A fővárosi kerületek kategóriájában az V. kerület végzett az élen a vizsgált időszakban, a második helyre az I. kerület került, míg a harmadik helyezést a VI. kerület szerezte meg – derült ki az Egyensúly Intézet településéket vizsgáló kutatásából. Az intézet minden évben közzéteszi településindexét, hogy követhetővé válhasson az egyes magyar települések fejlődésének üteme. Kiemelik, a három legdinamikusabban fejlődő kerületnek a településindex alapján az V., a XIII., illetve a IX. kerület bizonyult.

BUDAPESTEN SZINTE MINDEN IRÁNYADÓ INDIKÁTOR ESETÉBEN ELŐRELÉPÉS TAPASZTALHATÓ 2014 ÓTA.

Az ezer főre eső bűncselekmények száma jelentősen csökkent, míg az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem számottevő mértékben emelkedett. Mindezek mellett érdemben nőtt az egy főre jutó iparűzésiadó-bevétel, a gimnáziumi tanulók ezer főre vetített száma, továbbá az egy főre jutó önkormányzati bevételek összege.

Budapesten ugyanakkor valamelyest csökkentek az egy főre jutó alapszolgáltatásokon felüli kiadások, illetve az élelmiszerboltok és nem élelmiszer-jellegű belkereskedelmi egységek tízezer főre vetített száma. „Aggodalomra ad okot, hogy 2021-ben már jóval többen vándoroltak ki a fővárosból, mint ahányan beköltöztek (1000 lakosra már 7 kivándorló jut), és ezzel párhuzamosan az eltartottsági ráta” – írja az Egyensúly Intézet. A gyermek- (0–14 éves) és időskorú (65 éves és annál idősebb) lakosságnak a 15–64 éves népességhez viszonyított aránya is romlott.

SZÉKESFEHÉRVÁR LETT AZ ELSŐ HELYEZETT A MEGYESZÉKHELYEK KATEGÓRIÁJÁBAN, MEGELŐZVE GYŐRT.

Székesfehérvár előrelépése mögött több ok is meghúzódik: jelentős mértékben növekedett a diplomások aránya (22 százalékról 25-re), az átlagos négyzetméterárak (164 ezerről 475 ezer forintra), illetve az ezer lakásra jutó lakásépítések száma. A kiemelkedő eredmények miatt az sem vetette vissza Székesfehérvárt, hogy itt nőtt a leggyorsabban a gyermekek és az idősek aránya az aktív korú lakosságra vetítve a megyeszékhelyek kategóriájában.

A második helyezést elért Győr több dimenzióban is első helyen végzett a megyeszékhelyek kategóriájában: itt a legmagasabb az egy főre eső nettó belföldi jövedelem és az ezer lakásra jutó lakásépítések száma, illetve itt a legalacsonyabb a nyilvántartott álláskeresők aránya. Bár a győriek jól állnak az iparűzésiadó-bevételek terén, az egy főre jutó önkormányzati bevételek tekintetében jócskán elmaradnak Székesfehérvártól: utóbbinak kevesebb mint a harmadára tettek szert 2021-ben.

Az első három helyen végzett megyeszékhely közül ide érkezett a legtöbb egy főre jutó állami támogatás (500 ezer forint), ugyanakkor itt a legalacsonyabb az alapszolgáltatásokon felüli, azaz a kötelező önkormányzati feladatok ellátáson túli, egy főre vetített önkormányzati kiadás. Győr esetében a vizsgált időszakban megfigyelhető fejlődés elsősorban a bűncselekmények számának csökkenéséből, továbbá az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelemből, az SZJA-t fizetők arányából és az átlagos négyzetméterárak növekedéséből ered.

A 15 000 FŐ FELETTI TELEPÜLÉSEK, AZAZ A VÁROSOK VERSENYÉBEN BUDAÖRS, BIATORBÁGY, GÖDÖLLŐ, PAKS ÉS VERESEGYHÁZ SZEREZTE MEG AZ ELSŐ ÖT HELYET.

A főváros agglomerációjában található Budaörs 2014 óta az első helyen szerepel, de Paks is megőrizte negyedik helyezését. Ezzel szemben Veresegyház hátrébb került a sorban, miközben Biatorbágy nagyot fejlődött. Utóbbi ráadásul azt is elmondhatja magáról, hogy az időszakban a legnagyobb fellendülésre volt képes. Biatorbágyot Komárom, Monor, Fót, illetve Cegléd követi a legintenzívebben fejlődő városok körében.

