Két generáció alatt eltűnik a szlovákiai magyarság

Hogy mi a legrémisztőbb? Hogy

a felmérésben részt vett szlovákiai magyar diákok csaknem fele, 44 százaléka azt mondja, külföldre akar költözni, mert nem tud szlovákul

– mondja lapunk kérdésére a sokkoló felmérést készítő szervezet, a Szlovákiai Magyar Középiskolások Szövetségének az elnöke. A bodrogközi Battyánból való, 19 éves Brezo Ferenc jelenleg az erősen szórványvidék Kassa városában tanul a település híres szülöttéről elnevezett Márai Sándor Gimnáziumban, s láthatóan otthonosan mozog mindkét nemzet köreiben. Így lehetett Szlovákia ifjúsági delegáltja az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusán, egyszersmind a Mathias Corvinus Collegium (MCC) programjában is részt vesz. Gimnazistaként viszont teljes mértékben átérzi korosztálya problémáit, így, mint meséli, egy szeptemberi diákparlamenti ülésen vetődött fel maga az ötlet, hogy fel kellene mérni, mennyire súlyosak ezek a gondok, illetve javaslatokat kellene letenni a legmagasabb asztalra, amit felérnek – ambícióik szerint ez az oktatási miniszter asztala lenne.

De vissza a kérdőívhez, amit egyébként 557-en töltötték ki (mintegy kétharmadrészt gimnazisták, egyharmadrészt szakközépiskolások), és igen beszédes megállapításokat tartalmaz. Például

a diákok 69,1 százalékát (!) riasztotta már el egy programtól/versenytől az a tény, hogy szlovákul volt megrendezve.

a diákok osztályozták saját szlováknyelv-oktatásukat, 10-ből 5,3-as átlagot adtak neki;

ÉS 61 SZÁZALÉKUK TELJES MÉRTÉKBEN VAGY INKÁBB EGYETÉRTETT AZZAL AZ ÁLLÍTÁSSAL, HOGY „HÁTRÁNYT JELENT AZ ÉLETÉBEN A SZLOVÁKIAI MAGYAR ISKOLÁBAN VALÓ TANULÁS A SZLOVÁK NYELV OKTATÁSÁNAK MINŐSÉGE MIATT”.

Mint a diákszervezet elnöke megjegyzi, „ez tulajdonképpen a teljes eddigi szlovákiai magyar iskolarendszernek és a közösség teljesítményének a kudarcát jelenti”. Ha pedig ehhez hozzáadjuk azokat, akik más motivációk – karrier, megélhetés – miatt hagyják el az országot, akkor

„a felvidéki magyarság egy-két generáción belül megfeleződhet, marginalizálódhat, majd eltűnhet”

– fejti ki.

Azt is meglepőnek nevezi Brezo, hogy a diákok 41 százalékának nincs szlovák barátja, egyfajta párhuzamos társadalomban létezik a két nemzet. „Persze,

az asszimiláció ellen harcolni kell, és nagyon fontos az, hogy megőrizzük a kultúránkat és az identitásunkat, de nem bezárkózással, hanem minőséggel”.

Vagyis a magyar közösség nem maradhat ki az ország folyamataiból, mert az alulreprezentáltságot és kiszolgáltatottságot fog jelenteni, „és nem tudjuk majd hatékonyan képviselni az érdekeinket a többségi nemzettel szemben”. Ezért a fiatalember szerint olyan színvonalas oktatási rendszer és egy színvonalas kultúrához való hozzáférés kell, amely még az asszimiláció melegágyának tekintett vegyes házasságokban élőket is meg tudja tartani a magyar kultúrában, miközben segít kihasználni a szülőföldön maradva az emberekben rejlő tehetséget.

Óriási a fiatalok politikai passzivitása is – ismeri el, miután rákérdezünk egy MCC-s, külhoni magyar fiatalokat is bemutató rendezvényen hallottakra – ennek okát abban látja, hogy nem alakultak ki azok a struktúrák és gyakorlatok, amivel kinevelődik a következő magyar vezető értelmiségi generáció, amely saját korosztályát meg tudja szólítani.https://mandiner.hu/kulhon/2024/01/a-tuleles-a-tet-ket-generacio-alatt-eltunik-a-szlovakiai-magyarsag-itt-lepni-kell