A belem kivette a SOTE mikor megérdemelted te te te!  Küldjél egy verset

Rába Judit
RAJZAJAJJ

már se nappal se éjjel nem borítja be arcomat ha nevedhez bújok óh Uram

meddig kell néznem a tájat mi oly messze van s a közelt mely fáj
kinek kell az URAM

sápadtság kövén árnyak sincsenek már elmentek hosszú útra elnyúlt a végtelen is akár egy besüppedt csúszda barakom ablakom ahol vagyok ott nem lakom ahol lakom az oltalom
nem mondom el sosem ki a másik felem
az elem nem működik velem a belem kivette a SOTE mikor megérdemelted te te te! buggyant elme szégyennek gyalázata galád fondormány furmányos pokolzata a fajzat mely benned nem nyugodott míg saját honodat eladtad a kor korcsának csiholt Mekropolt te alacsony magaslat sárba tiposlak ha látni merlek óh vajon látsz te ha a halálvert közönyöd egy paraszt fabatkát sem ér s az angyal nem megy hozzád gyertyájával a lángodért ne remélj mert
KIALUDT
KI ALUDT