A KISVÁROSOK KATEGÓRIÁJÁBAN BALATONFÜRED MEGŐRIZTE AZ ELSŐ HELYET.

A második – a korábbi hatodik helyezett – Üllő lett, miközben Diósd maradt a harmadik helyen. 2014-ben Aszód még a negyedik helyen állt, ám a tizenötödik helyről feltörő Ürömnek mostanra sikerült megelőznie. A legtöbbet fejlődő öt kisváros közé Délegyháza, Erdőkertes, Szikszó, Dömsöd és Polgárdi került.

A községek mezőnye rendkívül szorosnak bizonyult: az élmezőnyben minimális különbségek döntöttek a helyezésekről. Az öt leg jobb pontszámmal rendelkező község közül négy a Balaton környékéről került ki. Az első helyet Hévíz, a másodikat Fonyód, a harmadikat Alsóörs, a negyediket Berente, az ötödiket pedig Balatonföldvár szerezte meg. A legjobb öt közül Berente szorította ki Csopakot, amely a nyolcadik helyen zárt. A legtöbbet fejlődő öt község közé Tornakápolna, Hejőkürt, Gyöngyösmellék, Lendvajakabfa, illetve Galvács

A legtöbbet fejlődő öt
kisváros közé Délegyháza, Erdőkertes,
Szikszó, Dömsöd és Polgárdi került. került.

4 A NEGYEDIK HELYEZETT: BERENTE
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Kazincbarcika
mellett található Berente előkelő helyezése első ránézésre
meglepőnek tűnhet, ám számos változóban átlag feletti
pontszámra tett szert, ráadásul – a BorsodChem Zrt.
telephelyének köszönhetően – itt az egyik legmagasabb
az egy főre jutó iparűzési adó. Az élen álló öt község
mindegyike előrébb tudott lépni a vizsgált időszakban,
de Berente kiemelkedően sokat, 5,8 indexpontot fejlődött
2014 és 2021 között

A megyeszékhelyek kategóriáján belül látványos
fejlődésen mentek keresztül az észak-alföldi települések.
A legalacsonyabb fejlődési ütem az észak-magyarországi és
déli megyeszékhelyeken tapasztalható. A megyeszékhelyek
átlagosan 10,9 indexpontos bővülést tudhatnak maguk
mögött 2014 és 2021 között, de az első és utolsó helyen
szereplő település között közel 40 indexpont volt a különbség
az utolsó vizsgált évben.
A 68 darab 15 ezer fő feletti városból 26 mutatott fejlődést
a vizsgált időszakban: ezek indexpontszáma átlagosan
2,5-tel növekedett. A fennmaradó 42 település viszont
átlagosan 2,2 indexpontos csökkenést könyvelhetett el
2014 és 2021 között. A fejlődő városok többsége Pest és
Jász-Nagykun-Szolnok megyében található. Az ország
többi részén csak elszórva akad olyan település, amely
– ha minimális mértékben is, de – virágzásnak indult.
Ebben a dimenzióban hasonló mintázat rajzolódott ki,
mint a megyeszékhelyeknél – azzal a különbséggel, hogy
észak-magyarországi és déli városok ténylegesen rontottak
2014-es indexpontszámaikhoz képest.
A kisvárosok 60 százalékának szintén csökkenést kellett
elkönyvelnie 2014 és 2021 között. Ebben a kategóriában a
fejlődő sűrűsödési pontok a főváros és a Balaton mellett,
illetve a Hajdúságban találhatók. Ugyanakkor érdemes
megjegyezni, hogy a Hajdú-Bihar megyei kisvárosok még így
is jelentős lemaradásban vannak a pest megyei és a Balaton
melletti településektől. A keleti országrészek kisvárosai
összességében jelentős hátrányban vannak a nyugatiakhoz
képest, de a Jász-Nagykun-Szolnok, illetve Hajdú-Bihar
megyékben felmutatott fejlődés optimizmusra adhat okot.

Fontos kiemelni, hogy az Egyensúly Intézet
településindexének célja nem valamiféle abszolút
teljesítménysorrend megállapítása vagy a politikai
verseny befolyásolása, hanem az agytröszt által
kiemelten fontosnak tartott területekre vonatkozó
trendek megragadása és lehetséges fejlesztési
irányok kijelölése. Egy-egy településvezetés adott
cikluson belüli általános politikai teljesítményét
csak jóval differenciáltabb szempontok alapján lehet
értékelni, amit számos további, a településindex
által nem vizsgált szubjektív és objektív tényező
befolyásol – így ez a kutatás nem is alkalmas ilyen
értékelés megalapozására.