Kisgyerekként még gondolhatja az ember, hogy egy repülőszázad száz repülőből áll. Később már tudja, hogy egy században legfeljebb néhány repülő és tucatnyi pilóta van. A többiek: mérnökök, technikusok, karbantartók, takarítók, adminisztrátorok, anyagbeszerzők; szakácsok. A repülők csak akkor szállhatnak fel, a pilóták csak akkor vannak biztonságban, ha mindenki elvégzi a munkáját.
Egy óvoda, iskola nem csak óvónőkből, tanítókból, tanárokból áll. A hátteret biztosítók ugyanolyan nélkülözhetetlen résztvevői az intézményi működésnek. Asszisztensek, pénzügyesek, takarítók, dajkák, iskolatitkárok nélkül a ‘pilóták’ működése ellehetetlenül. Az oktatásügyben a pedagógus személyisége meghatározó, de segítők, megfelelő háttér nélkül a gyerekekkel történő szárnyalás elképzelhetetlen. Ha valóban változást és eredményt akarunk, mindannyiunknak, minden munkatársnak együtt kell emelkedni. Ahogyan szerelők nélkül nincs repülés, szakdolgozók nélkül nincs gyógyítás, úgy nevelést-oktatást segítők nélkül nincs nevelés és oktatás.
Az oktatás-nevelés igazi kötelékrepülés. A cél a gyermekek személyes fejlődése, felnőttkori boldogulása, a gazdaság kellő szakemberellátása, a társadalom megfelelő működése. A szülő-gyerek-pedagógus hármas egységének kiterjesztése, az óvoda, iskola minden dolgozójának együttműködése hozhat csak létre magas szintű és tartós hozzáadott értéket. Amikor az oktatás megújításáról beszélünk, át kell tekintenünk az egymásrautaltság szövetségesi viszonyait is. A szükséges feltételek megteremtésében a segítő kollégák helyzetének rendezése a következő lépés.
Ezt a repülős dolgot azonnal beszéld át a nem olyan rég ukránul is megtanult orosz zsidóval a Zelenszkijjel.
„A vadászgépek tényleges értéke több dologból áll össze. Magának a gépnek a röpképes része az un. „sárkány” lényegében nem öregszik, a leszállások száma az ami a szegecseléseket tágítja, gyengíti. A katonai repülőgépek le és felszállás száma össze sem mérhető a polgári repülőgépek terhelésével, annyival kisebb számról beszélünk. Ezért fordulhat elő, hogy 40-50 éve tervezett gépeknek is lehet komoly harcértéke. De a kiváló állapotban lévő sárkány és hajtómű sem ér semmit, ha nincsen mögötte megfelelő földi kiszolgáló személyzet. Alapvetően a régi gépek hadrendben tartása gépenként 6-8 fő földi kiszolgáló személyzetet igényel, amíg az újabb tervezésűek 3-4 személyt. Őket ugyanúgy ki kell képezni egy adott típusra, mint a pilótákat.
A harcérték fontos összetevője még az úgynevezett „avionika”. Ez repülőgép irányítását , a harci helymeghatározást, a célfelderítő lokátorokat, a kommunikációs elektronikát, az alkalmazott fegyverrendszerek irányítását, a védekező és támadóképességet, a rejtőzködő képességet is magában foglaló elektronikai rendszerek összességét jelenti. Az elektronikus rendszereket időről időre korszerűsítik, ezek az úgynevezett „generációk”
Ezért lehet alkalmas 2023-ban például egy F-16-os magas harcértékű vadászgépnek — azzal a feltétellel, hogy felszerelik 4. generációs elektronikával ( pl. Gripen) vagy akár megkaphatja az 5. generációs felszereléseket is ( Szu-35, F-22, stb)
Önmagában tehát az, hogy Eurofighter, vagy Typhoon, vagy Gripen, vagy F-16 a sárkány típusa – nem bír jelentőséggel.
Legyen bármilyen fejlett az avionika, csak rendszerben képes hatékony működésre. A földi egységekkel szorosan együtt kell tudni működni, az elektronikus rendszereknek kompatibileseknek kell lenniük egymással, képesnek kell lenniük védett ( titkosított) módon egymásnak az adatok átadására. A fejlett tűzvezetés ( a pilóta tekintetének irányát figyeli a sisakba épített rendszer és automatikusan oda irányítja a tüzet, stb), a hatékony és nagy távolságról indítható ( például látóhatáron túlról indítható, önálló célkeresésre alkalmas fegyverek) semmit sem érnek, ha nincsenek rendszerbe illesztve. Azt lehet mondani, hogy az első és második világháborús, önállóan vívott légicsaták ( Vörös Báró) kora a 4. generáció kiépítésével végleg lejárt.
Nyilvánvaló, hogy a komplex rendszer legyen bár egyszerre megvásárolható – a birtoklás nem jelenti azt, hogy az másnap be is vethető. A pilóták erőltetetten gyors átképzése a gyökeresen más rendszerre éveket vesz igénybe, ahogyan a földi kiszolgálószemélyzet kiképzése is. A különböző haderőnemek kommunikációs rendszereit át kell építeni, alkalmassá kell tenni a vadászgépekkel együtt érkező, más kommunikációs rendszerekkel való kapcsolatra.
Jó eséllyel az fog történni, hogy amennyiben valamelyik harcoló fél hozzá is jut 1-2 századnyi F-16-os vadászgéphez – azokat még egy évig legalább nem az ukrán pilóták, hanem zsoldosok fogják repülni, ahogyan nem ukrán lesz a földi kiszolgáló személyzet sem.”
sikerült megragadni a lényeget
hááát , ha ezt elolvassa a hot dinka libsi tanárnő szomszédom, itt a szelidgesztenye úton rögtön elmegy cserkészvezetőnek.