Megszavazta az Európai Parlament, hogy lépjenek fel sokkal durvábban a magyar kormány ellen
UNION EUROPEENNE / HANS LUCAS / HANS LUCAS VIA AFP
A most elfogadott állásfoglalás egy egészpályás letámadás, ami a pénzek befagyasztásától kezdve a hetes cikken és a pereken át a tanácsi elnökség elvételéig sok mindent tartalmaz. Valódi következménye azonban nem nagyon lesz.

Megszavazta az Európai Parlament azt a határozati javaslatot, amely a magyar jogállam helyzetéről szól, és gyakorlatilag egészpályás politikai letámadást jelent a magyar kormánnyal szemben.

A javaslatra 345 képviselő igennel, 104 pedig nemmel szavazott, 29-en tartózkodtak. 

A mostani állásfoglalás legfontosabb pontjai:

  • A parlament megfenyegette az Európai Tanácsot, oldják meg, hogy ne Orbán Viktor legyen 2024-ben az Európai Tanács ideiglenes elnöke.
  • Vizsgálják annak a lehetőségét, hogy bepereljék a bizottságot, amiért az hozzáférhetővé tette a pénzeket Magyarország számára.
  • Elítélik Orbán Viktort, amiért akadályozza az Ukrajnának adni kívánt támogatást.
  • Támogatják, hogy a bizottság nem javasolta a tagállamoknak a befagyasztott magyar pénzek feloldását.
  • Arra kérik a bizottságot, hogy ne adja oda Magyarországnak a Helyreállítási Alap pénzeit, ameddig a magyar kormány nem teljesíti a mérföldkőként megjelölt reformokat.
  • Sőt, azt is kérik, hogy kezeljék egyben a három különböző eljárást, amelyekkel blokkolták a Magyarországnak járó pénzeket, és csak akkor kapjon a magyar kormány uniós forrásokat, ha minden problémát megoldott.
  • Felszólítják a bizottságot és a tanácsot, hogy indítsák el a hetes cikk szerinti eljárás azon részét, ami tényleg felfüggesztheti a magyar kormány szavazati jogát a tanácsban.

Az Európai Parlament csak társjogalkotója az Európai Bizottságnak, önállóan nem kezdeményezhet jogszabályokat. Bizonyos esetekben van konkrét súlya annak, amit tesznek. Ilyen például a bizalmatlansági indítvány is, amellyel a parlament bármikor meg tudja buktatni az Európai Bizottságot. Önálló kezdeményezési lehetőség híján viszont a parlament leginkább olyan állásfoglalásokat és határozati javaslatokat fogad el, mint a mai.Ezeknek nincs kötelező ereje, de mutatja, hogy mi a politikai hangulat az EU egyetlen, közvetlenül választott szervében. Még ha ezeknek nincs is jogilag kötelező erejük, a parlament akkor is tehet politikai fenyegetést az ilyen politikai állásfoglalások mögé.

Ezt egy ponton a most elfogadott javaslattal is megtették. A parlament ugyanis felkérte a miniszterelnökökből álló Európai Tanácsot, hogy oldják meg a 2024 második felében bekövetkező problémás helyzetet a tanács vezetésével. Erről korábban is írtunk márCharles Michel, a tanács elnöke bejelentette, hogy elindul az Európai Parlament egyik mandátumáért, és ezért hamarabb távozik a tanács éléről. Ez önmagában is problémákat okozott volna az uniós vezetőknek, de ilyenkor hagyományosan a soros elnökséget adó ország miniszterelnöke veszi át a posztot. Ez pedig 2024 második felében Magyarország lesz. Az Európai Parlament azt szeretné, hogy ne Orbán legyen a tanács vezetője.

Ebben az esetben pedig azzal fenyegetőznek, hogy a parlament megteszi a megfelelő lépéseket. Ez alapvetően sok mindent jelenthet, leváltani például sok értelme nem lenne a bizottságot, mert épp lejár majd a mandátuma, ráadásul itt nem is velük van problémája a parlamentnek. A korábbi fenyegetésekkel a parlament arra utalt, hogy ebben az esetben a parlament nem látná el a feladatát, hogy együttműködjön a soros elnökséggel, ami jelentősen akadályozná a magyar soros elnökség és az Európai Tanács működését.