Milyen kérdések merülhetnek föl a leggyakrabban 2024-ben is a nyugdíjakkal kapcsolatban?

Tapasztalataim szerint 2024-ben is valószínűleg elsősorban a következő területeken merülhetnek föl a leggyakrabban komoly kérdések:

Hogyan számítják a nyugdíjat, ha külföldön is szerzett nyugdíjjogosultságot a nyugdíjigénylő?
Eltérő-e a nemzetközi nyugdíjmegállapítás, ha nem európai uniós tagállamban, hanem más külföldi államban szerzett valaki jogosultságot?
Mi történik akkor, ha valaki uniós tagállamban is, de más külföldi államokban is dolgozott vagy élt?
Mikor érdemes azonnal igénybe venni a nők kedvezményes nyugdíját, és mikor célszerűbb a kedvezményes nyugdíj igénylését későbbre halasztani?
Mikor kell igényelni a nyugdíjat annak érdekében, hogy annak a lehető legmagasabb legyen az összege?
Hogyan lehet akár jelentős mértékben is növelni  a nyugdíj összegét annak megállapítása előtt?
Milyen érvek szólnak a korbetöltött öregségi nyugdíj azonnal igénylése és annak elhalasztása mellett?
Hogyan zavarja meg az inflációs környezet a nyugdíjigénylés optimális időzítését?
Milyen feltételekkel lehet a nők kedvezményes nyugdíja mellett dolgozni – és meddig érdemes?
Milyen feltételekkel lehet a korbetöltött öregségi nyugdíj mellett dolgozni – és meddig érdemes?
Ha valakinek átalakult a foglalkoztatási jogviszonya (például közalkalmazotti jogviszonyból munkaviszonyba vagy egészségügyi szolgálati viszonyba került, vagy 2024. január 1-jétől köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba kerül), ez hogyan érintheti a leendő nyugdíját?
Hogyan lehet növelni a korhatár betöltésével a korhatár előtti ellátás vagy a szolgálati járandóság összegét?
Milyen érvekkel ösztönözheti a munkáltatóját, hogy nyugdíjasként is alkalmazza Önt?
Milyen jogok illetik meg védett korban a munkavállalót?
Mikor éled föl az özvegyi nyugdíj?
A feléledést követően az özvegyi nyugdíj megszűnhet-e?
A megszűnt özvegyi nyugdíj föléledhet-e újra?
Milyen időtartamok számíthatók be a szolgálati időbe, és hogyan lehet bizonyítani azokat az időszakokat, amelyekre vonatkozóan nincs semmilyen adat a társadalombiztosítási nyilvántartásokban?
Hogyan változnak a nyugdíjcélú öngondoskodás eszközei magas inflációs környezetben?

Ha az ilyen és ehhez hasonló kérdések bármelyikére adandó válaszban nem 100%-ig biztos, akkor inkább kérdezzen, hogy a jogai és lehetőségei pontos ismeretében Ön is maradéktalanul érvényesíthesse ellátási jogosultságait.

Például ha a helyesen megválasztott nyugdíjigénylési időzítés következtében akár csak néhány ezer forinttal növeli a megállapított nyugdíja összegét, akkor e látszólag csekély növekedés akár milliós plusz juttatást eredményezhet az élete során. Ha az időzítést elkapkodja, az emiatt alacsonyabb összegben megállapított nyugdíja újraszámítását később nem kérheti. Kérdezzen, mert megéri!

 


Ha (munkadíj fejében) telefonos konzultációra vagy személyes találkozásra is szüksége van, akkor írjon e-mailt baráti partneremnek, Dr. Kovács László úrnak (vagy hívja munkaidőben a +36 30 332 5880 mobilszámon).

A személyes tanácsadás során a nyugdíj igénylésével kapcsolatos kérdések tisztázása mellett egyebek között kérheti 
– a magyar és a nemzetközi nyugdíjigénylés hazai benyújtását,
– előzetes nyugdíjbecslést,
– a szolgálati idővel és keresetekkel kapcsolatos magyar hatósági határozatok észrevételezését,
– a magyar nyugdíjmegállapító határozat vagy nyugdíjelőleget megállapító végzés elleni jogorvoslat kezdeményezését,

– Őrangyal szolgáltatásunk bemutatását.

Fotó: Miskolci nyugdíjasok. Archív