Vendégmunkás szálló épül Görömbölyön?

325 millió forintos áron szerepelt a hirdetésben a köztudatban a görömbölyi szánkópályaként élő, a történelmi pincesorral szemben fekvő, festőien szép városszéli terület, mely jelenleg a városban talán utolsóként igazi faluvégi legelőként funkcionál, emelve a városrész élhetőségét és a történelmi pincesor varázslatos hangulatát is az adja, hogy pontosan olyan érzés ott lenni, mintha száz éve megállt volna az idő. A hirdetésben a területet aszfaltos útról megközelíthető telekként emlegették, holott soha nem vezetett oda aszfaltút.  A terület tulajdonosai tisztában lehettek az ellenzett út részletes műszaki paramétereivel, ami a kiszivárgott terveken hogy, hogy nem, még egy kis leágazást is tartalmaz, pont a meghirdetett terület felé:

 

Ez igencsak érdekes, ugyanis a hirdetést nagyjából az útépítési munkálatok tényleges fizikai elkezdésekor tették fel. Tehát kivárták, amíg biztosnak tűnik, hogy a tiltakozó lakosságot semmibe lehet venni és indul a beruházás.

A hirdetésben külön kiemelik, hogy a terület óriási lehetőségekkel rendelkezik szállásadás céljára, sőt, akár pályázati lehetőségekben is segíteni tudnak a leendő vevőnek. Ejnye, azok a fránya pályázatok ismét.

 

Mindezt egy olyan időszakban, amikor szinte minden ipari körzettel rendelkező nagyvárosból, így Miskolcról is ömlenek a hírek még az országos médiában is, hogy az új ipari üzemek, lakóparkok, munkásszállók nem éppen a magyar munkaerőnek készülnek:

 

 

Miskolcon pedig az új, Görömböly túlsó végén épülő ipari parkban újabb, főként távol-keleti illetőségű cégek telepszenek meg:

Mondhatnánk, hogy kissé korai a konkrét munkásszálló funkcióját feltételezni az egyelőre még csak gondolatban létező szállodáról, azonban aki egy kicsit is látja a jelenbeli miskolci tendenciákat, az tisztában van vele, hogy a turizmust és főleg az idősotthonok üzletágát utcahosszal előzik az ipari beruházások és bővítések. Nyilván ez egy előre nem teljesen kiszámítható tényező, így hát nyilván sokkal jobban megéri utat építeni a turisztikai és az ipari célok felé egyaránt, meg akkor már egy kalap alatt valahogy becsempészni a közművesítési lehetőségeket is a beruházási területként hirdetett páratlan természeti szépségű hely felé – amelyiket egyébként pontosan ezekkel a szavakkal jellemezte a görömbölyi képviselő, Borkuti László is. Ezzel egyidőben a környék modernizálásának nagy támogatója is. Ez pont olyan, mint háborúzni a békéért vagy spórolásból költeni a pénzt: