MISKOLC FEJLŐDIK: JELENRŐL ÉS MÚLTRÓL

A Velünk a Város frakció képviselői sajtótájékoztatón beszéltek az elmúlt időszak eredményeiről, és az „örökölt” nehézségekről.

A jó zsaru szerepében Simon Gábor frakcióvezető állt az újságírók és a kamerák kereszttüzébe a csütörtöki, városházán tartott rendezvényen. Megnyugtatott mindenkit: Miskolc fejlődik, méghozzá az átlagot meghaladó mértékben. Ezt alátámasztja a független elemzők alapította Egyensúly Intézet kutatása. E szerint Miskolc indexe 11,5 százalékkal emelkedett két év alatt. Az intézet 53 értékelési szempont szerint vizsgálta, mennyire élhetőek a megyeszékhelyek. Ezek között olyan indikátorok szerepelnek, mint az egy főre vetített iparűzési adó, a vendéglátóhelyek száma, a kulturális rendezvényeken résztvevők száma, a vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken, a múzeumi látogatók száma, a kórházi ágyak száma, a házi segítségnyújtásban részesülők ezer főre vetített száma, az önkormányzat által kiutalt lakások ezer főre vetített száma, vagy a színház látogatóinak száma.

Simon Gábor emlékeztette a közvéleményt arra is, hogy a város pályázata tavaly októberben már bekerült a száz legjobb jógyakorlat közé egy nemzetközi, fenntartható turizmus témájú versenyen. A történelmi Avas megőrzésével indult a város, most pedig Miskolc arra is esélyt kapott, hogy elnyerje a verseny közönségdíját.

– Biztos vagyok benne, hogy azok, akik szeretettel gondolnak a városra, ezúttal is – ahogy az adventi villamos esetében rendre – szavazataikban nyilvánítják ki a Miskolc iránt érzett rajongásukat – bíztatott a voksolásra Simon Gábor, aki hozzátette, a város lakóinak a szemükre és a tényekre kell hagyatkoznia, amikor Miskolc fejlődéséről van szó.

A fekete leves tálalása Szarka Dénes frakcióvezető-helyettesre maradt.

– Ahhoz, hogy ezt a fejlődési irányt helyén kezelve vizsgáljuk, muszáj visszatekinteni az előző politikai ciklusra. A 2019 előtti városvezetés ugyanis olyan ziccereket mulasztott el, amelyek fejlődő pályára állíthatták volna a várost.

A frakcióvezető-helyettes felidézte, hogy 2012-ben Miskolc kifizethette volna például a 2010 előtt kibocsátott devizakötvényt.

– Amikor az állam vállalta számos önkormányzat konszolidációját, Miskolc valamiért kimaradt. Ugyanilyen ziccert hagytak ki az akkori vezetők a gázüzemű buszok beszerzésekor – ami önmagában pozitív döntésnek minősíthető a városi közlekedésben. Összehasonlítva ugyanis Kaposvárral, akik 97 százalékos támogatással szerezték be a buszaikat, Miskolc egy olyan konstrukciót választott a vásárláshoz, amiben csak minimális állami támogatást vettek igénybe: ez még most is évi 700 millió forint terhet jelent az önkormányzat számára – foglalta össze a Velünk a Város álláspontját Szarka Dénes.