Az új szabályok garantálni fogják a polgárok jogát a szabad és plurális információkhoz való hozzáféréshez, és meghatározzák a tagállamok felelősségét, hogy megfelelő feltételeket és keretet biztosítsanak ezek védelméhez.

A mai nap mérföldkőnek számít a médiaszabadság és a pluralizmus védelme terén az EU-ban. Ez az új szabályozás megvédi az újságírókat és forrásaikat, és lehetővé teszi a polgárok számára, hogy megalapozott döntéseket hozzanak plurális és független információk alapján

– jelentette ki a soros elnökség nevében Benjamin Dalle, ifjúságért és médiáért felelős belga miniszter.

Az Európai Bizottság hosszas előkészítés után 2022 szeptemberében terjesztette elő a javaslatát. A kezdeményezés egyik, de talán a legfőbb indoka a magyarországi torz médiaviszonyok, az egyoldalú támogatási rendszer és az állami média kormány iránti elfogultsága volt. „A javaslat arra törekszik, hogy mind a magán-, mind a közszolgálati médiaszolgáltatók tekintetében biztosítékokat vezessen be a szerkesztői döntésekbe való politikai beavatkozás elleni küzdelem céljából, védje az újságírókat és forrásaikat, valamint garantálja a tömegtájékoztatás szabadságát és a médiapluralizmust” – áll a jogszabály indokolásában..

Az új törvény a következőket tartalmazza:

• pontosítja, hogy a tagállamok felelőssége garantálni a határaikon belül működő közszolgálati médiaszolgáltatók pluralitását, függetlenségét és megfelelő működését,
• előírja a tagállamok számára, hogy garantálják az újságírók és médiaszolgáltatók hatékony védelmét szakmai tevékenységük gyakorlása során,
• megtiltja, hogy a tagállamok – meghatározott esetek kivételével – kényszerítő intézkedéseket alkalmazzanak annak érdekében, hogy információt szerezzenek az újságírók forrásairól vagy bizalmas kommunikációjáról,
• szélesíti az átláthatóságra vonatkozó követelmények hatályát, mind a tulajdonviszonyok átláthatósága tekintetében, amely a javaslat szerint valamennyi médiaszolgáltatóra alkalmazandó, mind pedig az állami hirdetések átláthatósága tekintetében, amely esetében a kisvállalkozásokra vonatkozó nemzeti mentességek lehetősége jelentősen csökken,
• egyértelműbb szabályokat ír elő az online óriásplatform-szolgáltatók és azon médiaszolgáltatók közötti kapcsolatra vonatkozóan, amelyek a szerkesztői felelősséget és az újságírói normákat illetően szabályozási vagy önszabályozási rendszereket alkalmaznak a tagállamokban, annak biztosítása érdekében, hogy a médiaszolgáltatók tartalmait különös gondossággal kezeljék,
• lehetővé teszi a médiaszolgáltatók számára, hogy 24 órán belül, vagy vészhelyzet esetén még korábban válaszoljanak, ha egy online óriásplatform-szolgáltató úgy dönt, hogy az általuk szolgáltatott tartalmat a szerződési feltételeivel való összeegyeztethetetlenség miatt eltávolítja.

Ugyancsak rendelkezik a törvény egy új, független testületet, a Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testületet felállításáról. Ez a szerv a nemzeti médiahatóságokból fog állni, és „tanácsokkal látja el és támogatja majd a Bizottságot annak előmozdítása érdekében, hogy az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló új jogszabály és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv kulcsfontosságú rendelkezéseit az összes tagállamban következetesen alkalmazzák”.

A megállapodás szövegét most valamennyi hivatalos nyelven véglegesítik, és 2024 áprilisáig mindkét intézmény hivatalosan elfogadja, ezt követően lép majd hatályba.

A javaslat elfogadásához minősített többségre volt szükség. Tanácsi forrásaink szerint egyedül Magyarország jelezte, hogy nem támogatja az indítványt, mint ahogy ezt a kormány és a kormánypárt képviselői korábban többször egyértelművé is tették. Ez azonban nem volt akadálya a döntésnek, mert ebben a kérdésben nincs tagállami vétó.

Szakemberek arra figyelmeztetnek, a törvény gyenge pontja, hogy nem szabályozza az önkormányzati támogatásokat. Így – a helyhatóságok közbeiktatásával – továbbra is eljuthatnak olyan állami támogatások médiaszereplőkhöz, amelyek alkalmasak a piac torzítására és/vagy a szerkesztői függetlenség befolyásolására.

A jogszabály rendelkezései minden tagállamra nézve kötelezőek lesznek. Az Európai Bizottság feladata, hogy kötelezettségszegési eljárást indítson, ha úgy találja, valamelyik tagállamnak nem, vagy nem megfelelően alkalmazzák az európai médiatörvény előírásait.

Az új lengyel kormány az elsők között üdvözölte a döntést az X-en.

Szabad sajtó, szabad emberek

– állt a kommentjükben. Néhány másodperces videójukban az látható, amint a nagykövetek megtapsolják a törvény elfogadását.