„Kun: A Nyugat haldoklik Rákosi: A Nyugat haldoklik Kádár: A Nyugat haldoklik Orbán: A Nyugat haldoklik.
És elkérjük a haldokló pénzét.”
„Kun: A Nyugat haldoklik Rákosi: A Nyugat haldoklik Kádár: A Nyugat haldoklik Orbán: A Nyugat haldoklik.
És elkérjük a haldokló pénzét.”
Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem az eszakhirnok.com nézeteit tükrözik. Mi a hírt/eseményt közöljük, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Orbán 1988-as beszéde Soros Györgyről!Előadja: Kádár János (Kádár János Soros Györgyről)
https://www.youtube.com/watch?v=T4toBcY-kJw
hogy röhöghettek akkor a mostani „kisztársasági”-ak, Bajnai, Fejti, Gyurcsány, …stb–stb.. a Nagy Imre, a KISZ „utolsó első titkára” Caola
Alma.meg a fája…
Tudjuk!
Kádár nem a fő fasisztával üzletelt???
miközben;
„A jogszabályalkotással párhuzamosan a Politikai Bizottság rendelkezett a politikai tisztogatás megindításáról. A személyi változások jogi legitimitást kaptak, csak a politikailag megbízható jogászok maradhattak az ügyvédi testületben. Nezvál Ferenc igazságügy miniszter 1959. március 18-án az ügyvédkérdés politikai rendezéséről szóló Politikai Bizottsági határozat végrehajtásáról jelentést írt az MSZMP KB. Adminisztratív osztálya számára. E szerint 1958. április 1-én a felülvizsgálatot megelőzően 2822 ügyvéd volt. Véglegesen 863 ügyvéd került kizárásra[xi] politikai okból. Dr. Radnóti László ezek egyike volt. dr. Dubay Miklósné Bozsó Éva 2001-ben a vele készített interjúban mondta el nevelőapja kálváriáját.
„Anyám azzal a hírrel fogadott, hogy nevelő apám, Laci papa megbénult a fél oldalára, mert kapott az Ügyvédi Kamarától egy levelet, amelyben értesítik, törölték az ügyvédek sorából. Miért? Csak. Indokolás nincs. Vigasztalhatatlan volt. Csak feküdt az ágyban, és meredten bámulta a mennyezetet. Se anyámra se rám nem nézett. Motyogott valamit maga elé, de nem értettük meg. Természetesen az orvos utasításait szigorúan betartva próbáltuk egy kicsit visszahozni az életbe. A gyerekek, mint akik pontosan tudják, értik, hogy itt most nagy szükség van rájuk, elkezdtek mókázni, mesélgetni a Laci papának, aki azért fekszik fényes nappal is az ágyban, mert biztosan nagyon fáj a lába. „Fáj, Fáj, nagyon fáj, ha meggyógyul, majd nem fáj” szavalták buzgón a kis versikét.
Másnap első dolgom volt az Igazságügy Minisztériumba telefonálni, és kihallgatást kérni dr. Réczei László[xii] miniszterhelyettes úrtól, aki a Laci papát nagyon jól ismerte. Azonnal fogadott, és egy kicsit meglepődött, amikor meglátott, mert még mindig az a kis tejfelszőke feketeszemű gyermek volt az emlékezetében, aki régebben én voltam. Előadtam neki a sérelmemet, hogy az én drága Laci apómmal mi történt. A miniszterhelyettes úr nagyon mérges lett és azonnal telefonhoz ugrott, valakit felhívott. Az egyoldalú beszélgetésből megértettem, hogy azt az embert, aki a nyilasok idejében őt, a zsidó kollégát megmentette, nem lehet csak úgy kidobni az ügyvédi kamarából. Nekem azt mondta, hogy menjek csak haza szépen, a dolog el lesz intézve. Én nagyon hálásan megköszöntem a közbenjárását.
Elmondtam neki még azt is, hogy milyen rossz körülmények között laknak, mert 1951-ben elhurcolták őket a Hortobágyon, a Nagykunságban és Hajdúságban létrehozott 12 családi kényszermunkatábor ebesi egységébe. Ha esetleg nem hallott volna róla, mindezt azért, hogy mint a népi demokrácia ellenségei, vezekeljenek. Minden ingó és ingatlan vagyonuk hátrahagyásával, éjszaka, marhavagonba zárták őket, majd egy istállóban helyezték el. Sem mosakodási, sem fűtési lehetőségük nem volt. Az 1953. évi amnesztia óta, amikor elhagyhatták a munkatábort, az én Laci apóm, akinek ő az életét köszönheti, még nem tudott vásárolni magának egy valamirevaló ruhát. A bíróságtól védelemre csak a szegényjogos ügyeket kapja meg. A nedves, sőt vizes ebesi ól óta, amiben másfél évig lakott, a rettenetes reumája gyötri.
A miniszterhelyettes elkerekedett szemmel bámult rám, állítólag semmiről nem tudott, vagy esetleg csak nem akart tudni. Azt hiszem alig várta, hogy kituszkoljon az ajtón. Még azon a héten Laci papa megkapta a levelet a Kamarától, melyben bocsánatot kérnek tőle a „kellemetlen félreértésért”. A bénultsága lassan megszűnt, a szemébe visszaköltözött az elevenség, sőt az életkedv is látszott már az arcán. A kellemetlen félreértés néhány hónap múlva ismét bekövetkezett, de másodszor már nem kerestem meg a miniszterhelyettes urat.”
Persze hogy rosszak az adatok, hiszen az egész nyugatot mi tartjuk el!
A háború, és a szuverenitásunk védelme érdekében mindenkinek kell hozni áldozatot,
most a NER családok kitömése a legfontosabb, a Tiborcz család már éhezik, az újabb lopnivalóra…
„Hihető ígéret kell!” Ez jó. Az a helyzet, hogy még a saját híveik se hisznek el nekik semmit, csak mivel hívők, azt gondolják, hogy a lipsiket sanyargatni kell, mert mekkora pofátlanság tőlük, hogy okosabbak, meg sikeresebbek, meg gazdagabbak, hát a kurva anyjukat rohadjanak meg orbánt nekik, vagy gázt, vagy valami legyen már, a bayer is mit ősszealázza őket aztán még mindig vannak!!
Lipsik mindig is lesznek. Ha sikerülne az összeset kiirtaniuk Magyarországról, akkor utána maguk közt találnák meg a lipsiket.
A fasiszta elmebaj szükségszerűen ide vezet.