Elképesztő változásoknak vagyunk szem- és fültanúi. E sorok írója például alig pár hónapja szembesült azzal, hogy a főváros mértani középpontjától pár utcányira nap mint nap Fülöp-szigetekiek tucatjai pattannak nyeregbe, száguldanak végig a Kőbányai úti kerékpársztrádán, hogy a később online megrendelt italokat, ételeket eljuttassák az éhező budapestieknek.
Mások azt tapasztalják, harmadik országbeliekkel, főképp filippínókkal utaznak együtt buszokon, vonatokon, akik különböző üzemekhez tartanak, hogy az ottani gyártósorok mellett beszálljanak a magyar bruttó hazai termék (GDP) és a külkereskedelmi mérleg növelésébe. Nem véletlen,
hogy egyre több helyen lehet olvasni, hallani a Magyarországra szisztematikusan, kontrolláltan bevándorló munkaerőről.
Ugyan a Nemzetgazdasági Minisztérium tavaly közzétett állásfoglalása alapján a hazai üres álláshelyeket a magyar munkaerő-tartalék aktivizálásával, az álláskeresők és inaktívak bevonásával kellene betölteni, azonban napjainkra nyilvánvalóvá vált, hogy a hazai munkaerő-tartalék kimerülő félben van – eközben a beruházások mértéke nemhogy csökkenne, a 2023-as év újabb rekordot hozott: 13 milliárd eurónyi beruházás érkezett Magyarországra, amihez 2 milliárd eurónyi készpénztámogatást biztosított a kormány –, s elkerülhetetlenné vált a munkaerőbevándorlás legalizálása.
A Tisztelt Ház decemberben hozott döntést a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és itt-tartózkodásáról. Ez kimondja, a magyarországi tartózkodás idegen állam polgára számára nem alapjog. Külföldi kizárólag a magyar állam által elfogadott célból, jogcímen, ideig és feltételek teljesülése esetén tartózkodhat Magyarországon. A jogszabály kitér rá:
csak annyi vendégmunkás jöhet Magyarországra, amennyi betöltetlen álláshely van. A vendégmunkások csupán korlátozott ideig tartózkodhatnak Magyarországon, ezt követően el kell hagyniuk az országot”.
Az itteni tartózkodás lehet rövid időtartamú – fél éven belül legfeljebb kilencven nap –, amelyhez főszabály szerint vízum szükséges, tartós, vagyis legalább kilencven-, legfeljebb száznyolcvannapos, valamint huzamos, ami főszabály szerint határozatlan idejű. Tartós tartózkodás jogcíme lehet vállalkozási, befektetési, vendégmunkás jogcím, illetve kérhető munkavállalási célból magasan képzett személyként vagy úgynevezett nemzeti kártyával, vagy egyéb okból, például tanulmányi, gyógykezelési vagy kiküldetési célból.
Mit mutatnak a számok?
2023 novemberében közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH):
– egy hónappal korábban 95,5 ezer fő volt idehaza a külföldi állampolgárságú alkalmazásban állók létszáma: 13 ezer fővel több, mint az előző év azonos időszakában.
Tehát havi átlagban 1000 fővel gyarapodott a külföldi munkavállalók létszáma, s egyes becslések szerint számuk ma már a 100 ezer főt is meghaladja.
– Míg 2020-ban csupán 60-70 ezer külföldi dolgozóról beszélhettünk, 2022-ben már 80 ezer környéki számokról is lehetett látni, hallani.
Ezzel párhuzamosan a KSH számaiból az is látható, 2017 óta gyarapszik a Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok száma is. Átfedés lehetséges.
– Főképp az ázsiaiak létszáma ugrott meg: 2017-ben negyvenezer, majd a következő években évi ötezerrel emelkedett a számuk. 2022-ről 2023-ra viszont tízezerrel nőtt a létszámuk: 65 ezer fő, ebből 18 ezer kínai állampolgár.
Mit mond a munkaerő-közvetítő?
Magyarországon több cég foglalkozik munkaerő-közvetítéssel, -kölcsönzéssel. Így a Jobtain HR Szolgáltató Kft., kinek ügyvezető igazgatóját, Mihályi Magdolnát arról kérdeztük, mit gondolnak a kialakult helyzetről.
„Országos lefedettségű munkaerő-kölcsönzőként azt tapasztaljuk, a hazánkban működő vállalatok elsődlegesen magyar munkaerővel szeretnék megoldani a termelésüket. Jelenleg is több partnercégünknek kölcsönzünk nagy létszámban belföldi munkavállalót – mondta a Mandiner.hu-nak. – A magyar munkaerő-tartalék azonban a hivatalos statisztikák szerint is kimerülőben van. Az előrejelzések alapján a jelenlegi négy százalék körüli munkanélküliségi ráta, 2024-ben akár három százalékra is csökkenhet,
ezzel tulajdonképpen Magyarország eléri a teljes foglalkoztatottságot a munkaképes lakosság tekintetében.”
Mihályi Magdolna hangsúlyozta, a magyar munkahelyek megtartásához rövid távon elengedhetetlen a külföldi munkavállalók törvényes, szabályozott keretek közötti behozatala. „Csak így biztosítható, hogy folytatódjanak és meg is valósuljanak a beruházások, fejlesztések, és a magyar munkavállalók munkája se kerüljön veszélybe.”
Érdeklődésünkre a ügyvezető igazgató elárulta, a Jobtain minősített munkaerő-kölcsönzőként az elmúlt évben közel ezer Fülöp-szigeteki munkavállalót helyezett el partnercégeinél,
jellemzően a feldolgozó-, elektronikai-, és élelmiszeriparban.
Rámutatott, prognosztizált beruházási tervek szerint az elkövetkező két évben körülbelül 500 ezer új munkavállalóra lesz szükség, ennek mindössze közel fele biztosítható belföldről a foglalkoztatási statisztikai adatok alapján. „A magas létszámigényű beruházásoknál a termelés beindításához és a produktivitás növeléséhez szükséges a külföldi dolgozók jelenléte, ami összességében a magyar gazdaság versenyképességét és a magyarok munkahelyeinek megőrzését szolgálja” – tette hozzá Mihályi Magdolna.
Mi a helyzet a filippínókkal?
Csak a Jobtain közel ezer Fülöp-szigetekit helyezett el tavaly partnereinél: a magyarországi munkáltatóknál;
a filippínók száma ugyanakkor ma már a tízezer főt is elérheti.
Hasonló létszámról beszélt a Fülöp-szigeteki munkaerő-közvetítők szövetségének (PASEI) alelnöke, Rowena Paragas a HR Portálnak. Mint mondta, az idén még több filippínó vendégmunkás érkezhet hazánkba. Emlékeztetett, egy gyári összeszerelő munkás a Fülöp-szigeteken régiótól függően nettó 250-300 dollárt kereshet, ám Magyarországon 550-600 már eurónak megfelelő forintot, míg Nyugat-Európában 1500-1700 eurót. Viszont idehaza ingyenes a szállás, a munkába járás és kapnak a dolgozók étkezési támogatást is.