| a török szultánnak nem volt f-16-osa (mármint elég, mert amúgy volt neki), ezért ő f-16-ost kért. ügyeskedett picit és lett neki. végül aláírta. a matyar vajdának nem volt tisztelete, ezért ő tiszteletet kért. (ami amúgy legalább olyan jól jön háborús helyzetben, mint az f-16-os), ezért ő tiszteletet kért. ilyet azóta sem kapott. sőt egy picit még többen utálják már. és végül ő is alá fogja írni. ravasz enber ez a mi bigtorunk. |
„meg kell reformálnunk a NATO-t Szlovákia, Magyarország és Törökország nélkül. Hadd vacsorázzon az orosz medve a hullájukból”.
Már régen el akarja tiporni az oroszokat az usamerikai banda, mert pillanatnyilag ők állnak a világcsendőr demokráciaexportőr horda útjába Európában.
A szokásos mocskos munkájuk pár országnál már bevált, de majd folytatják, hiszen a nato azért alakult, hogy megvédje a jenkik érdekeit szerte a világon.
Az orosz medve köszöni jól van, csak nem kellene piszkálni. A jenki keselyű viszont alig várja hogy az európai emberek húsából lakmározzon. 😛
Valószínűleg rubellel fizetett bérzsoldosként másként látja az ember a világot, mint azt a normális európaiak látják, ezért csak jelezni szeretném, hogy lehet, hogy szerinted a jenki keselyű vágyik ilyesmire, de jelenleg éppen az orosz medve lakmározik az európai (étsd: az ukrán) emberek húsából…
B@szki !
Erről is lekéstünk . . .
Magyarország jobban teljesít . . .
https://www.youtube.com/watch?v=Dygfq1q95Vc
https://uploads.disquscdn.com/images/08690a3d6fc277d047b4f80c1236943d956e04c79b9b5f655ed3cc1332e4ff44.jpg
Még Erdogan nem írta alá
Van idő!
Bizony B@szki! Győzni fog az Orbánfóbiátok. Le vannak sz@rva utódaid. Tisza István is jól teljesített, mikor egyedül ellenezte az I. világháborút
………..
„II. Vilmos német császár és Erich Ludendorff német tábornok után Tisza Istvánt tekintette a nyugati sajtó a „leggyűlöletesebb ellenségnek”, a központi hatalmak harmadik legfontosabb emberének 1918-ban.
Tisza (másodjára) 1913 óta volt kormányfő, de miután IV. Károly 1917. nyarán lemondatta, még mindig a kormánypárt élén állt, és fajsúlyos politikai döntés nem született a hozzájárulása nélkül.
A Tisza-ellenes propagandából külföldön Robert Seton-Watson és Eduard Beneš, míg Magyarországon Károlyi Mihály és Jászi Oszkár vette ki a részét.
A Károlyi vezette baloldali ellenzék szakadatlan ellenfele volt Tiszának (egyik képviselőjük merényletet is kísérelt meg ellene 1912-ben). A geszti grófot a haladás és demokratizálás, azaz az általános választójog akadályának tekintették, ami Károlyiék szerint a nyugati hatalmaknál sem hozza jó színbe Magyarországot.
A Monarchia egyes politikusai és lakossága is Tiszát tekintette a háború fő felelősének. Ausztriában sokan például azért utálták, mert erőteljesen érvényesítette a magyar érdekeket, például a lakosságnak juttatott szén- és élelmiszerszállítáosk terén.
Miután a szocialista Friedrich Adler 1916-ban meggyilkolta Karl von Stürgkh osztrák miniszterelnököt, vallomásában azt mondta, hogy eredetileg Tiszát akarta megölni, mert őt tartotta a birodalom diktátorának. Ekkorra Tisza már két merényleten is túl volt, de a jövő még további kettőt tartogatott számára.
A későbbiek folyamán a Károlyi körül tömörülő függetlenségi, polgári radikális és egyéb baloldali ellenzéki propagandának is Tisza lett a fő céltáblája, mint aki az elhúzódó háborús szenvedéseket csak meghosszabbítja.
Az antantbarát magyar politikusok csak erősítették a nyugaton kialakult egyszemélyi felelősség képét. Ekkoriban nevezte a háborúellenes Galilei Kör gyakori vendégelőadója, Ady Endre Tiszát családi fészkük után „vad geszti bolondnak”.
Javaslatai szerint Szerbiától – ha mégis megtámadja a birodalom – maximum határmenti stratégiai pontokat lehetne annektálni, nehogy még több szerb kerüljön Magyarországra.
Szorgalmazta tehát, hogy ne ultimátumot, csak diplomáciai jegyzéket küldjenek déli szomszédunknak. Tiszát eközben a közös kormányzat vezetői és a király a háború fontosságáról győzködte. Bécsben ekkor már fogalmazták az ultimátum szövegét is.
A magyar miniszterelnök egyedül maradt a birodalom vezető politikusai között a háború későbbre halasztásának gondolatával.
A magyar miniszterelnök két hétig késleltetni tudta a konfliktust. Ezalatt II. Vilmos a románokat igyekezett megnyerni és a Monarchia tudomására hozni, hogy habozásukat egy kis állammal szemben a gyengeség jelének vennék, ami veszélyes lenne a német-osztrák-magyar szövetségre nézve.
A „Vasgróf” – ahogy sokan akkoriban nevezték – pedig a legyőzhetetlenek tartott Német Császárság szövetségében látta a Monarchia védelmének garanciáját.
A július 18-i közös minisztertanácson Tisza végül elfogadta a felhozott érveket és beleegyezett az ultimátum elküldésébe – ami elvileg ekkor sem jelentett konkrétan háborút.
Amikor a nyomozás megállapította a szerb kormány bűnrészességét (a merénylők boszniai szerbek révén ugyanis osztrák-magyar alattvalók voltak!) keserűen vette tudomásul, hogy ilyen esetben elkerülhetetlen a Szerbia elleni ultimátum.
Egy nagyhatalom nem engedheti meg, hogy „gyávaság bélyegét üsse magára és a nemzetére”. Mint ismeretes, a 23-án elküldött ultimátumot az orosz támogatás tudatában a szerbek elutasították, július 28-án, egy hónappal a szarajevói merénylet után pedig kitört a háború.”
Ha ebből egyszer színdarabot írnak, ki a fogja eljátszani Orbánt? Illetve egyáltalán beengednek-e a színházba disznókat?
Mi az úristen retkes picsájával tartja fogva ezt az idegbeteg állatot Putyin? Már csak erre lennék rendkívül kíváncsi, Mert tuti, hogy ezeket már nem önszántából csinálja. Ő csak egy sima tolvaj, ami megy is neki, de hogy ekkora mocskos szarházi legyen, ahhoz már kell külső zsarolás.