, ha az egy részük által elfogadott zsidó hitet nem tekintjük. Ezek fegyverforgató harcosok voltak, akik az ázsiai szokásokat hoztak magukkal és mint fegyveres hódítók léptek fel, a bennszülött zsidók pedig már az ekorbeli többi európai zsidók módja szerint éltek, nem volt kenyerük a fegyverforgatás és nyugati hittest véreikhez hasonlóan kereskedéssel, meg kézműiparral foglalkoztak. (V. ö. Kohn Sámuel, «A zsidók története Magyarországon».) A történelmi fejlődés természetesen régen elmosta a különböző származású magyar zsidók jellegzetes különbségeit és ma már nincs magyar zsidó család, amely a zsidó őslakókig vagy a honfoglaláskor itt talált nyugati zsidókig vezethesse vissza származását. Ennek következtében a fogalom is átalakult és anakronizmusként hatna, ha a zsidó lakosság valamely rétegére a Zs. kifejezését alkalmaznók. Az autochton zsidók kifejezéssel legföljebb a tősgyökeres zsidókat azoktól a zsidóktól különböztetjük meg, akik a közelmúltban vándoroltak be az országba és még nem asszimilálódtak a magyar zsidókhoz, vagy nem szerezték még meg az állampolgárságot, amely a zsidóknak adott jogegyenlőség alapja.
természetesen ez is ugyan olyan hazugság mint a zsidó-keresztyén „kultúrkör”. – régi szadeszos bolsevik ige.
a kazároknak semmi köze a zsidókhoz, csak zsidó vallás gyakorlók voltak
a magyarok is pogányok voltak,majd lettek keresztény vallás gyakorlók
Szeretnétek talajt fogni, gyökértelenek!? Olyanok vagytok, akár a románok. Kitaláljátok a történelmeteket. Természetesen mindig onnan származtok, ahol éppen éltek.
Egyébként meg nyugodjatok le a pitschába ! A viselkedésetek így is úgy is elárul benneteket , akárhol vagytok a világban és akárhonnan jöttetek. Nincs olyan egészséges nemzet, amelyik hosszútávon elviselné azt a sok szemétséget, aljasságot, tolvajlást, átverést,
Nem kell kitalálni. Már jóval Árpád előtt bejöhettek az avarokkal. Már akkor is adót fizettünk. FELVETTÉK A ZSIDÓ VALLÁST
„A Kazár Birodalom az államiság több fontos ismérvét mutatta: fejlett állami hierarchiája és adórendszere volt. Mindenesetre a 8–9. században kétségkívül Kelet-Európa legfejlettebb állama volt, amely a környező területeket és népeket is adófizetéses vazallusi függésben tartotta. A volgai bolgárok éppúgy adót fizettek a kazároknak, mint a keleti szláv törzsek, s feltehetően a magyarok is hosszú ideig kazár adófizetők voltak.
A források szerint a kazárok szakrális kettős királyság alatt éltek, ahol a névlegesen uralkodó kagán – akinek szakrális kutjától függött a nép sorsa – mellett a második uralkodó, a tényleges irányító és hadvezér uralkodott, akinek címe a különböző források szerint kagán-bég, bég, sad, isad vagy jilig volt. Ahmad ibn Fadlán szerint a harmadik méltóság az udvarban a kündü kagán, a negyedik pedig a dzsausigir volt.[1] Az idegen népek fölé helyezett tisztségviselőnek az ugyancsak jelentős elteber cím járt.[6]
Államvallás
A 8. században a kazár kaganátus előkelői – a Bizánci Birodalom, illetve a Kaukázus felől érkező keresztény térítések, illetve a Számánidák emírségéből kisugárzó muszlim hatás közepette felvették a zsidó vallást. Mai szerzők alapján ennek az államilag senki által nem támogatott, sőt inkább mindenki által üldözött vallásnak az elfogadása államvallásként a nem zsidó etnikumú nép vezetői részéről a független állami politika jele és eszköze volt, a kétfelől érezhető politikai-ideológiai nyomás ellen.[7]
Kazáriai rovás
Számos írásos anyag maradt fenn a Kazár Birodalomból. Ezeket kazáriai rovásírással jegyezték fel. A honfoglaló magyarok ismerték a kazáriai rovást, amit a Homokmégy-halomi rovásfelirat bizonyít. A magyarokhoz csatlakozott avarok szintén használták a kazáriai rovást, ezt igazolja az Alsószentmihályi rovásfelirat.”
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kaz%C3%A1r_Birodalom
utálom khurcsányt de már lassan szívesebben hallgatnám a böszmeségeit, mint a nindzsahablatyot.
Nem lehetne a vajdával átbeszélni, hogy tartson 4 év pihenőt?
lölö a professzor
Egy régi szólások könyvéből vett idézet:
Nincsen zsidó csalás nélkül.
Már Mária Terézia is az ő engedélyéhez kötötte bár zsidó család letelepedését a monarhiában.
Biztos tudott valamit.