Nyolcban már húsz éve nincs

Vannak olyan települések, ahol már húsz éves lesz idén az orvoshiány! 2004-óta betöltetlen és 2005-óta tartósan betöltetlen nyolc településen, ezek Felsőtelekes, Cserépváralja, Abaújkér, Putnok, Hernádvécse, Györgytarló, Felsőgagy és Taktakenéz. Utóbbi kivételével, ahol gyermekorvos hiányzik a többi vegyes körzet.

2005 októbere óta nincs háziorvos Vissen, 2006 júliusa óta Hejőszalontán, 2008 februárja óta Ároktőn, 2009 januárjától Rudolftelepen, illetve 2010 májusa és júniusa óta Nagyrozvágyon, valamint Csobajon. Ezzel ezek a települések az abszolút rekorderek – amelynek persze kevéssé örülnek –, hiszen több, mint 13 éve vannak saját háziorvos nélkül.

Felgyorsult a negatív folyamat

De a következő évek is hoztak orvoshiányt a vármegyében, 2011 és 2015 vége között 13 településen maradt praxis betöltetlen, köztük cigándi és ózdi körzetek is vannak. 2016 januárja és 2019 vége között 21 praxis árvult el, a kistelepülések mellett a városok is veszettek háziorvost. Ózd kettőt is, de Szendrőben, Putnokon Sátoraljaújhelyen és Miskolcon is keletkezett tartósan betöltetlen praxis ezekben az években.

2020 fekete év volt a vármegye háziorvosai tekintetében, ugyanis tíz praxis üresedett meg, majd vált tartósan betöltetlenné. Köztük Szerencsen, Ongán és Sárospatakon is. 2021-ben hét praxis üresedett meg, a városok közül Edelény volt érintett. 2022-ben hét praxis került fel a listára és ez a városok szempontjából volt sötét év, hiszen érintett volt ismét Edelény, valamint Encs, Miskolc pedig rögtön két – egy gyermek és egy felnőtt – körzetben veszített saját háziorvost.

Egyértelmű a tendencia

2023-ban ismét megugrott a szám, ugyanis kilenc praxis árvult el, egy gyermek körzet Tokajban, egy felnőtt Sárospatakon, illetve vegyes körzetek Perkupán, Hejőbábán, Tiszakesziben, Borsodnádasdon, Rudabányán, Borsodivánkán és Taktaszadán – utóbbi 2024. január 1-el vált tartósan betöltetlen praxissá.

A folyamat tehát egyértelműen gyorsult a 2020-as években, úgy tűnik az erőfeszítések, mint a praxisközösségek, praxisvásárláshoz, letelepedéshez nyújtott sokmilliós támogatások, a települések elkeseredett küzdelme nem tudott változtatni azon a folyamaton, amely az elöregedés és a háziorvosi szakma iránti érdektelenség miatt kialakult.